A Reuters Institute for the Study of Journalism munkatársai felmérésükben 51 ország 280 médiavezetőjét kérdezték az iparág jövőjéről, köztük főszerkesztőket, vezérigazgatókat, ügyvezető igazgatókat, digitális vezetőket, hírigazgatókat, termékfejlesztőket. Az intézmény az Oxfordi Egyetemhez tartozik, nevét az alapító Thomson Reuters Foundationről kapta, amely a Reuters hírügynökséget is támogatja, de ez egy kutatásokkal foglalkozó intézmény.
A generatív AI hatásai
Az elemzés szerint a kiadók idén arra számítanak, hogy a keresőmotorokból érkező forgalmuk akár 40 százalékkal is visszaeshet a generatív AI miatt. A kattintások száma már most csökken, az életmód tematikájú tartalmak esetében különösen. A Chartbeat adatai szerint az elmúlt években a Facebookról érkező forgalom 43 százalékkal, az X-ről érkező 46 százalékkal csökkent, míg az elmúlt egy évben a Google organikus keresésből érkező forgalom 33 százalékkal apadt.
Az AI-agentek kora is hamarosan beköszön: egyre terjedni fognak az olyan eszközök, mint a Huxe és az OpenAI Pulse, amelyek személyre szabott hírösszefoglalókat kínálnak nagy mennyiségben.
A válaszadók 75 százaléka arra számít, hogy ezek a közeljövőben „nagy” vagy „nagyon nagy” hatással lesznek a híriparra.
Mindezek nyomán a SEO-t felváltja az AEO (Answer Engine Optimisation), a kiadók célja már az, hogy az AI válaszaiba bekerüljenek forrásként.
Persze, a média is használja az AI-t: a hírszerzésben, a háttérfolyamatok automatizálásában, a fejlesztés és a kódolás gyorsításában. A résztvevők 44 százaléka szerint az AI kezdeményezések eredményesek, 42 százalék szerint korlátozottak. Az AI egyelőre nem váltotta ki tömegesen az újságírókat, kétharmaduk szerint nem sikerült munkaerőt megspórolni vele, inkább átalakultak a szerepek, sőt, egyesek új, AI-specifikus pozíciókat hoztak létre.
Aggodalom és erő
A médiavezetőknek mindössze 38 százaléka optimista az újságírás általános jövőjét illetően, ami jelentős visszaesés ahhoz képest, hogy négy éve még 60 százalék volt ez az arány.
Az okok között a politikai támadásokat és a fake news-zal kapcsolatos vádakat említik, amelyek miatt a hagyományos intézményekbe vetett bizalom alacsony, ezenfelül a csökkenő hirdetési bevételeket és a technológiai bizonytalanságot emelték ki.
Emellett egyre több politikus, üzletember és celeb dönt úgy, hogy teljesen megkerüli a médiát, és inkább baráti podcastokban vagy YouTube-csatornákon szólal meg: a „Trump 2.0”-ként emlegetett stratégia nemcsak az USA-ban terjed.
A médiavezetők aggódnak az újságírás általános jövője miatt, de emellett 53 százalékuk bízik a cége túlélési képességeiben, különösen a fizetős modellekre építő, erős márkával rendelkező kiadók optimisták. Úgy látják, hogy a minőségi, ellenőrzött tartalom felértékelődik az „AI-szemét″ (AI slop) korában.
A creator economy mint új versenytárs
A bizalom ára az archoz köthető újságírás: a fiatalok szívesebben hallgatnak egy-egy karakteres tartalomkészítőre, mint egy arctalan médiabirodalomra. Az influenszerek és hírkészítők felemelkedése kettős fenyegetés: a válaszadók 70 százaléka szerint elviszik az időt és a figyelmet a kiadóktól, 39 százalék attól tart, hogy a legjobb újságírói otthagyják a hagyományos médiát a „creator ökoszisztémáért”.
Válaszként a kiadók 76 százaléka tervezi, hogy az újságíróinak arcot és hangot ad, kvázi influenszeresíti őket, engedve, hogy az egyéni személyiségük és stílusuk jobban megjelenjen a hírekben.
Emellett együttműködnek tartalomgyártókkal, valamint saját creator stúdiókat is indítanának.
Menekülés az AI elől
Mivel az AI képes pillanatok alatt összefoglalni bármilyen szöveges cikket, a szöveg egyfajta tucatáruvá vált. A kiadók ezért erősebben fókuszálnak a videókra és a podcastokra.
A YouTube áll idén a kiadók fő fókuszában, de más videóvezérelt platformok, mint például a TikTok és az Instagram szintén kulcsfontosságúnak számítanak. A kutatásban résztvevők ezenkívül hangsúlyt helyeztek az AI-platformokon keresztüli terjesztés navigálására, a Google Discovert továbbra is kritikusnak tartják, bár a hivatkozó forgalom kicsit ingatag forrásának tekintik. Egyes kiadók új közönségeket keresnek a hírlevél platformokon keresztül.
Terveik szerint a tartalmakat tekintve helyszíni tudósításokra, oknyomozásra és mélyelemzésekre, valamint emberi történetekre helyezik a hangsúlyt, amiket az AI egyelőre nem tud hitelesen utánozni. A média vezetői úgy gondolják, az általános híreket, az örökzöld tartalmakat és a szolgáltatás jellegű híreket (mint az időjárás) az AI tömegcikké fogja tenni a jövőben, ezek szerepe tehát csökkenni fog.
A cél a megkülönböztethetőség egy olyan világban, ahol az általános hírekből bármikor, bárhol, bárki összefoglalót kaphat.
Új fogalmak
Az iparág vezetői szerint a következő szavakat fogjuk idén többet hallani:
- Vibe coding: programozás vagy alkalmazáskészítés pusztán azáltal, hogy elmondjuk az AI-nak, mit szeretnénk látni.
- Digitális eredet (digital provenance): olyan technológiai megoldások (például vízjelek), amelyek igazolják, hogy egy videó vagy kép valódi, nem pedig AI-hamisítás.
- Liquid content: az AI révén a szöveges tartalom nem statikus, hanem képes valós időben alkalmazkodni a néző kontextusához, tartózkodási helyéhez, tartalomfogyasztásának időpontjához vagy interakciójához. Ez megköveteli a médiavállalatoktól, hogy eltávolodjanak a hagyományos cikkek írásától az „atomi” szövegek felé, amelyekből a liquid content felépülhet. Erről korábban itt írtunk.
- AEO (Answer Engine Optimisation): tartalomoptimalizálás az AI-chatbotok válaszaihoz.
A média tehát erőteljes megújuláson fog keresztülmenni a közeljövőben, a médiavezetőknek idén egyszerre kell újratervezniük üzleti modelljeiket, megvédeniük a hitelességüket, és megtalálniuk helyüket az AI-vezérelt ökoszisztémában.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy a Reuters 175 éves fennállása alatt először indított kampányt, hogy kiemelje, miben a legjobb: az ellenőrzött, elfogulatlan tudósításban.
