Horváth Balázs újságírói pályafutását az Economx-nál kezdte, azonban már ezt megelőzően is szerzett tapasztalatot a médiában egy helyi televíziónál. Az egyetemi tanulmányai megkezdésével nagyjából egy időben csatlakozott az Indamediához. Ekkor vált számára egyértelművé, hogy a pénzügyi újságírás területén szeretne specializálódni, különösen a bankrendszerhez, banki csalásokhoz, befektetésekhez, valamint a fintech-hez és digitalizációhoz köthető témák keltették fel érdeklődését. A gazdasági újságíráshoz az alapokat még a középiskolában kapta, ahol közgazdasági szakon tanult. Szerkesztőként segíti Az Év Irodája csapatát is, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt.
Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, ahol kommunikáció- és médiatudomány alapszakon szerzett diplomát. Újságírói munkája mellett jelenleg politikai gazdaságtan mesterszakon tanul, valamint politikai kommunikációban végez kutatásokat kognitív nyelvészeti módszerek segítségével.
Horváth Balázst a fődíj kapcsán munkásságáról és a díjnyertes cikkről kérdeztük.
A gazdasági újságírás célja
Horváth Balázs úgy látja, hogy a gazdasági témákon belül a makrogazdaság inkább a szakmai közönséghez szól, míg a pénzügyek – különösen a banki világ – lehetőséget teremtenek arra, hogy egyszerre szólítsák meg a szakmabelieket és azokat is, akik kevésbé jártasak ebben a világban. Számára ez a kettősség teszi különösen vonzóvá a területet; meggyőződése ugyanis, hogy a médiának kiemelt szerepe van a pénzügyi edukációban.
Mindig próbálok figyelni arra, hogy akárki olvassa a cikket – akár egy zsákfaluban élő honfitársunk, aki még korábban nem hallott a témáról – értse meg legalább egy részét a gazdasági folyamatoknak
– mondta az újságíró, akinek szakmai hitvallását az határozza meg, hogy a tartalmai mindenki számára hozzáférhetőek és érthetőek legyenek.
A díjnyertes szakember szerint a gazdasági cikkek esetében nemcsak a tájékoztatás, hanem az edukáció is fontos, mivel sokan vannak, akik mélységében nem ismernek pénzügyi folyamatokat vagy fogalmakat. Cikkei ugyanakkor szólnak a szakmabeliekhez is, akik akár döntéshozói pozícióból így láthatnak rá egy-egy olyan területre, melyek egyébként kevesebb figyelmet kapnak.
Százezreket érintő probléma
Horváth Balázs a Provident Sajtódíj a Láthatatlanokért pályázat fődíját a 2025. januárjában megjelent Nemhogy lakásra, még szobára sem tudnak hitelt felvenni a minimálbéresek című cikkével nyerte el. A cikkben közérthetően bemutatta, hogy milyen pénzügyi lehetőségekkel és nehézségekkel szembesülnek azok, akik a garantált bérminimum alatt keresnek és hitelt szeretnének felvenni lakásvásárlás céljából.
A téma feldolgozásának ötletét a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) adta, amely meghatározza, hogy egy lakossági ügyfél jövedelméhez képest mekkora hitelt vehet fel. Tapasztalatai szerint sokan nincsenek tisztában ezzel a szabállyal, és hajlamosak azt feltételezni, hogy jövedelmük jelentős részét – akár annak túlnyomó hányadát – hiteltörlesztésre fordíthatják. A valóságban azonban szigorú korlátok érvényesek: egy bizonyos jövedelmi szintig a bevétel legfeljebb 50%-a, efölött pedig 60%-a fordítható hiteltörlesztésre.
Ez különösen hátrányosan érinti az alacsony jövedelműeket, például a minimálbéren vagy garantált bérminimumon élőket. Az ő esetükben a hiteltörlesztésre fordítható összeg rendkívül alacsony, ami jelentősen beszűkíti a lehetőségeiket, különösen lakáshitel felvételekor. A cikk készítése során meglepő adatként merült fel, hogy Magyarországon nagyon sokan – becslések szerint több százezren – a garantált bérminimum alatt keresnek, ami komoly társadalmi problémára világít rá.
Ami nagyon meglepő volt a cikk készítése során, hogy hány ember keres a garantált bérminimum alatt Magyarországon. 740 ezer olyan ember volt a cikk írásakor, aki nettó 232 ezer forint alatt keresett, ami elképesztő embertömeget jelent.
Számukra a saját ingatlan megszerzése szinte elérhetetlen cél, hiszen a felvehető hitel összege jellemzően csak 12–13 millió forint körül alakul, ami a jelenlegi ingatlanpiaci viszonyok között rendkívül korlátozott lehetőségeket biztosít. Az írás célja éppen ezért az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a nehéz és korántsem ideális helyzetre, és bemutassa, hogy a banki hitelezési rendszer jelenlegi formájában sok esetben nem tud érdemi megoldást kínálni az alacsony jövedelmű rétegek lakhatási problémáira.
A cikk fogadtatása
A cikk megjelenését követően az olvasottsági adatok is visszaigazolták a téma relevanciáját.
Több napon keresztül a legolvasottabb tartalmak között szerepelt. Ez arra utal, hogy sokakat érint a kérdés, ugyanakkor a részletekkel – például a hitelfelvétel pontos feltételeivel – sokan nincsenek tisztában, és gyakran csupán arra hagyatkoznak, hogy a bank majd eldönti, jogosultak-e hitelre.
A cikk a szerkesztőségen belül is kedvező fogadtatásban részesült, ami különösen fontos visszajelzés volt a szerző számára. Kiemelte, hogy örömmel tölti el, hogy az ilyen, edukatív jellegű és társadalmi problémákra is reflektáló témák feldolgozására is lehetőség nyílik a szerkesztőségben.
Nagyra értékelem a szerkesztőségben uralkodó műhelyjellegű működést, amely lehetőséget teremt a szakmai fejlődésre és az együttműködésre. Szerintem a szerkesztőségünk egyik legnagyobb erőssége a szabadság: a főszerkesztő jelentős autonómiát biztosít az újságíróknak, így mindenki elsősorban a saját szakterületén dolgozhat, ugyanakkor lehetőségünk van attól eltérő témák feldolgozására is.
Bár szerinte elsőre nem feltétlenül ezek a kérdések jutnak eszünkbe egy gazdasági lap kapcsán, mégis szorosan kapcsolódnak a gazdasági valósághoz, és bizonyos szempontból társadalmi és politikai vetülettel is rendelkeznek, például a bérek alakulása révén.
A jövőre vonatkozóan bízik benne, hogy pozitív irányú változások következnek be a pénzügyi és hitelezési környezetben. Meglátása szerint a bankszektor jelenleg erősen túlszabályozott (és eddig kormányzati szempontból ellenségként kezelték a szektort), így indokolt lehet bizonyos korlátozások enyhítése, ami hozzájárulhatna a hitelhez jutás feltételeinek javításához. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) továbbra is fontos szerepet fog játszani, így a megoldást inkább átgondolt gazdaságpolitikai intézkedések jelenthetik.
A sajtódíj hatása a mindennapokban
Mikor pályáztam a cikkemmel, azt gondoltam, hogy majd pénzügyi újságírók, a gazdasági szektorban alkotók fognak pályázni, és hardcore pénzügyi témák lesznek
– mesélte el első benyomását a Provident pályázatáról.
Később a Marie Claire-ben megjelent menstruációs szegénység, valamint a Magyar Nemzetes hajléktalanságról szóló cikkek kapcsán láttam meg, hogy milyen sok oldalról meg lehet fogni ezt a témát.
A menstruációs szegénységről szóló Szakácsi Eszter riport például egy zalai faluban készült, ahol a menstruációt még mindig betegségként emlegeti a cigányság. Ez jól mutatja, hogy egy alapvetően gazdasági vetületű probléma mennyire mély társadalmi és kulturális rétegekkel is összefonódhat, ráadásul felhívja a figyelmet a nyelvhasználatbeli különbségekre is.
Szalai Attila cikke egy hajléktalan ember történetén keresztül mutatta be a lecsúszás folyamatát. A riport középpontjában egy olyan ember állt, aki korábban stabil egzisztenciával rendelkezett, majd életkörülményei drámai módon megváltoztak, és végül hajléktalanná vált – miközben az olvasás maradt az egyik utolsó kapaszkodója.
Megkérdeztük arról is Horváth Balázst, hogy szerinte miért épp az ő cikke nyerte meg a fődíjat:
Talán az aktualitása miatt, és azért, mert sokan tudnak hozzá kapcsolódni – hiszen a 740 ezer embert érintő téma már óriási tömeget jelent. Az olvasók pedig akár szüleik vagy ismerőseik történetét ismerve jobban megérthetik a hazai lakhatási helyzet valóságát.
Az újságíró szerint bár a Provident-sajtódíjas cikkek nem feltétlen érnek el azonnali hatást, de egyfajta hógolyó-effektusként idővel egyre többen beszélnek és írnak majd ilyen témákról, és így egyre több ember ismerheti meg ezeket a fontos folyamatokat és történeteket.
Horváth Balázs kiemelten fontosnak tartja a kiberbiztonság témáját is – úgy gondolja, hogy fontos az edukáció, mivel óriási összegeket csalnak ki az emberekből különböző átverések nyomán.
Horváth Balázs mellett az Index főmunkatársa, Ch. Gáll András is a Provident díjazottjai között volt – a budafoki hajléktalanokról készült riportjával az augusztusi kiírást nyerte meg.
