A politikai kommunikáció tempója felgyorsult, a hangnem élesedik, miközben a mesterséges intelligencia új szintre emeli a kampányeszközöket. De hol húzódnak a határok – és egyáltalán ki jelöli ki őket? Erről beszélgettünk Petneházy Dávid kommunikációs szakértővel. Az is kiderült, hogy a magyarok meglepően élen járnak az AI használatában.

Ahogy egyre több tartalom jelenik meg, és egyre intenzívebbé válik a hírverseny, úgy a kampányok is kénytelenek ehhez alkalmazkodni. Az üzenetek rövidebbek, és sokszor sarkosabbak. A politikai kommunikáció ma már egyértelműen a figyelemgazdaság logikája szerint működik: az nyer, aki a leggyorsabban és a legerősebben képes reakciót kiváltani.

Ez strukturálisan tolja a pártokat az eszkaláció irányába.

Vannak határok – de hol?

Petneházy Dávid, a Promotheus Agency ügyvezetője, politikai kommunikációs szakember szerint a kampányban vannak határok, de ezek rendre kitolódnak.

Az, ami ma határ, holnap már általánosan elfogadott. Jó néhány példát láttunk arra az elmúlt évtizedekből, hogy ha átlépjük ezeket a határokat és azok beépülnek a mainstreambe, súlyos következményekkel kell számolnunk

– szögezte le a kommunikációs szakértő. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú az önkorlátozás – a megfelelő morális gátak fenntartása.

Az AI lehet a következő vörös vonal

A jövő egyik kérdése a mesterséges intelligencia szerepe a politikai kampányokban. Petneházy szerint ezen a téren a legnagyobb kockázatot a deepfake és más AI-alapú tartalmak jelentik. A politikai kommunikációban alapvető elv kellene maradjon, hogy minden tartalom mögött ott legyen az „igazság magva”. Ha ez eltűnik, és a politika olyan videókat, képeket vagy szövegeket kezd el gyártani, amelyeknek nincs valóságalapjuk, az alapjaiban kérdőjelezi meg a közbeszédet, és a nyilvánosság egészét is új helyzet elé állítja.

Az AI-jal generált tartalmak egyik legérdekesebb jelensége, hogy akkor is képesek hatni, ha a befogadó tisztában van azzal, hogy nem valódi az, amit lát.

A szakértő szerint a túltermelés és a médiatér zajossága miatt a minőség szerepe háttérbe szorul. A közösségi médiában terjedő tartalmaknál nem feltétlenül az számít, hogy mennyire hitelesek, hanem az, hogy érzelmileg mennyire hatásosak. Ez megnyitja az utat az olyan AI-generált tartalmak előtt, amelyek szakmai szempontból nem ütnék meg egy szerkesztőség szintjét, mégis széles körben terjednek és hatnak.

Érdekes ellentmondás, amire Petneházy Dávid rávilágított: miközben bizonyos kérdésekben lassabban zárkózunk fel nemzetközi szinten, a mesterséges intelligencia használatában Magyarország a világ élvonalába tartozik, a 20. helyen állunk.