Azurák Csaba bár műszaki szakközépiskolában tanult, elmondása szerint már korán kiderült, hogy az a pálya nem neki való, így egy éles váltással a humán irányt vette célba. A kommunikációs szakon, azon belül is rádiósként végző Azurák a karrierje során a TV2 legnézettebb műsoraiban volt műsorvezető, majd dolgozott kommunikációs igazgatóként, 2023-ban pedig létrehozta saját podcastműsorát I/I Azurák Csabával címmel.
A kommunikációs szakembert arról kérdeztük, hogy mennyire más a rádió, a tévé, vagy épp az internetes fogyasztók számára műsort gyártani, és miben változott az évek során ezeknek a csatornáknak a működése.
RÁDIÓBÓL A TÉVÉBE
Karrierje elején, amikor megjelentek a kereskedelmi tévécsatornák Magyarországon, sok fiatalt vett fel a TV2 is, ezzel pedig a rádióban üresedtek meg pozíciók. Számára is ez hozta meg az első lehetőséget. 1997-től 2001-ig dolgozott a Magyar Rádió Krónika és 16 óra című műsoraiban, majd Sváby András hívta át a tévéhez.
A szakember elmondta, hogy számára a legnagyobb változást ezen a ponton nem az jelentette, hogy a rádió helyett már a tévébe gyártott műsort, hanem a kereskedelmi és közszolgálati gondolkodásmód közti különbség mélységeinek felismerése.
Míg a rádióban el kell mondani, hogy mit látunk, körül kell írni mindent, addig a tévében erre már nem volt szükség, de itt a váltás csak formanyelvi.
Szerinte azt volt fontos megtanulni, hogy hogyan tevődik át a hírérték a lényeges és fontosról az érdekes és szenzációsra – ugyanis a tévé mindig az utóbbit kereste.
A kereskedelmi tévében nem az volt a jó riport, ami jó volt szakmailag, hanem az, amit néztek. A kettő nem ugyanaz
– mondta, hozzátéve, hogy a kereskedelmi műsorok kapcsán is fontos volt a szakmaiság.
Kifejtette, hogy teljesen más felépítéssel készített anyagot ekkor már a TV2-ben, mint korábban a rádióban, amit ki kellett tanulni.
A rádiózás és a tévézés közti különbség bár szerinte könnyen megtanulható, de a sportközvetítések esetében erős váltás volt érezhető. Míg manapság a tévében közvetített focimérkőzések esetében már sokszor hiányoznak a leíró mondatok – köszönhetően annak, hogy a néző is látja a cselekményt – addig korábban, például az Aranycsapat idején ez volt a megszokott.
Nagyon sokan úgy nézték a tévéközvetítést, hogy a tévét lehalkították, a rádiót feltették a tévé tetejére, és akkor a képet látták, de Szepesi György hangját hallották.
ÁTALAKULÁS
Azurák szerint a sportközvetítések mellett a riport műfaja is sokat változott az évek során, ugyanis a rádióban szinte már egyáltalán nem csinálnak ilyen műsorokat, kivéve a közszolgálati adókat – ahol pedig a fiatalok nem találkoznak vele.
Az internetes műsorokban, podcastokban is általában stúdióbeszélgetések vannak, így a riport itt is háttérbe szorult.
Azok a fajta jó rádióriportok, amikor elmegy egy riporter a helyszínre, és ott elmeséli, hogy mit lát, bekopogtat, bemegy, hallani az atmoszférát, már nincsenek.
Elmondta azt is, hogy ennek az lehet az oka, hogy aki csak teheti, az már videós tartalmat gyárt, hiszen a fiatalok a mobilokon is inkább a rövid videós tartalmakat fogyasztják. A másik opció pedig, hogy ezekből az anyagokból írott cikk lesz.
A rádióban azt érzem, hogy a podcast átvett mindent, ma már a rádiózás az interjúval egyenlő.
Elmondása szerint a riportszerű anyagok helyét átvették a beszélgetések, amelyekben híreket kommentál egy vagy több műsorvezető, amit lényegesen egyszerűbb és olcsóbb megcsinálni, mint a komplexebb, riportos anyagokat.
Amikor tévésként dolgozott, akkor nem volt ritka, hogy 2-3 millió ember nézett egy ilyen jellegű műsort – mint például a Naplót –, ez a szám mára jelentősen csökkent. Szerinte ez amiatt lehet, hogy az internetes tartalmak miatt széttöredezett a nézőközönség, és a fogyasztók egyre kevésbé választják a lineáris tévéadásokat.
Kiemelte, hogy a streaming megjelenésével a szórakoztató műsorokat keresők jó része elhagyta a lineáris csatornákat, miközben a fiatalok a vloggereket, influencereket keresik a TikTok-on vagy a YouTube-on. Ráadásul ma már mindenki meg tudja találni a saját ízlésének megfelelő csatornát, hiszen bárkiből lehet tartalomgyártó, így nemcsak a nézői igények széleskörűek, de a tartalmak is.
Ma már a legnézettebb televíziós műsorok sem feltétlen tudják azt a nézőszámot hozni, mint némely online csatorna
– utalt itt a Partizánra, ami közéleti tartalmaival a hazai tartalomkínálatban az egyik legnézettebb műsor.
Azonban van egy határ, amit már az internetes műsorokkal sem lehet átlépni, és ilyenkor a tartalomgyártók elkezdenek új irányokba menni – ahogyan például a Netflix a podcastek, míg a Spotify a hangoskönyvek felé nyit.
A jelenleg kommunikációs szakemberként dolgozó Azurák arról is beszélt, hogy a kéthetente megjelenő műsorában igyekszik kiélni kreatív vágyait – hiszen felkészülni egy interjúra teljesen más szellemi munka, mint egy konferenciára felkészülni.
Mind a kettő fontos, mind a kettő jó, de az interjú sokkal kevésbé kötött, itt tulajdonképpen azt csinálom, amit szeretnék
– mondta el saját műsoráról.
A jelenleg 20 ezer feliratkozóval rendelkező csatornáján 60 videó található, és célja, hogy két éven belül elérje azt, hogy átlagosan 70-80 ezer megtekintés legyen egy videón.
Az már egy üzletileg is értelmezhető néző- és hallgatómennyiség, ami nagyjából a reggeli műsorok nézettségét jelentené.
Az I/I-től alapvetően nem bevételt vár, elmondta ugyanis, hogy jelenlegi munkáját bár támogatja a videópodcast, sok időt vesz fel a felkészülés, a forgatás, majd az utómunka, így a jövőben muszáj lesz az egyensúlyra törekednie.
FELGYORSULT VILÁG
A szakember szerint az internet olyan mértékben felgyorsította a világot, hogy sokszor nincs is ideje egy kiadónak arra, hogy olyan időigényes anyagokat gyártson, mint egy riport.
Egy online magazin naponta 3-4 címlapsztorit is legyárt akár, vagyis 3-4 újságra való tartalmat ad ki.
A rengeteg hírtartalom mellett pedig a kiadványok működése is megváltozott, és nem a hagyományos írott anyag az egyedüli tartalmuk.
Nem ritka, hogy podcasteket, videós anyagokat – shortokat és hosszabb videókat – is csinálnak a hagyományos anyagok mellett. Mindezek mellett pedig ott a social media is
– fejtette ki, rámutatva arra is, hogy milyen veszélyeket rejt az, ha az algoritmust veszi csak figyelembe egy újság.
A közösségimédia-platformok esetében ugyanis fontos, hogy egy cikkre mennyi ember és hogyan reagál, ilyenkor pedig sokszor mérlegelnek a tartalomgyártók, hogy mi a célrevezetőbb:
- megtartani egy szitkozódó kommentet, ami akár segíthet a jobb elérésben,
- vagy törölni a kommentet, ami akár ronthatja a látogatottságot az algoritmus miatt.
Én ahhoz tartom magam, hogy bizonyos keretek között egyáltalán nem zavarnak az építő jellegű, negatív kommentek, hanem a stílusra figyelek. Ha személyiségi jogot sért, ha jó ízlést sért, ha törvényt sért, akkor annak nincs helye, akkor egyértelműen törölni kell, bármennyire hajtja a posztot.
A kommunikációs szakember szerint azonban más esetben maradnia kell a kommentnek, hiszen aki kilép a nyilvánosság elé, annak el kell viselnie a kulturált véleményeket, még ha nem is ért azokkal egyet.
KOMMUNIKÁCIÓ
Azurák Csaba kommunikációs szakemberként nagyvállalatok vezetőinek tart médiatréningeket és konferenciákon vezet kerekasztal-beszélgetéseket. Eddigi tapasztalatai szerint fontos, hogy bizonyos szituációkat akár a vezető szakemberek is gyakoroljanak, ugyanis a közönség előtti szereplés háttérbe szorult az elmúlt években, ami a Covidnak is köszönhető.
Elmondása szerint ma már a média meghatározó lett minden iparágban, így egy vezető menedzser, közgazdász vagy üzletember számára is fontos, hogy ismerje a különböző felületeket, hiszen céges rendezvények, előadások is várnak rájuk, melyeket legtöbbször streamelnek is.
Jelenlegi munkája során tehát arra összpontosít, hogy a más iparágban dolgozó vezetőknek megtanítsa, hogyan tudják fejleszteni a kommunikációs képességeiket, és mire figyeljenek oda.
Egy korábbi videónkban Borsány-Gyenes András a Network4 vezérigazgatója arról beszélt, hogy a lineáris tévé a streaming korában is több nézővel rendelkezik, mint ahogy azt sokan 10-15 éve gondolták volna.
