Ziegler Gábor szakmai pályafutásának meghatározó része az Indexhez, majd az abból kinövő médiacsoporthoz kötődik. Akkor érkezett az online médiába, amikor a hazai piac még éppen formálódott. Azóta alapvetően változott meg a digitális kiadói üzlet, a hirdetési piac és maga a médiafogyasztás is.
Az Indamedia az elmúlt években folyamatosan bővítette a portfólióját. Új kiadványok, rendezvények, könyvkiadási- és videós projektek indultak, és több felvásárlás is lezajlott. Ziegler Gábor 2018 óta vezérigazgatóként irányította az Indamedia Network Zrt.-t, távozása után Vaszily Miklós veszi át a cégcsoport vezetését.
Mikor fogalmazódott meg benned először, hogy váltani szeretnél?
Ziegler Gábor: Huszonhat és fél év alatt nyilván folyamatosan vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, tavaly nyáron is volt ebből egy nagyobb. Inkább azt mondanám, hogy ez egy folyamat volt, különböző pillanatokkal, beszélgetésekkel.
Tavasszal adtam hivatalos jelzést arról, hogy valahogy máshogy képzelem a jövőt.
Nyáron erről még többször beszéltünk Miklóssal, így jutottunk el oda, hogy elválnak az útjaink. Tehát egyáltalán nem hirtelen döntés volt.
Konkrét esemény persze mindig van. Szerintem egy ekkora cég életében minden évben akad három-négy-öt olyan helyzet, kihívás, amely valamiért – akár üzleti feladatként, akár személyesen – lényegesen magasabb amplitúdóval jár, mint az év többi 360 napja. De igazából nem egy-egy ilyen esemény dönti el; ezek az évek során összeadódnak, és egyszer csak van egy eredményük.
Közben nyilván én is változom, a cég is változik, a piac is változik. És most úgy tűnik, hogy az én személyes változásom más irányba ment, mint az összes többi.
Több mint két évtizedet töltöttél itt. Emlékszel még az első napodra? Arra, hogy amikor először idejöttél, mit gondoltál arról, mi vár rád?
ZG: Akkor még a kis magyar internet hőskorszakának hajnalán jártunk. Amikor megérkeztem, ha jól emlékszem, egy íróasztalon osztoztam egy kollégával, akit akkor vagy pár nappal később neveztek ki kereskedelmi igazgatónak, és az üzleties szemlélet még nem igazán volt jelen.
Nem akarok butaságot mondani, mert tényleg nem emlékszem pontosan a számokra, de úgy kell elképzelni, hogy az Indexet akkoriban naponta talán húszezren olvasták. Az akkori mérés szerint, ami persze önmagában is egy más világ volt – oldalletöltésszámot tippelni se mernék. Teljesen más időszak volt.
Én egyébként már előtte is Index-olvasó voltam, nem csak azután, hogy csatlakoztam. Szerintem nagyon klassz dolog volt. Éreztem, hogy ezen a piacon jelentős változás fog történni.
Sok fogalmam még nem volt a médiapiacról, de azt gondoltam, hogy valami fontos történik, amiben jó lesz részt venni.
Ha most végignézel ezen a több mint két évtizeden, mire emlékszel vissza a legszívesebben?
ZG: Ez egy nagyon hosszú időszak, ezért nehéz bármit kiemelni belőle, és valamennyire igazságtalan is lehet azokkal a kollégákkal, partnerekkel vagy projektekkel szemben, amelyek így kimaradnak. De ha mégis választanom kellene, négy dolgot emelnék ki.
Az első a kereskedelmi terület átalakítása. 2008 elején az akkori cégcsoport a hirdetési árbevétel bevallás alapján a harmadik helyen állt a piacon. Néhány hónappal később átvettem a kereskedelmi vezetői pozíciót, és egy akkor még újnak számító, kutatásokkal támogatott, tudásalapú értékesítési megközelítést vezettünk be. A versenytársakéhoz képest kifejezetten kis csapattal az év végére árbevétel alapján piacvezető pozícióba hoztuk a cégcsoportot. Ez nagyon komoly eredmény és komoly csapatmunka volt, amely szerintem a vállalat későbbi működésére is meghatározó hatással volt.
Másodikként a DOGZ projektet említeném. Az elmúlt hat évben komoly és tartós társadalmi hatást tudtunk elérni a magyar kisállattartási kultúra és a felelős kutyatartás terén. Úgy gondolom,
ezen a területen ebben az időszakban mi – a DOGZ, We Love Dogz csapata és partnereink – tettük a legtöbbet ebben a témában Magyarországon.
Nagyon büszke vagyok a csapatra, magára a projektre és az elért eredményekre.
A harmadik egy személyesebb terület. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok embernek tudtam segíteni. Ezeknek a helyzeteknek a nagy részére már nem is emlékszem, és nem is szoktam számon tartani őket, de rendszeresen előfordul, hogy kollégák évekkel, akár egy évtizeddel később köszönnek meg olyan dolgokat, amelyek nekik láthatóan hosszú távon is fontosak voltak. Ebből is azt tanultam meg, mennyire lényeges, hogy egy vezető valóban figyeljen a kollégáira, a munkakapcsolatok minőségére, mélységére és adott esetben a személyes kapcsolatokra is.
A negyedik pedig az, hogy az elmúlt évtizedekben több generációnyi online médiaszakember fejlődésében tudtunk szerepet vállalni cégként és én személyesen is. Rengetegen nálunk szerezték meg a szakmai alapokat vagy léptek tovább a pályájukon, és közülük sokan ma is meghatározó pozíciókban dolgoznak a hazai médiapiacon. Különösen a hazai digitális média értékesítés területén gondolom azt, hogy nagyon komoly hozzáadott értékem volt a hazai médiapiac fejlődésében. Nagyon büszke vagyok erre, mindig nagyon örülök a nálunk megfordult kollégák későbbi szakmai eredményeinek, sikereinek.
Biztosan lehetne még mást is kiemelni, de inkább azt mondanám, hogy az egész csomag egy nagyon jó történet volt.
Egy magazinból egész univerzum
A We love Dogz az elmúlt években online magazinból több platformon működő márkává bővült. A 2020-ban indult kutyás magazin köré fokozatosan podcast, szakmai konferencia, közösségi programok, könyvek és nagyszabású fesztivál épült.
A DOGZ-univerzum koncepcióját Ziegler Gábor álmodta meg, és a kezdetektől meghatározó szerepe volt abban, hogy az eredeti tartalmi projektből valódi közösségi márka épüljön. Ennek egyik leglátványosabb eleme a DOGZ Fesztivál: az esemény 2024-ben 8500 látogatóval indult, 2026-ra pedig már 13 500 ember és mintegy 8000 kutya vett részt rajta.
Van olyan pillanat, vagy akár valamilyen egészen hétköznapi apróság, amiről azt gondolod, hogy mindig eszedbe fog jutni, ha az Indamediára gondolsz? Nem feltétlenül munkára gondolok.
ZG: Sok ilyen van. Nehéz erre válaszolni, mert ezeknek a többsége elsősorban nekem mond valamit. Azt gondolom, nagyon sok olyan személyes kapcsolat épült ki az évek alatt, amely valószínűleg hosszabb távon is megmarad.
Emellett rengeteg tudás épült be, amitől azt érzem, hogy több lettem. Remélem, közben mi is létrehoztunk olyan dolgokat, amelyektől több lett a piac, vagy amelyek adtak valamit az olvasóknak és a rendezvényeinken részt vevőknek. A mi üzleti modellünkben ezt végső soron a hirdetők és a szponzorok reklámköltése honorálta.
Mi változott benned vezetőként azóta, hogy először vezetői pozícióba kerültél?
ZG: Én már úgy jöttem ide, hogy előtte is vezetőként dolgoztam. De azt gondolom, hogy sokkal türelmetlenebb voltam és kevésbé figyeltem másokra. Ezeken a területeken biztosan jelentős változás történt.
Ma már a munkámban jóval nagyobb súlyt képviselnek a menedzsmentfeladatok, mint korábban. Közben online szakemberként is folyamatosan tanultam. Ez nem egy lezárt tudásanyag volt, amit az első években megszereztem, hanem végig együtt változott és bővült azzal, ahogyan maga a szakma is alakult. A folyamatos tudásimport, tanulás egyén és szervezet szinten is kiemelten fontos.
Talán a körültekintés és a türelem a két legfontosabb dolog. Vezetői képességekben is biztosan rendkívül sokat fejlődtem. Emellett rengeteg más tudás is folyamatosan beépült: online ismeretek, pénzügyi ismeretek, később tranzakciós tapasztalatok. Nagyon sok cégfelvásárlást és értékesítést is véghez vittünk 2007-től kezdve. Rendkívül érdekes projektek voltak.
És van bármi, amit ma már másként csinálnál? Ha visszamehetnél az első munkanapodra, és az akkori Gábornak adhatnál egy tanácsot, lenne valami, amire azt mondanád: erre azért figyelj?
ZG: Azt gondolom, hogy az egész így volt rendben. Ha valamit visszamenőleg megváltoztatnánk, lehet, hogy az egész történet másképp alakult volna, ezért nem látom értelmét, hogy utólag belenyúljak.
Van viszont valami, amit szerintem máshogy csinálok, mint az általam ismert emberek többsége.
Ha úgy érzem, vagy utólag észreveszem, hogy valakit megbántottam vagy túl kemény voltam egy megbeszélésen, megtanultam utána megkeresni az illetőt, és kifejezetten figyelek arra, hogy elnézést kérjek.
Ezért sem mondanám, hogy ezeket a helyzeteket utólag másképp csinálnám. Ahol észrevettem, hogy valamit máshogy kellett volna, és ez zavart, ott az esetek többségében visszamentem. Nekem a közép- és hosszú távú kapcsolat is fontos volt, nem csak az adott beszélgetés eredménye.
Ma már egyre kevesebb ilyen helyzet van. Nem azért, mert kevesebb a nehéz helyzet, hanem mert sokkal jobban megtanultam megelőzni őket és körültekintőbben kezelni ezeket a szituációkat.
Ki vagy mi fog a legjobban hiányozni?
ZG: Ez az egész. Huszonvalahány év alatt elképesztően sok embert lehetne említeni, de akár csak a jelenlegi csapatból is. Biztosan nem tudnék mindenkit felsorolni, ezért bele sem kezdek, mert nem akarok senkit kihagyni. A közvetlen munkatársaimmal mind beszéltünk erről, ők pontosan tudják, hogy nekem fontos, hogy ezek a kapcsolatok rendben legyenek.
Ami biztosan hiányozni fog, az a dinamika és az izgalom, hogy építhetünk valamit, létrehozhatunk valami újat és komolyat. Ez nagyon erősen jelen van a mindennapi működésben.A közeljövőben is érkeznek még új termékek, amelyek kitalálásában és kialakításában jelentős részt vállaltam. Ez az építkezés is biztosan hiányozni fog.
Rengeteg emberrel dolgoztál együtt az elmúlt évtizedekben. Mit remélsz, mire emlékeznek majd belőled vezetőként vagy kollégaként?
ZG: Ha az egész időszakra visszatekintünk, szerintem végső soron az a legfontosabb, ami otthon van. A munka bizonyos szempontból eszköz ehhez.
Egyrészt biztosít egy anyagi hátteret. Másrészt rengeteget hozzá tud tenni a személyes fejlődésedhez és az életedhez.
Egy munkahely vagy egy szakmai elfoglaltság akkor tölti be jól ezeket a funkciókat, ha közben kapcsolatokat, termékeket és vállalatot is tudsz építeni.
Bizonyos értelemben ugyanazok az elemek vannak jelen itt is, mint egy sokkal fontosabb területen, otthon. Két külön dologról van szó, mégis összefüggenek.
Most mi következik az életedben? Van már konkrét terved, vagy pihensz egy kicsit, és utána meglátod, merre tovább?
ZG: Még nem gondolkoztam ezen. Akkora lendülettel csináltuk ezt a munkát, hogy egyszerűen nem gondolkodtam másban. Azt tudom, hogy biztosan kell egy kis szünet, mert ebből a történetből először ki kell kapcsolni. Utána olyan feladatot kell keresnem, amely kihívást jelent és érdekes.
Egyelőre nincs konkrét elképzelésem. Régebben azt gondoltam, hogy majd csak kutyát sétáltatok, de ezt most nehezen tudom elképzelni. A tenni akarás jelenleg ennél sokkal erősebb.
Ha egyetlen dolgot kívánhatnál az Indamediának a jövőre nézve, mi lenne az?
ZG: Nemcsak az Indamediának, hanem az itt dolgozó kollégáknak is elképesztően sok sikert kívánok. És ha bárki úgy érzi, hogy van egy olyan elakadása, amiben valamiért tőlem lenne szüksége segítségre, akkor hívjon fel. Segíteni fogok.
Nekem fontos, hogy ez jól működjön.
Nagyon-nagyon sok emberrel nagyon szeretek itt dolgozni, és jó kapcsolatunk is van. Nekem ezzel kapcsolatban pozitív gondolataim vannak.
Ziegler Gábor 2000 óta dolgozik az online médiában. Korábban pénzügyi területen, többek között a magánnyugdíjpénztári és direktbanki szektorban szerzett tapasztalatot, majd az Indexhez került. Pályafutása során az Index Zrt. és a CEMP Sales House sales igazgatója, az Indamedia Sales Kft. ügyvezető igazgatója, 2018-tól pedig az Indamedia Network Zrt. vezérigazgatója.
Vezetőként a digitális kiadói és értékesítési üzlet mellett több cégfelvásárlásban, portfólióbővítésben és új üzletág kialakításában vett részt. Az Indamedia az elmúlt években a digitális média mellett többek között a rendezvények és a könyvkiadás területén is bővítette tevékenységét. 2026. szeptember 30-ával távozik a cégcsoporttól.
