Az Országgyűlés korábban törvényben tiltotta be a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokat, de mellette egy salátatörvényben a településképek védelmét írta elő, ezzel jelentősen korlátozva a közterületi gazdasági hirdetéseket. Ezzel összefüggésben, a törvény végrehajtására kormányrendeletet fognak hozni, amelynek a tervezete immár megszületett.
Mi történt eddig?
Az Országgyűlés június 23-án szavazott a törvényjavaslatról, miszerint kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön lehet elhelyezni közterületen vagy onnan látható reklámot. Továbbá a reklámfelületek nem lehetnek 15 négyzetméternél nagyobbak. A szabályozás, ellenőrzés és lebontás ügyében a döntést pedig átadták az illetékes önkormányzatoknak.
Ezután a Fővárosi Önkormányzat június 26-án megszavazta tízezer, öt négyzetméternél nagyobb plakáthely megszüntetését a 15 ezer közterületről látható reklámeszközből. A rendelet október 1-jén lép hatályba, tehát a hirdetések szeptember 30-ig maradhatnak, a lebontásra az átmeneti időt pedig december 31-ig határozták meg.
Ugyanakkor a fent említett
egyéb reklámeszköz kategóriájának tartalma még tisztázatlan maradt, a szakma sokáig azt remélte, ezen keresztül enyhülni fog a drasztikus szabályozás.
Elindult a társadalmi egyeztetés az új kormányrendeletről
Ezután végül megszületett a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló kormányrendelet módosításának tervezete, amit a kormány szeptember 18-án társadalmi egyeztetésre bocsátott, a véleményezési határidő szeptember 26.
A rendelet tervezete egyértelműen meghatározza az „egyéb reklámeszközök” körét és eloszlását:
- Megtiltják, hogy beépítésre nem szánt területen az egyéb reklámeszköz kategóriába tartozó hirdetés jelenjen meg.
- Meg kell szüntetni a szabadon álló citylight reklámeszközöket (ilyen hirdetések legfeljebb az utcabútorok részeként maradhatnak fenn, ideértve a telefonfülkék oldalát).
- A gyalogos aluljárók és a metró kivételével mindenhonnan el kell távolítani minden 1 négyzetméternél kisebb felületű kisméretű egyedi reklámeszközt.
Az egyeztetésre bocsátott kormányrendelet célja, hogy meghatározza a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben részletesen nem szabályozott „egyéb reklámeszközök” körét, valamint a reklámeszközöknek a településen belüli eloszlását úgy, hogy egyes területeken ne lehessen reklámeszközt elhelyezni, más övezetekben, építési övezetekben előírások betartása mellett fennmaradási lehetőséget biztosítson a meglévő reklámeszközökre (de újakat nem lehet elhelyezni), más reklámeszközök körében pedig korlátozott mértékben új reklámfelületek létesítését is megengedje.
Maga a rendelet is súlyos gazdasági hatással számol
Az MRSZ OOH arra hívja fel a figyelmet:
annak ellenére került a Közlekedési és Beruházási Minisztérium közterületi reklámeszközökről szóló rendelet tervezete a kormány elé, hogy az maga is súlyos gazdasági hatásokkal számol.
1140 munkahely megszűnésével, 3,4 milliárd forint adóbevétel-kieséssel, több mint 20.700 fő érintettségével, ingatlantulajdonosok és beszállítók bevételkiesésével, valamint kártérítési perek kockázatával jár.
A szakmai szervezet szerint a tervezet káros hatásai mellett érthetetlen, hogy az alternatív szabályozási megoldásokat meg sem vizsgáltak, ezért azt kérik a kormánytól, hogy
a tervezetet jelenlegi formájában ne terjessze döntésre: hosszabbítsa meg a véleményezési határidőt, készíttessen kiegészítő hatásvizsgálatot, és vonja be az iparágat az egyeztetésbe.
A Tagozat egyúttal továbbra is felajánlja szakmai erőforrásait egy szakmailag megalapozott, a magyar gazdaságot előbbre vivő szabályozás megalkotásához.
Mozgósítsa magát mindenki!
Egyúttal felhívják a hirdetési piac valamennyi érintettjét – hirdetőket, ügynökségeket, kis- és középvállalkozásokat egyaránt –, hogy vegyenek részt a társadalmi egyeztetésben, és mondják el véleményüket:
a tervezet jelenlegi formájában történő elfogadása súlyosan károsítja a magyar kkv-kat, és egy fontos, hatékony hirdetési eszközt vesz el az üzleti szereplőktől.
A Tagozat szerint a szabályozás legsúlyosabb, eddig kevés figyelmet kapott hatása, hogy gyakorlatilag megszünteti az egyik legszélesebb tömegelérést biztosító hirdetési eszközt, az óriásplakátot – a plakátok 90 százaléka tűnik el anélkül, hogy érdemi alternatíva állna a hirdető vállalkozások rendelkezésére. Ez közvetlenül korlátozza a magyar üzleti szféra hatékony, nagy tömegeket elérő hirdetési lehetőségeit, különösen azokban az iparágakban és azoknál a kkv-knál, amelyek számára az online, célzott hirdetési csatornák nem jelentenek reális alternatívát.
Egy NER-közeli és egy multinacionális cég járhat jól
Az óriásplakátok nagy részének eltűnése mellett
a megjelent rendelettervezet érthetetlen módon egy másik, az elmúlt 16 év kormányzati kommunikációjában és politikai kampányaiban is jelentős szerepet játszó közterületi eszköztípus, nevezetten a megállókban vagy utasvárókban elhelyezett citylight pozícióját érdemben erősíti.
A Tagozat megítélése szerint összességében a szabályozás ezzel gyakorlatilag két piaci szereplőnek kedvez: az egyik multinacionális háttérrel rendelkezik és az elmúlt 16 évben is kiemelkedő szereplője volt a közterületi reklámfelületek piacának, a másik pedig egy jól ismert, NER-közeli tulajdonosi körhöz köthető. Ők jelentős megállókban és utasvárókban elhelyezett citylight állománnyal rendelkeznek, amelyek továbbra is az utcákon maradnak, miközben
magyar KKV-k százával mennek majd tönkre, akiknek az óriásplakáton kívül más eszközük nincsen. Ez a piaci verseny szempontjából elfogadhatatlan, versenysemlegességet sértő helyzetet teremt.
Kártérítési perek indulhatnak
A Tagozat különösen károsnak tartja, hogy a tervezet előkészítése során iparági konzultáció nem, csak egyoldalú tájékoztatás történt, a szakmai szervezet korábban proaktív módon megfogalmazott álláspontját a jogalkotó egyáltalán nem vette figyelembe.
Nem a piac tisztításával van bajunk, sőt: partnerek vagyunk egy olyan szabályozás kialakításában, amely jó a nemzetgazdaságnak, és tisztességes versenyt biztosít minden szereplőnek. Abban is egyetértünk, hogy politikai reklámok, erőszakot sugárzó hirdetések legyenek betiltva ezeken a felületeken, gyermekek fejlődésére káros hirdetéseket pedig tűzzel-vassal irtsuk.
– szögezi le Bauer Tamás, az MRSZ Közterület Tagozatának elnöke.
De úgy gondolja, ez a tervezet nem erről szól, sokkal inkább néhány szereplőnek kedvez, miközben durván sérti magyar kisvállalkozások érdekeit, akik évtizedek óta tisztességesen építették ezt a piacot.
Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy a szabályozás mögött az elmúlt másfél évtized közterületi politikai hirdetéseivel szembeni indulat is ott van, és hogy ennek az árát most az egész iparág fizeti meg. De azt látni kell, hogy nem minden szereplő, sőt, tulajdonképpen alig pár cég az, aki felületein hirdette a korábbi kormányzat hirdetéseit. Közöttük lesznek az új szabályozás túlélői, miközben tisztességes magyar kisvállalkozások garmadája húzhatja le a rolót.
– tette hozzá. A tervezetből az is kitűnik, hogy a kormány téves adatok alapján készítette el a tervezetet. Az elnök kiemelte, hogy tisztességes magyar kkv-k, akik engedélyek birtokában befektettek ebbe a piacba,
kártérítési perek tömegeit indíthatják el az állam ellen, amit az adófizetők pénzéből kell majd kifizetni.
A kormány hatásvizsgálata önmagának mond ellent
A szakmai szervezet arra hívja fel a kormány és a közvélemény figyelmét, hogy a hatásvizsgálat dokumentuma önmagával is ellentmondásba kerül:
egyik pontja szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége „nem változik érdemben″, ugyanez az anyag azonban 20 700 érintett főről, 1140 megszűnő munkahelyről és 3,4 milliárd forintos adóbevétel-kiesésről ad számot.
A tervezet költségvetési hatása négy év alatt összesen mintegy 2,2 milliárd forinttal rontja az egyenleget – az egyenlegjavító oldalon pedig 1,2 milliárd forintnyi, „az elbontás elmaradása miatti bírságbevétel″ is szerepel, vagyis
a jogalkotó maga sem számol azzal, hogy az érintett eszközök ténylegesen eltűnnek a közterületekről, hiszen fizikailag is lehetetlen ezt a megadott határidőre teljesíteni.
Tehát amellett, hogy sok magyar KKV csődbe megy, a nulla árbevétel mellett még milliókat ki is kell adjanak a felületek bontása miatt, amit ráadásul a lehetetlen határidő miatt nem fognak tudni tartani és ezért plusz bírságot kapnak.
A reklámeszközök elbontásának kötelezettsége tehát az azoknak helyet adó magánterületek tulajdonosaira fog hárulni, és ez összesen 19 ezer ingatlantulajdonost érint. Közöttük nagy számban vannak magánszemélyek, társasházak és mezőgazdasági gazdálkodók, akik nem reklámpiaci szereplők, és sok esetben nem ők telepítették az érintett szerkezetet.
A kutatások szerint nem zavarja a lakosságot, miközben az önkormányzatok bevételtől esnek el
A tervezet abból indul ki, hogy a közterületi reklámok zavarják az embereket: a sebtében összerakott hatásvizsgálati lap egyetlen megnevezett előnye az, hogy „a csökkentett mennyiségű reklámeszközzel a települések élhetősége növekszik", és a dokumentum a lakosságot kifejezetten a nyertesek közé sorolja.
Az MRSZ felkérésére a Závecz Research friss, augusztusi kutatása szerint azonban a magyar lakosság négyötöde nem tartja zavarónak a gazdasági és társadalmi célú közterületi hirdetések jelenlétét.
Vagyis az az egyetlen előny, amelyre a szabályozás az indokát alapozza, a lakosság megítélésében nem jelenik meg.
– írják az OOH Tagozat közleményében.
A tervezet az önkormányzatok mozgásterét is jelentősen szűkíti. Egyrészt a településeknek a saját közigazgatási területük mindössze mintegy tíz százalékán marad érdemi joguk a reklámok elhelyezésének helyi szabályozására, vagyis éppen a településkép alakításának eszköze kerül ki a kezükből. Másrészt a tervezett területi korlátozások miatt
a közterületek jelentős részéről eltűnnek azok a felületek, amelyek után a települési önkormányzatok ma közterület-használati és bérleti díjbevételhez jutnak. Mindezt úgy, hogy az előterjesztő saját hatásvizsgálati lapja az érintett 587 önkormányzatot az intézkedés nyertesei között sorolja fel.
A MediaFuture podcastja, a Meet the Future rendhagyó adásában, az AI Summiton Varga G. Gábor, az Uniomedia tartalomigazgatója beszélgetett Bauer Tamással, az MRSZ OOH tagozatának elnökével, illetve Támba Miklós elnökségi taggal az új helyzetről.
