Vaszily Miklós a pénzügyi szektort otthagyva 2001-ben a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. vezérigazgatójaként kezdte médiabeli pályafutását, majd 2005-től az Index.hu Zrt. vezérigazgatója, 2015-től pedig az MTVA vezérigazgatója lett, 2019 óta a TV2 elnöke. Bár az online média és a tévé nagyon eltérő területnek tűnik, azt mondja, a cégvezetésben a rendszerszervezésen van a hangsúly, ami a médiaplatformtól független.
Áprilisban a TV2 Csoport elnök-vezérigazgatójának neveztek ki. Miként látod a cégcsoport jövőjét, megőrizheti a TV2 piacvezető szerepét?
A TV2 Média Csoport szerintem jó eséllyel meg tudja őrizni a pozícióját. Az RTL is meg tudja tartani egyébként, alapvetően a kisebb szereplők morzsolódnak le.
A streaming felé fordulás elsősorban a kisebb tévécsatornák felől mozgatja el a nézőket.
A TV2 Média Csoport piaci részesedése évről évre növekszik, ezzel szinte egyedüliek vagyunk. Én azt gondolom, hogy ez a trend fenn fog maradni, ami a lineáris tévét illeti.
Az RTL egyre dominánsabban van jelen a streaming területén és jelentős beruházásokat hajt végre, a TV2 viszont inkább a lineáris televízióra épít. Mi ennek a stratégiai oka?
A TV2 nézői struktúrája eltér az RTL-étől. Az RTL-nek hiányzik az a nézői bázisa, amely a TV2-nek megvan: ez egy hosszabb távon is stabilabb lineáris tévénézői bázis. Az RTL ezért hamarabb kényszerült a streaming felé való nyitásra racionális üzleti okokból, mint a TV2.
A TV2 is meglépi ezt, de semmiképp sem célunk kannibalizálni az alapbizniszünket a streaming túlságos erőltetésével. Az RTL-nek nincs mit veszítenie, nekünk még van.
A TV2 portfóliójában akkor nem várható a streaming és a fizetős tartalmak irányába való nagyobb arányú átrendeződés?
A TV2 Play Zéró és a TV2 Play Prémium felületek már jelenleg is fizetősek. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a megvásárolt jogokból és a gyártási kapacitásból megvalósított tartalmak jobban hasznosulnak úgy, hogy elsődlegesen a tévécsatornáinkon, és nem a streamingplatformunkon közöljük azokat.
Ahogy üzletileg racionális lesz számunkra, megtesszük a megfelelő lépéseket.
A Z generációs fiatalok sok tekintetben teljesen más tartalomfogyasztási szokásokkal rendelkeznek, mint az idősebb korosztály tagjai. Őket miként lehet leültetni a tévé elé, milyen platformon érhetőek el és milyen műsorok keltik fel a figyelmüket?
Mi azt látjuk, hogy tartalomfüggő, hogy mivel lehet a fiatalabb korosztályt elérni. A konkurenciánál és nálunk is vannak olyan tartalmi irányok, amelyekre kifejezetten nyitottabb a fiatalabb, hagyományosan digitális médiát fogyasztó korosztály is. Erre a mi esetünkben jó példa az Exatlon Hungary, amelynek visszatérését nemrég jelentettük be. A műsor kimondottan népszerű a fiatal korosztály körében, és azt gondoljuk, a jövőben is jól fog szerepelni.
A tartalom a lényeg, ott fogyasztják, ahol elérik, és nem a platform alapján választanak.
Manapság sokszor hallani, hogy a gyártási költségek folyamatos növekedése komoly kihívást jelent a saját produkciók esetében. Milyen elemei vannak ennek?
Több költségnyomással is szembe kell néznünk. Egyrészt nagyon sok esetben a gyártási költségeknek van egy építési- és díszletköltsége, amelyet az elmúlt években két számjegyű infláció érintett.
Másrészt, ott vannak a humán költségek. Itt azzal a nehézséggel szembesülünk, hogy a rengeteg nemzetközi filmprojekt a szakmailag kompetens, hozzáértő szakemberek bérköltségét társadalmilag örvendetes módon jelentősen megnöveli. Ugyanakkor nekünk már a nemzetközi projektekkel kell versenyeznünk, hogy a saját projektjeinkre szakembereket találjunk, így a bérköltség is nagyon komoly infláción esett át az elmúlt időben.
A kettő együtt jelentős nyomást helyez a helyileg gyártott tartalmaink költségeire, amit ki kell gazdálkodnunk egy jelenleg stagnáló reklámárbevételű piacon.
Annak fényében, hogy a lokális tartalmak iránt mindig nagyobb az igény, ez különös nehézséget jelenthet.
Abszolút, igen. Az egyik kulcsa és az egyik legfontosabb tényezője egy tévécsoport működésének, hogy a helyi gyártású tartalmai mennyire sikeresek. Ilyen tekintetben a TV2 szerencsére számos sikert könyvelhetett el az idei évben.
A másik részét a tartalomelőállításnak a vásárolt tartalmak, jellemzően a film- és sportjogok jelentik. Ezen a téren az idei évben az erős forint segített abban, hogy az euróban és dollárban definiált árak forintban egy kicsit kedvezőbbek legyenek.
Milyen hatással lehet a médiacégek működésére, ha 2026-ban életbe lép a 7,5%-os reklámadó?
Drasztikus hatása lehet. 7,5 százalékos reklámadót a helyi piaci szereplők a jelenlegi gazdasági környezetben, a jelenlegi működés mellett nem tudnak kitermelni. Mivel a bevételi téren korlátozottak a lehetőségek a stagnáló reklámpiac mellett, egy dolgot lehet csinálni, ki kell gazdálkodni a reklámadót, ami további hatékonyságnövelést, azaz költségcsökkenést jelent.
Ha valóban bevezetik – hiszen jelenleg egyelőre azért zajlanak egyeztetések, például az MRSZ részéről is –, az a béreket és a műsorokat tekintve egyaránt érezhető lesz, kevésbé színvonalas tartalmak fognak születni, kevesebb szakember bevonásával.
Egy korábbi interjúban arról beszéltél, hogy a közteherviselésbe az olyan nagy globális techcégeket is be kéne vonni, mint a Facebook vagy a Google. Miért látod ezt fontosnak?
Ezt tartom, a lokális médiapiaci szereplők további terhelése mellett, vagy inkább helyett, azt kellene megvizsgálni, hogy hogyan lehet a reklámbevételek legnagyobb részét elvivő globális piaci szereplőket arra kényszeríteni, hogy visszaadjanak az eredeti tartalomgyártóknak, visszaadjanak a piacnak. Hiszen a globális médiapiaci szereplők jellemzően már előállított tartalmakkal dolgoznak, és alapvetően technológiai cégek. A marginális költségük az adott piacon, mondjuk egy kicsi magyar piacon, zéró közeli, de a bevételek nagyobb részét elviszik.
Ha ebből valamit vissza lehet juttatni a helyi tartalomgyártóknak valamilyen mechanizmus révén, akkor akár működhet a reklámadó is, hiszen a tartalomelőállítás költségei kiegyenlítődnének. Így mindenki részt venne a költségek finanszírozásában.
Ha ez kizárólag a helyi tartalomgyártókat, a helyi médiákat terheli, miközben a globális szereplők kibújnak az adófizetési kötelezettség alól, az nagyon komoly kihívás elé állítja a piacot.
Az AI sok más terület mellett a média játékszabályait is átírja. Milyen változásokat hozhat ez, mit érezhetnek belőle a fogyasztók?
Nyilván egyszerre kihívás és egyszerre lehetőség. A közvetlen tartalomelőállítás terén bizonyos folyamatokat egyszerűsíthet – legyen az a szinkron vagy az alaphírek előállítása, újabb kreatív megoldásokkal tudja gazdagítani a tartalomgyártást.
Fontos lenne ugyanakkor a médiafogyasztók edukálása, hogy meg tudják állapítani, mikor fogyasztanak mesterséges intelligenciával, vagy annak hozzájárulásával készített tartalmat. Ennek a tudásnak a hiánya a kevésbé edukált médiafogyasztókat megzavarhatja. Tehát van egy erős etikai vetület, amit szerintem fontos lenne kezelni.
Az AI már itt van, meg kell tanulnunk együtt élni vele. Mint minden vállalatnál, úgy egy médiavállalatnál is a back office és a munkaszervezés, illetve a folyamatoptimalizálás terén komoly lehetőségeket nyit.
Milyen további kihívásokat látsz, amelyek a közeljövőben nagy hatással lehetnek a médiapiacra?
Globális szinten az AI és általában a globális piaci szereplők további térnyerése az, ami a helyi médiaszereplők számára kihívás.
Fontos lenne, hogy a globális kihívások miatt a helyi szereplők ne egymást csépeljék, hanem egy fair versenyben, de a közös érdekeket felismerve együtt cselekedjenek.
Erre vonatkozóan vannak lépések, és én támogatom is, hogy ez folytatódjon. Fontos lenne még ezenkívül, hogy a magyar gazdaság minél előbb rálépjen arra a növekedési pályára, amire a közelmúltban nem volt lehetősége objektív okokból. Egy növekvő gazdaságban a reklámpiac is szépen tud fejlődni, és ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a médiapiaci szereplők normál üzleti viszonyok mellett tudjanak működni.
Van egy olyan hüvelykujjszabály, hogy a reklámpiac általában a GDP változásának a duplájában nő vagy csökken. Ha beindul a gazdasági növekedés és a kiskereskedelmi forgalom, az a reklámpiacot is dinamizálja, és akkor lehet mindenki optimistább.
Nemrég nagy port kavart a médiában, hogy az Indamedia csoport, amelynek igazgatósági tagja és társtulajdonosa vagy, felvásárolta a Ringier Hungary-t, sokan politikai szálat véltek látni a háttérben. Mi volt a fő motivációja ennek a döntésnek?
Az említett reklámpiaci stagnálás és erőteljes költségoldali nyomás, valamint a globális médiapiaci vállalatok nyomulása és a reklámpiacon belüli részesedésük növekedése minden helyi médiapiaci szereplőre nyomást helyez, hogy minél hatékonyabban működjön.
A hatékonysági nyomás előbb-utóbb piaci koncentrációs nyomáshoz vezet. Itt az embernek döntést kell hoznia, hogy felvásárlási célpont kíván-e lenni, vagy felvásárló. Az Indamedia pedig azt a döntést hozta, amikor a felvásárlási lehetőség megjelent, hogy növekedni kíván, mert nincs más út a piacon való fennmaradáshoz.
Mit tanácsolnál azoknak a médiapiaci szereplőknek, akik versenyben akarnak maradni?
A saját helyzetünkből tudok csak kiindulni, mi a növekedésben látjuk a jövőt.
Azután, hogy a Ringier Hungary Kft. és vele együtt a portfóliójába tartozó kiadványok az Indamedia csoport tulajdonába kerültek, Ziegler Gábor, az Indamedia társtulajdonos-vezérigazgatója és Starcz Ákos, az Indamedia igazgatósági tagja Rónai Egonnal beszélgetett a döntésről, illetve a cégcsoport terveiről.
