Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a reklámadó legalább további egy évre való felfüggesztésének érdekében egyeztetést kezdeményezett a Magyar Reklámszövetség. Ugyanis az október 2-i őszi adócsomag-tervezet még a reklámadó további egy évre való felfüggesztését javasolta, de az október 14-i módosításban már csak féléves időtávlat szerepelt, és ezt most el is fogadta a Parlament.
A Reklámszövetség lapunknak eljuttatott válasza szerint:
a Magyar Reklámszövetség annak ellenére, hogy most változtatás nélkül fogadta el a Parlament a reklámadó visszavezetését 2026. második félévétől, a korábban kiadott sajtóanyagában részletezett érvek mentén továbbra is bízik abban, illetve támogatja azt a későbbiekben elérhető célt, hogy 2026. július 1-jétől ismét 0 százalékos reklámadókulcs lép érvénybe vagy a felfüggesztési időszak kiterjesztésével vagy a reklámadónem teljes megszüntetésével.
Ahogy korábban írták, ez több ezer kommunikációs iparági szereplő – hirdető vállalkozások, médiumok, reklám- és egyéb kommunikációs ügynökségek –, valamint a magyar fogyasztók és a magyar gazdaság érdeke is.
A hazai médiaszereplők globális platformokkal szembeni hátránya is növekszik a reklámadó visszavezetésével, veszélybe sodorva számos ismert hazai médiabrand működését és fennmaradását.
Miért függesztették fel?
A reklámadó 2019-es felfüggesztésére azért került sor, mert az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a szabályrendszer egyes elemeit – írta meg az Adózóna. Az Európai Unió Törvényszéke végül azonban megállapította, hogy a forgalom utáni progresszív adóztatás nem sérti az uniós jogot, és az Európai Unió Bírósága 2021 márciusában véglegesen helybenhagyta ezt az ítéletet.
Tehát nem volt akadálya, hogy az adónem újra éljen, a magyar kormány ez idáig mégis évről évre meghosszabbította a felfüggesztést.
A júliustól visszatérő 7,5 százalékos adó a tervek szerint 2026 második félévében mintegy 10 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek.
Miről szól ez az adó?
Az Adózóna elemzése szerint az elsődleges adóalanyok a reklámot közzétevő gazdasági társaságok, illetőségtől függetlenül.
Ide tartoznak a médiatartalom-szolgáltatók, a sajtótermékek kiadói, a szabadtéri reklámhordozók üzemeltetői, valamint az internetes reklámközzétevők, akik túlnyomórészt magyar nyelvű oldalakon működnek.
Az adóalap a reklámközzétételből származó éves nettó árbevétel. Speciális szabály, hogy ha kapcsolt vállalkozásként működő reklámértékesítő ügynökség közreműködik, az ügynökség árrése (a megrendelőtől kapott bevétel és a közzétevőnek fizetett összeg különbsége) az adó alapja.
Az első 100 millió forintra adómentesség vonatkozik. Ez a gyakorlatban hasonló egy kétkulcsos, sávosan progresszív rendszerhez.
A reklám megrendelői bizonyos körülmények között válnak csak adóalanyokká. Számukra az adómérték 5 százalék a havi 2,5 millió forint feletti reklámközzétételi ellenérték után.
A lokális médiapiac így is több kihívással küzd: a legfontosabb kérdésekről Starcz Ákos, Guttengéber Csaba, Kovács Tibor és Schneider Henrik is elmondta a véleményét.
