A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségű hírműsort vizsgált abból a megfontolásból, hogy összehasonlítsa és megállapítsa működésük és struktúrájuk néhány főbb jellemvonását idősoros adatok alapján.
A feltárt hírműsorok körét a közszolgálati médiumok közül az esti M1 és Duna TV Híradója, a Kossuth rádió Reggeli, Déli, valamint Esti Krónikája, a kereskedelmi csatornák terén a TV2 Tények és az RTL Híradója, míg a közéleti irányultságú televíziók esetén az ATV Híradója és a Hír TV Híradója biztosította. Az elemzés alapinformációit a hatóság panel-szerűen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki. A 2007-2023 első féléve közt létrejött adatbázis másodelemzésének az volt az alapvető küldetése, hogy átfogó képet adjon a tévénéző és rádióhallgató közönség által leginkább preferált híradások szerkezetéről, valamint bemutassa a hírek témastruktúráját és néhány alapvető jellegzetességét.
A minta 6148 nap 53150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió (969.827) híregység feldolgozására került sor – derül ki az NMHH tanulmányából.
A tizenhat és fél év átlagait tekintve a leghosszabb hírműsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak nettó 45 perces terjedelmükkel. Tájékoztatásnak az M1 átlagosan 40 percet, az RTL 39 percet, a Hír TV pedig 29 percet szentelt. A legrövidebb híradásnak az Esti krónika bizonyult 22 perccel, alig elmaradva a Duna TV és az ATV műsoraitól (23-23 perc).
A legtöbb szereplő az RTL-en és a TV2-n bukkant fel, adásonként 70, illetve 65, legkevesebb pedig a Déli és az Esti krónikában (30 és 31). A híradók mindegyikénél a férfiak szereplései domináltak, legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9%), legnagyobb arányban pedig az Esti krónikánál (68,3%). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3%, TV2: 24,3%).
Még mindig több a negatív hír
2007-ben jellemzően havonta 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tűztek műsorra a híradók, ami a több mint 15 éves ciklus végére a pozitív hírek esetében négy százalékkal emelkedett 310-re, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában kilenc százalékkal esett 657-re. A TV2 és az RTL is hangsúlyosan számolt be bűnügyekről, balesetekről és katasztrófákról, míg a belpolitika iránt a közszolgálati műsorok és az ATV, valamint a Hír TV mutatott érdeklődést.
A Tények 2014-ben legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban – a pandémiának köszönhetően – minden csatornán felszökött a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, kivételt jelentett a Tények, ahol jóval kevesebb ilyen hír jelent meg a programban.
2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 millió főt, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millió főre mérséklődött. Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezer főre csökkent.
A teljes kutatás az NMHH oldalán olvasható.
(Borítókép: Erős Antónia és Szellő István. Forrás: RTL)