Ez azt jelenti, hogy a 2019. július elseje óta érvényes 0 százalékos adókulcs csak 2026. június 30-ig maradna érvényben, 2026 vége helyett. Az MRSZ a korábbi eredményes tárgyalások tapasztalatai alapján számít arra, hogy az érintett döntéshozókkal konstruktív egyeztetéseket tud indítani. A Reklámszövetség javaslatát levélben juttatta el a módosítást benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.
Az MRSZ abban bízik, hogy a reklámadó 7,5 százalékos kulcsát nemcsak további egy évre függesztik fel, hanem
végérvényesen kivezetik az érintett több ezer kommunikációs iparági szereplő – hirdető vállalkozások, médiumok, reklám- és egyéb kommunikációs ügynökségek – érdekében.
De elsősorban a fogyasztók és az egész hazai gazdasági potenciál fenntartása, erősítése miatt.
A Reklámszövetség a reklámadó koncepciójának felmerülése óta hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben: a reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, tehát az adó visszavezetése és fennmaradása kontraproduktívan hatna a gazdasági stabilizációra, a gazdaság növekedésére és a GDP-re.
Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya szerint minden reklámra elköltött 1 forint 6 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A média- és kommunikációs iparági adatok alapján 2024-ben végre kissé felívelő pályára kezdett állni az iparág: mind a médiatorta, mind a nonmédia torta már reálértéken is kisebb pozitív változást mutatott az előző évhez képest. Az adó visszavetheti ezt a fejlődést, de tovább ronthatja az amúgy is alacsony hazai médiaköltési arányt a nemzetközi mértékhez képest.
25 év alatt ugyanis drasztikusan, 43 százalékponttal csökkent a médiaköltés aránya a GDP-hez viszonyítva Magyarországon. A nemzetközi adatok viszonylatában is rendkívül alacsony a hazai 0,47 százalékos adat annak fényében, hogy 2024-ben a nemzetközi átlag 0,99 százalék volt. Habár világszerte csökkent a médiaköltés GDP arányos mutatója, hazánkban jóval nagyobb mértékben, mint a nemzetközi átlag.
A 0 százalékos reklámadó a szektor kulcsszereplőinek több mint 80 százaléka szerint segítette az utóbbi évtizedek legkomplexebb válságsorozatával küzdő kommunikációs iparág fennmaradását és adófizető cégeinek eredményességét. Felmérésük szerint az iparági szereplők több mint 65 százalékának működését erősen megnehezítené, ha ezt az adónemet visszavezetnék.
Ezenfelül
a hazai médiaszereplők a globális platformokkal szembeni hátránya is növekedne a reklámadó visszavezetésével, veszélybe sodorva számos ismert hazai médiabrand működését és fennmaradását.
A Reklámszövetség szerint a magyar kommunikációs ipar képes lenne jelentős régiós központi szerepet betölteni, ennek megvalósulását is jelentősen gátolhatja a reklámadó újraélesítése.
A Google, a YouTube, a Facebook és a TikTok évtizedek óta formálja a figyelemgazdaságot, és viszi el a hirdetési büdzséket a helyi médiától: milyen mozgástere lehet a hazai kiadóknak ebben az egyenlőtlen küzdelemben? Korábbi cikkünkben Lunczner Ádámot, az IAB Hungary elnökét kérdeztük.
