Balásy Gyula május 4-i interjúja óta elindult egy szakmai párbeszéd az állami kommunikációs piac működéséről. Az elmúlt hetekben több szakmai szervezet és piaci szereplő is megszólalt az ügyben, miközben újabb részletek kerültek nyilvánosságra az NKOH működésével kapcsolatban. Balásy korábban a cégei révén – Lounge Design, a Lounge Event és a Visual Europe Group – meghatározó szereplője volt az állami kommunikációs piacnak, cégei hosszú időn át jelentős megbízásokat kezeltek.
Most Szabó Ádám, a Brandtailor alapítója és a Nemzeti Színház marketingigazgatója is megszólalt. Az Indexnek adott interjújában részletesen beszélt arról, milyennek látja az NKOH rendszerét, ami az állami intézmények kommunikációs beszerzéseit koordinálja. A jelenlegi struktúra sok esetben jelentősen megdrágította a működést, ami végső soron más területektől vont el forrásokat.
Az NKOH rendszere kötelező az állami tulajdonban lévő cégek számára: minden kommunikációs, rendezvényszervezési és szervezetfejlesztési kiadásukat be kell jelenteniük a hivatalnak. A hivatal pedig eldönti, hogy az adott megrendelést a szervezet saját hatáskörben bonyolíthatja-e le, vagy azt az NKOH intézi centralizáltan.
Szabó hangsúlyozta, hogy az NKOH alapgondolatát önmagában nem tartja rossznak. Véleménye szerint teljesen érthető állami szándék, hogy a közpénzből működő intézmények kommunikációs költései átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek.
A probléma ott kezdődik, amikor az NKOH nemcsak átlátja, hanem át is veszi a korábban intézményi hatáskörben lévő beszerzéseket
– fejtette ki.
A szakember elmondása szerint korábban egy intézmény saját közbeszerzési eljárás keretében intézhette nyomdai vagy kommunikációs feladatait, az NKOH azonban gyakran magához vonja ezeket a tendereket.
De az NKOH árazása átlagosan 30-40 százalékkal növeli meg a tételeket. Tehát egy negyven millió forintos nyomdai költség 55-60 millió forintra nőhet. Ez különösen a kulturális intézmények esetében okoz súlyos problémát, hiszen az így keletkező többletköltségeket más, szakmai területekről kell elvonni.
Szabó Ádám arról is beszélt, hogy a kommunikációs piacon sokat emlegetett túlárazás összetettebb, mint az elsőre tűnik. Elmondása és a Balásy-interjú alapján a nagy ügynökségek elnyerték az állami tendereket, majd a konkrét feladatok jelentős részét gyakran kisebb cégeknek adták tovább. Ezekben az esetekben nem feltétlenül az óradíjak voltak irreálisan magasak, hanem az elszámolt munkaórák mennyisége okozott torzulást.
az ügy előzményei
A Balásy-interjúra az elsők között reagált a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) közös állásfoglalásban. Szerintük az állami kommunikációs közbeszerzések rendszere az elmúlt években súlyos piactorzító hatást gyakorolt a reklám- és médiaiparra.
A két szervezet úgy véli, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal gyakorlata nem valódi szakmai versenyt teremtett, hanem átláthatatlan és egyoldalú működést, amely torzította az árakat, rombolta a szakmai minőséget és gyengítette a piaci bizalmat. Álláspontjuk szerint a piac helyreállításához transzparens, szakmai alapú közbeszerzési rendszerre és olyan szabályozási környezetre lenne szükség, amely minden szereplő számára valós versenyhelyzetet biztosít.
Később a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) is reagált, közleményükben a piaci verseny helyreállítását és a szakmai párbeszédet sürgették – miközben rámutattak arra is, hogy most esély nyílhat a szakmai alapú, transzparens verseny helyreállítására.
Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) elnöke szerint az elmúlt évek működése miatt sokak elvesztették bizalmukat a szakmában, a hosszú távú torz működés pedig az egész iparág hitelességét gyengítette. A szakember szerint a piac normalizálásához transzparensebb közbeszerzési rendszerre, erősebb szakmai önszabályozásra és kiszámíthatóbb üzleti környezetre lenne szükség.
Ebben a feszült szakmai helyzetben jelentette be Szántó Balázs a távozását a Magyar Public Relations Szövetségből: úgy vélte, hogy a szövetség nem látja el legfontosabb funkcióját.
