A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) új törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely kötelező életkor-azonosításhoz kötné a közösségimédia-regisztrációt - derül ki az Index cikkéből.
A javaslat 13 éves kor alatt tiltaná a regisztrációt, a platformokat pedig arra kötelezné, hogy megbízható életkor-ellenőrzési rendszereket alkalmazzanak. A 13 éves korhatár egyébként összhangban áll a Meta jelenlegi szabályozásával, hiszen a vállalat már most is ezt az életkor-minimumot határozza meg új profilok létrehozásakor. A szabályozás azonban nem egységes; egyes országokban külön törvényi rendelkezéseket hoztak, melyek magasabb – vagy akár alacsonyabb – korhatárt szabtak meg. Ilyen például Ausztrália is, ahol a 16 éven aluliak számára tiltották meg több közösségi oldal használatát.
A KDNP szerint a digitális világ ma már olyan hatással van a gyerekek fejlődésére, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A párt képviselői arra hivatkoznak, hogy a szakemberek régóta figyelmeztetnek a közösségi média mentális egészségre gyakorolt negatív következményeire.
A benyújtott csomagot Máthé Zsuzsa, a KDNP országgyűlési képviselője ismertette:
- a hat év alatti gyermekek védelme érdekében minden digitális eszközön kötelező figyelmeztetést kellene elhelyezni, amely egyértelműen jelzi, hogy a készülék használata ebben az életkorban nem javasolt;
- a tervek között szerepel továbbá egy olyan szabályozás elfogadása is, amely kötelezné a techóriásokat egy megbízható életkor-azonosítási rendszer alkalmazására. A cél, hogy megakadályozzák a 13 év alattiak profilregisztrációját, és egyúttal biztonságosabb digitális környezetet teremtsenek a 16 év alattiak számára.
Minden ország változást sürget
A kezdeményezés nem egyedülálló Európában. Az elmúlt időszakban több ország is szigorúbb szabályozást vezetett be vagy készített elő a fiatalok közösségimédia-használatával kapcsolatban. Az Európai Unióban pedig jelenleg is aktív vita zajlik arról, hogy pontosan milyen korlátozásokat kellene bevezetni és hány éves kornál húzzák meg a határt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben Koppenhágában beszélt arról, hogy még az idei év során elkészülhet a Digital Fairness Act nevű jogszabály, amiben a káros és addiktív dizájnelemek használatát korlátoznák.
Az addiktív platformok elleni megoldások kérdésével globálisan is foglalkoznak. Ausztrália és az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Államokban is szinte hetente tárgyalnak olyan ügyet, amelyben közösségi oldalak érintettek. Például a Snapchatet is azzal vádolják, hogy az alkalmazás kialakítása addikciót okoz, a fő felelős pedig az alkalmazás streak funkciója. A vállalat ebben az esetben peren kívüli megállapodást kötött.
