A hírfogyasztási szokásaink gyökeresen megváltoztak, és ezzel párhuzamosan bizalmi válság alakult ki a médiapiacon. Egyre több tartalom készül részben vagy teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével, és a felhasználók sokszor már azt is AI-nak tartják, ami valódi. Kovács Tibort, az IndaNext ügyvezető igazgatóját a szerkesztői felelősségről és a figyelemgazdaság kihívásairól kérdeztük.

Az új generációk már nem közvetlenül a médiumokhoz fordulnak, hanem hírfolyamokból, közösségi platformokról és influenszerektől tájékozódnak. Ebben a környezetben a tartalom sorsáról a „feed″ dönt.

Kovács Tibor szerint ebben a helyzetben a médiavállalatok elsődleges feladata a beléjük vetett bizalom megerősítése. Ez nem csupán technikai kérdés, hanem a transzparens és releváns újságírás életben tartása.

A szakember szerint a felelősség közös, hiszen a kommunikációs tér minősége a tét.

A 'human in the loop' funkció, az emberi felelősség a gyártásban, a promptolásban vagy az ellenőrzésben elkerülhetetlen lesz a jövőben is.

A mesterséges intelligencia rendkívül hatékony a terjesztésben, de ez kétélű fegyver: ha a gép hibás vagy káros információt kap, azt ugyanolyan hatékonysággal fogja szétteríteni a világban. 

Bár a modern média a figyelemgazdaság szabályai szerint játszik – hiszen ott kell lenni, ahol a fogyasztó van –, a tartalom lényege nem veszhet el az elérések hajszolása közben. Kovács Tibor éles határvonalat húz a technológia és a szerkesztői munka közé:

  • Az algoritmus elérést ad (reach): meghatározza, miről beszélnek az emberek.
  • Az emberi szerkesztő agendát ad: meghatározza, mi az, ami valóban fontos, hogy miről beszéljenek az emberek.

A cél továbbra is az, hogy az olvasók hiteles információk alapján hozhassanak jó döntéseket – legyen szó közéletről vagy vásárlásról. Ebben a zajos világban pedig a hiteles tartalom az egyetlen, ami hosszú távon is alkalmas marad a valódi figyelem megtartására.

A Reuters 175 éves fennállása óta először látta szükségét annak, hogy márkakampányt indítson. A film központi metaforája a víz: egy olyan világot mutat be, ahol az ivóvíz zavarossá vált, érzékeltetve a mai információs környezet „szennyezettségét.