Június 2-án került fel a Parlament oldalára egy törvényjavaslat, amiben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról értekeznek. Szakmabeliek szerint a változások rendezettebb városképet hozhatnak, ugyanakkor szűkíthetik a reklámfelületek kínálatát és új kihívások elé állíthatják a hirdetőket.
Amennyiben a javaslatot elfogadják, a jövőben a közterületen vagy közterületről látható magánterületen reklám csak utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon vagy tetőszerkezethez rögzített reklámhordozón jelenhetne meg, legfeljebb 15 négyzetméteres felületen. A javaslat továbbá megszüntetné a – sokak által bírált – reklámhálók alkalmazásának lehetőségét, így az épületek homlokzatát borító nagy reklámfelületek is eltűnnének. A javaslat a választási plakátokat is érinti: tiltaná azok elhelyezését villany- és telefonoszlopokon, közlekedési táblákon, valamint fákon.
Ezenfelül az önkormányzatok ismét központi szerepet kapnának: településképi bejelentési eljárásban dönthetnének a reklámeszközök elhelyezéséről, további reklámtilalmi övezeteket jelölhetnének ki.
A szabályoknak nem megfelelő reklámhordozókat rövid határidőn belül, 2026. szeptember 30-ig el kellene bontani vagy átalakítani: a rövid határidő pedig érzékenyen érintheti a hirdetőket és a reklámfelületek tulajdonosait egyaránt.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) egyik szakmai tagozata, a Közterületi Szövetség (Out of Home, OOH) nyílt levélben hívta fel a kormány és Vitézy Dávid miniszter figyelmét a szakmai egyeztetés fontosságára.
Mivel a nagyvárosokban valóban az vehető észre, hogy túlterheltek a közterületek a reklámokkal, túl sok a vizuális inger, és ezek egy része nem esztétikus, a szakma is egyre hangosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy érdemes lenne odafigyelni a látképre, és stílusosan hirdetni. A téma kapcsán Kisfali Gergelyt, a Mito AI Content és Production leadjét kérdeztük.
Hol húzódik a határ a figyelemfelkeltő reklám és a túl sok vizuális tartalom között egy városban?
Az a megélésem, hogy a városokban a bennünk élő ősember agya végtelenül túl van terhelve. Ezer inger van, már csak a közlekedésből, kirakatokból, emberekből is, ennek a tetejére jönnek a reklámok.
A reklám maga akkor kezd túl sok lenni számomra, amikor a városképből elvesz.
A villamos gyakran nem sárga, hanem olyan színű, amilyen márka épp hirdet rajta. Ahol rendszeresen eszembe jut, hogy ez túl sok, az az Oktogon a rengeteg épülethálóval. Ezek teljesen ép épületeket takarnak el, ami nagyon elszomorító. Mindenesetre a tvörényjavaslattal ez megoldódni látszik.
Mitől lesz egy kültéri kampány a városkép része, és nem csak egy „zavaró” reklámfelület?
Egy esőbeálló oldalában elhelyezett CLP vagy egy plakát a metróban organikus része tud lenni a városképnek. Egy funkcionális felületet akár fel is tud díszíteni. Főleg, ha a mögötte lévő art direkció inspiráló. A reklám része az emberek mindennapjainak, hatással van ránk,
hiszek benne, hogy szép plakátok segítségével lehet a társadalmunk vizuális érettségét, szépérzékét fejleszteni.
Ehhez remek eszköz a tűzfalfestés. Több ilyen projektet csináltunk már, és azt gondolom, hogy azok kifejezetten hozzáadtak az utca hangulatához. Itt persze az is segít, hogy szabályozva van a falon a márka megjelenésének mértéke, ezért ez elsősorban grafika vagy festmény, és másodsorban reklám.
Milyen hatással vannak az óriásplakátok és digitális kijelzők a városok arculatára és hangulatára?
A kék hátteres plakátokról pontosan tudjuk, hogyan befolyásolják a hangulatunkat. Több beszélgetésünk volt házon belül arról, hogy az alapvető kultúránkhoz kapcsolt negatív mentalitást mennyire rontotta az elmúlt évek háborús riogatása. És hogy vajon ezek eltűnése eredményez-e érezhető változást abban, ahogyan interaktálunk a pénztárossal a kisboltban, talán még rá is mosolygunk egymásra az utcán néha. Nagyon csodás lenne.
Befolyásolják-e a kültéri kampányok, hogyan érzékeljük a köztereket?
Egy jól megtervezett plakát díszíthet, míg egy rosszul sikerült akár el is csúfíthatja a környezetét. Kézzel foghatóbb példa, hogy Sao Paulo egyes részein eltávolították a kültéri reklámfelületeket. A cikkek szerint a lakosok örömmel fogadták a változást.
Mennyire fontos szempont ma a fenntarthatóság a kültéri reklámkampányok tervezésénél?
Ügynökségi oldalon nem igazán, de annak kellene lennie. Itt a nyomdáknál és a kihelyezéssel foglalkozó cégeknél van még nagy felelősség. Az épülethálók esetében például a Medence csoportnál táskákat készítettek belőlük, ez egy szuper megoldás, velük mi is dolgozunk együtt kampányban is.
Van-e felelőssége a marketingeseknek abban, milyen vizuális üzenetek uralják a köztereket?
Mindenképp.
Marketingesek és ügynökségek esetében is nagy felelősség ez. A köztér mindenkié, de nekünk az átlagnál nagyobb befolyásunk van rá. Nincs adblocker ezekre a felületekre, ezek a hirdetések a lakókra és az idelátogató turistákra is hatással vannak.
Nyilván van egy etikai része, az elhelyezésnek is, de szerintem a hirdetések vizualitása ugyanilyen fontos.
Olyan sok tehetséges ember dolgozik a szakmánkban magas művészi és vizuális készségekkel,
szuper lenne úgy is gondolkodni ezekről a felületekről, mint helyek, amiken keresztül hatással tudunk lenni az emberek ízlésére és vizuális érettségére.
Hogyan változtatta meg a digitális technológia és az interaktív kijelzők megjelenése a kültéri reklámozást?
Több lehetőséget hozott be, adott pár új eszközt a kreatívok kezébe. Figyelemfelkeltőbbek ezek a felületek. Gyorsabban, olcsóbban cserélhető rajtuk a tartalom, tudnak reagálni a környezetre és aktualitásokra. Egyedi interaktív felhasználói élmények váltak lehetővé a segítségükkel.
A jövőben a városokban inkább kevésbé vagy még intenzívebben lesznek jelen a kültéri reklámok?
Ez nagyon sok mindenen múlik. Azt gondolom, van egy érdekellentét a hirdetők és a várostervezés között.
Ha csökken a plakátok száma, akkor a fennmaradó helyek értékesebbek lesznek, így drágább lesz a kampányok költsége.
Az ilyet nem szokták szeretni a cégek. Ugyanakkor egyre tudatosabbak is vagyunk társadalmi szinten és a törvényhozásban. Több európai városban helyi szabályozással csökkentették a reklámfelületek számát. Mindkét oldal bevonásával meg lehet találni a sweet spotot.
Mennyire formálják a kültéri reklámok az emberek fogyasztási szokásait? Hajlamosak vagyunk nem is figyelni már a kültéri reklámokra, olyan sok van belőlük. Tényleg hatnak?
Egyrészt azt gondolom, ha nem működnének ezek a felületek, akkor nem költenének a hirdetők ennyit a megjelenésekre. Másrészt eszembe jut a Telexes videó, ahol a kék plakátok előtt állva kérdezgették a fájóan egyszerű üzenetekről az embereket, akik nem tudták pontosan felidézni, mitől is kell épp félni. Biztos vagyok benne, hogy hatással van. De ebből a példából is látszik: más kérdés, hogy ez mennyire rögzül szó szerint.
Ha igen, mi a hatékonyság titka?
Legyen ízléses, tömör. Szép, vicces, vagy bármi, amire felkapod a fejed.
Világszerte, de még Európa-szerte is eltérések vannak a reklámozási és marketing szabályozások terén. Míg az Európai Unió rendelkezik bizonyos témákban, a tagországok tovább szigoríthatnak. Ennek nyomán vettük sorra az egyes államok szabályait: milyen kategóriákat korlátoztak szigorúan, vagy akár tiltottak ki teljesen az európai nagyávorosokból?
