A magyar médiapiac hosszú évek óta fokozatosan alkalmazkodik a nyomtatott sajtó háttérbe szorulásához, ám a Mediaworksnél körvonalazódó változások egy egészen más léptékű átalakulást vetítenek előre. A Bors és három megyei lap megszűnése, valamint a Magyar Nemzet várható hetilappá alakulása az elmúlt évek teljes hazai print ökoszisztémájának egyik legjelentősebb fordulópontja lehet. Bár első ránézésre csak egy újabb racionalizálási folyamatot láthatunk, valójában egy olyan dominósor indulhat el, amelynek hatásai messze túlmutatnak a szerkesztőségek falain.
A nyomtatott sajtó működéséről ugyanis hajlamosak vagyunk kizárólag tartalmi oldalról gondolkodni, pedig a háttérben egy rendkívül összetett iparág dolgozóinak összehangolt munkája áll. A szerkesztőségek mellett nyomdák, logisztikai szolgáltatók, terjesztők és több száz munkavállaló alkot egy olyan rendszert, amelynek gazdaságossága a szereplők közös eredményein múlik.
A nyomdák számára is fájdalmas lehet a kiesés
A nyomdaipar számára a napilapok kifejezetten értékes termékek. Nem feltétlenül a példányszámuk miatt, hanem azért, mert napi rendszerességgel biztosítanak kiszámítható kihasználtságot egy rendkívül költséges területnek. A Bors és a megyei lapok megszűnése, továbbá a Magyar Nemzet megjelenésének ritkulása pedig érzékelhető kapacitáskiesést eredményezhet.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy valamelyik nyomda záros határidőn belül lehúzza a rolót, de a racionalizálás kérdése napirendre kerülhet. A nyomdaipar egyébként Európa-szerte komoly nyomás alatt működik, és minél kevesebb a rendszeresen megjelenő termék, annál nehezebb gazdaságosan fenntartani a meglévő kapacitásokat.
Mi marad az országos napilappiacon?
A folyamat egyik legérdekesebb következménye, hogy néhány hét alatt teljesen újrarajzolódhat a hazai országos napilappiaci térkép. A Népszava nyomtatott kiadásának megszűnését követően mától a Bors sem jelenik meg, a Magyar Nemzet esetleges hetilappá alakulásával pedig
a Blikk maradhat az egyetlen általános érdeklődésű, országos terjesztésű napilap Magyarországon.
A napi megjelenést a Nemzeti Sport továbbra is megőrzi, ugyanakkor egy sporttematikus kiadvány egészen más fogyasztói igényeket szolgál ki, mint egy szélesebb közönséget megszólító napilap.
Ez egyszerre jelenthet piaci lehetőséget és sérülékenységet is. Kérdés ugyanis, hogy mekkora infrastruktúrát lehet gazdaságosan fenntartani egy folyamatosan szűkülő piac kiszolgálására. Minél kevesebb országos napilap marad, annál nagyobb teher nehezedik a háttérfolyamatokra.
A terjesztés gazdaságtana ebből a szempontból különösen érzékeny terület. Ugyanazokat az útvonalakat kell végigjárni, ugyanazokat a járatokat kell működtetni, a költségek viszont egyre kevesebb termék között oszlanak meg. A legnagyobb kihívás ráadásul várhatóan nem Budapesten jelentkezik majd, hanem vidéken, ahol az újságárusítás és a nyomtatott sajtó elérhetősége már most is kihívásokkal küzd.
Több száz munkavállaló nem tudja, mi lesz ezután
Talán még a lapok sorsánál is fontosabb kérdés, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik elveszítették a munkájukat. A sajtóértesülésekben emlegetett 180-200 fős leépítés elsőre nem tűnik drámai mennyiségnek, a magyar média- és kommunikációs piac méretéhez viszonyítva azonban kifejezetten magas. Ráadásul nemrég a Central Médiacsoport is szervezeti átalakítást és létszámcsökkentést jelentett be, amelyet a médiapiac strukturális átalakulásával, a globális platformok térnyerésével, a szűkülő hirdetési piaccal és a bizonytalan gazdasági környezettel indokolt.
És nem csupán újságírókról beszélünk; szerkesztőkről, grafikusokról, tördelőkről, fotósokról, videósokról, marketingesekről, sales-esekről, social media szakemberekről és adminisztratív munkatársakról is. A vállalatok viszont folyamatosan racionalizálnak, az ügynökségi piacon erős a verseny, a vállalati kommunikációs területeken pedig korántsem nyílnak olyan ütemben új pozíciók, hogy képesek lennének egyszerre ekkora embermennyiséget felszívni. Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor a mesterséges intelligencia is fokozatosan alakítja át a szakmát.
Semmi sem lesz olyan, mint régen
A nyomtatott sajtó visszaszorulása nem éri váratlanul a piacot, hiszen erről évek óta beszélünk. De olyan címek tűnnek el vagy alakulnak át egymás után, amelyek hosszú évtizedeken keresztül a magyar média meghatározó szereplői voltak. A Népszabadság 2016-os megszűnése sokak számára még egy önálló, egyszeri eseménynek tűnt, azóta azonban a napilappiac folyamatosan szűkül. Most pedig néhány héten belül a Népszava nyomtatott kiadása is eltűnt, a Bors megszűnik, a Magyar Nemzet pedig várhatóan hetilapként folytatja tovább.
Persze egyik történet sem egyforma, és minden egyes lap sorsa mögött más gazdasági, piaci vagy politikai folyamatok húzódnak. A végeredmény azonban az, hogy
egyre kevesebb olyan országos nyomtatott termék marad, amely évtizedeken keresztül a magyar mindennapok része volt.
És lehet, hogy évek múlva nem is az marad meg ebből az időszakból, hogy melyik kiadvány mikor szűnt meg, hanem az a felismerés, hogy milyen gyorsan változott meg valami, amit korábban teljesen természetesnek vettünk. Mert néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy Magyarországon gyakorlatilag eltűnjenek az országos napilapok. Most viszont már az is kérdés, hogy egyáltalán napilappiacnak lehet-e nevezni azt, ami megmaradt.
