Legutóbb Taylor Swift kampányában egy promóciós anyag háborította fel a rajongókat, de bőven akad még olyan eset, ami ennél is jobban kiverte a biztosítékot, és valóban elég nagy baklövésnek tűnik.
Mikor kelt visszatetszést az AI használata?
- Ha valós személy arcképét, hangját használják fel AI által generált tartalomban, sérül a hitelesség és a bizalom. Különösen érzékeny téma, amennyiben elhunytakról vagy hírességekről készül a tartalom.
- Politikai vagy dokumentarista környezetben kockázatos választás, mert maga az eszköz kelt bizalmatlanságot: miért nem valós felvétel támasztja alá az üzenetet, miért kellett AI-t használni? Ha pedig nincs is feltüntetve a tartalom elkészítésének módja, az végképp gyanakvásra ad okot.
- A silány kivitelezés eszköztől függetlenül sérti a hitelességet. Ha az AI által generált kép vagy videó hibás, akkor nem felel meg egy alapvető minőségnek, igényességnek, ami zavarba ejtővé, riasztóvá vagy nevetségessé teheti az egész tartalmat.
Tehát fontos, hogy elkerüljük a manipuláció szándékának érzetét: az AI-nak csak bizonyos környezetben van helye, minőségi kivitelezésben.
Nem lehet egyszerre ellenezni és használni
Az énekesnő új lemezének promóciós kampányában, egy kincsvadászós játék részeként olyan videók jelentek meg, amelyek valószínűleg AI-jal készültek, és a rajongók szétcincálták őket – egyébként elég nehezen észrevehető hibákat találtak bennük (a körhintán a lovakra és a szalvétán átnyúló csaposra kell figyelni).
Taylor Swift seems to be using AI videos for the lastest promotional material of "The Life of a Showgirl"
byu/Murky_Chemical891 inFauxmoi
A videó nem tűnik olyan rossz minőségűnek,
a felháborodást inkább az váltotta ki, hogy Swift korábban élesen kritizálta az AI-technológiát, miután készültek róla politikai célokra használt és szexuálisan explicit deepfake-ek is. Felhívta a figyelmet az AI felhasználásával történő félretájékoztatás veszélyeire, valamint a művészek munkájának másolására: ezek után a rajongók csalódottnak érezték magukat, hogy mégis AI-t használtak a nevéhez fűződő kampányban.
Az érintett tartalmakat végül eltávolították. Ez az eset jól mutatja, hogy az AI használatának hajnalán még nem alakultak ki árnyalatok a véleményalkotásban: idővel bizonyára el lehet ítélni az AI alkalmazásának bizonyos céljait, miközben más célokra igénybe lehet venni. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy sokan magát az eszközt utasítják el.
Will Smith és a furcsa tömeg
Az énekes egyik promóciós videója hasonló hatást váltott ki. Egy olyan közönség látszódott, amely AI-generáltnak tűnt: a videón a tömeg mozgása egységes, ismétlődő mintákat mutatott, amit sok néző szóvá tett. Valójában állítólag nem Will Smith csapata generált AI-alakokat, csupán a YouTube saját rendszere nyúlt bele az eredeti videóba, hogy feljavítsa – de amint látszik, nem javítani sikerült, hanem rontani. Ez jó példa arra, hogy a hibák mennyire el tudják rontani az élményt, amit a tartalom hivatott kiváltani.
Amikor fontos lenne a valódi
Az Amnesty Internationalt komoly kritikák érték, mert a 2021-es kolumbiai tüntetésekről készült jelentésük publikálásakor mesterséges intelligencia által generált képeket használtak, amiket a közösségi médiában is közzé tettek. A fotón szereplő, rendőrök által megragadott nő arcvonásai elmosódottak, torzultak, ráadásul a köré tekert zászló színei is rossz sorrendben jelentek meg, továbbá a rendőrségi egyenruha is elavultnak tűnik.
Az Amnesty azzal indokolta az AI-képek használatát, hogy meg akarták védeni a tüntetőket a visszaélésektől és megtorlástól.
Ez duplán is kockázatos döntés volt, hiszen vannak olyan helyzetek, amelyek esetében fontos a dokumentarista tartalom (szükség esetén kitakarva vagy háttal szoktuk látni a képek szereplőit, de nem ritka az események animációs ábrázolása sem). Másrészt
a rossz minőségű ábrázolás szintén az üzenet hiteleségét sérti, illetve eredménytelenné teszi az eredeti szándékot: megzavarja azt a hatást, a katarzist és az aktivitást, amit a szemlélőből ki akart váltani.
A képek eredetét egyébként jelezték, de a szervezet a kritika hatására elismerte, hogy a döntés félreérthető és vitatható volt, illetve eltávolították a képeket, hogy a vita ne terelje el a figyelmet a valódi problémáról: a kolumbiai rendőrség brutalitásáról és az áldozatok igazságért folytatott küzdelméről. A 2021-es kolumbiai tüntetések során legalább 38 civil halt meg, és több nőt elraboltak vagy megerőszakoltak a biztonsági erők tagjai.
Fotóriporterek és médiaszakértők az eset kapcsán arra figyelmeztettek, hogy az ilyen tartalmak alááshatják a hiteles újságírásba vetett bizalmat, különösen egy olyan korban, amikor eleve nehéz megkülönböztetni a valós információt az álhírektől. Ezenfelül az AI-képek használata nemcsak etikai kérdéseket vetett fel,
hanem sértésként is hat azokra a fotóriporterekre, akik valódi kockázatot vállaltak, hogy dokumentálják a történteket.
A képábrázolás egyébként inkább nagyon szerencsétlennek tűnt, ugyanis egyik változatában erősen látszódott az illusztratív jelleg, egy másik változat volt fotórealisztikus hatású, és ezáltal megtévesztő. Viszont a rossz zászló egy elképesztő hiba.
Az elhunytak „feltámasztása”
Szeptemberben hatalmas felháborodást váltott ki, amikor az amerikai író és fotós, Kaleb Horton halála után néhány nappal már meg is jelent az Amazonon egy könyv az életéről – amit AI-jal állítottak össze a róla szóló online cikkekből és közösségi bejegyzésekből. A borítón látható portré sem volt valódi.
Kaleb hozzátartozói döbbenettel fogadták, hogy valaki profitot próbál szerezni egy frissen elhunyt ember emlékéből.
Egy másik esetben a 2018-ban elhunyt világhírű séfről és íróról, Anthony Bourdainról készített dokumentumfilmet Morgan Neville rendező Roadrunner: A Film About Anthony Bourdain címmel, és AI-jal rekonstruáltatta a séf hangját.
Olyan idézetet mondtak el a hangján, amelyeket Bourdain korábbi e-mailjeiből vettek, tehát valóban az ő mondatairól volt szó, de a mesterséges hang generálása mégis visszatetszést keltett a közönségben és a szakmában: sokan úgy érezték, megszentségtelenítés egy halott ember szavait géppel elmondatni anélkül, hogy a nézők erről tudnának.
Ugyanis Neville nem jelezte a filmben az AI használatát, hanem a bemutató után egy interjúban beszélt róla. Így az első nézők és kritikusok közül sokan megtévesztve érezték magukat.
A hamis interjú Schumacherrel
2023 tavaszán a német Die Aktuelle magazin címlapon közölt egy „exkluzív interjút” Michael Schumacherrel, amelyről azonban kiderült, hogy teljes egészében mesterséges intelligencia készítette.
A cikkben úgy tűnt, mintha a hétszeres világbajnok autóversenyző – aki a 2013-as síbalesete óta súlyos agysérüléssel és visszavonultan él –személyesen nyilatkozott volna, és csak az utolsó sorokban derült ki, hogy a beszélgetést egy AI-program generálta, tehát az olvasók szintén becsapva érezték magukat. A közvélemény és a Schumacher-család is felháborodott:
etikátlannak és kegyeletsértőnek nevezték a történteket, a lap főszerkesztőjét rövid időn belül menesztették, a család pedig jogi lépéseket fontolgatott.
Itt hatott a megtévesztés szándéka is, miközben végeredményben a jó ízlést is sértette a cikk, mintha egy rossz vicc lenne. Egy súlyos betegség éppúgy érzékeny téma, mint a halál, illetve a rajongók számára szintén fájdalmas, hiszen
a cikk azt a hamis reményt ébresztette az olvasóban, hogy az autóversenyző jobban van.
A Bruce Willis-ügy
A demenciával küzdő színész esete már éppen elég figyelmeztetés lehetett volna arra, hogy milyen határai vannak az AI használatának. Miután Bruce Willis bejelentette visszavonulását, 2022-ben elterjedt, hogy eladta digitális másának a jogait – valójában ez félinformáció volt, ugyanis egy évvel korábbi reklámról volt szó, és
engedélyezte a használatot, de nem adta el a jogokat. Ez is egy különbség, aminek bizonyára a jövőben nagyobb jelentősége lesz.
A hír vitát indított el: lehet-e egy színész digitális avatárját használni akár betegség, akár halál után, ha az eredeti személy már nem tud nyilatkozni?
Úgy tűnik, erre még nem egyértelmű a válasz.
Az online megjelenős vizuális AI-tartalom arányát még nem mérték fel, a Graphite azonban elemezte az újonnan megjelenő cikkek esetében a mesterséges szövegek mértékét: több mint 50 százaléka AI-modellek segítségével készül.
