A generatív AI az emberiség 53 százalékához jutott el három év alatt, vagyis gyorsabban, mint korábban a személyi számítógép vagy maga az internet. Rövid idő alatt különböző mértékben, de alapjaiban változott meg a kreatívok élete is. Grafikusok, fotósok, filmesek, zenészek, szövegírók, UX-tervezők és képzőművészek mindennapjainak része lett ez a technológia, sokan el sem tudjuk képzelni, hogyan is voltunk meg nélküle korábban.
Egészen hamar megszoktuk a használatát, ma már bosszankodunk azon, ha nem működik az elvárt minőségben: hogyan lehetséges az, hogy egyszer megdöbbentő teljesítményre képes, másszor pedig hiába promptoljuk újra és újra, nem jutunk vele dűlőre?
Aranyérmet szerez a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, de a legjobb modellek is csak az esetek felében tudják helyesen leolvasni az analóg órát.
Szintén ambivalens, hogy egyszerre jelent óriási segítséget és teremt aggasztó helyzetet, hiszen úgy használjuk, hogy közben azt gondoljuk, éppen a mi munkánkat is fenyegetheti. Önfejlesztés ez, vagy öngyilkosság?
Felmérés az AI Summit 2026 keretében
Az Economx című üzleti és pénzügyi portál rendezvényének alapvetése szerint a mesterséges intelligencia ma már nem jövőbeli ígéret, hanem a vállalatok és a társadalom valósága. Így különösen fontosnak tartják, hogy a technológiai fejlesztések mellett a felhasználók tapasztalatai is megjelenjenek a szakmai párbeszédben.
De egyelőre kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy a kreatív szakemberek mire és milyen gyakran használják ezeket az eszközöket, mennyit költenek rájuk, hogyan változtak a megbízásaik. A már klasszikusnak mondható kérdésre sem tudjuk egyelőre a választ: hosszú távon átalakítja vagy elveszi a munkájukat az AI? Ugyanis a szakértők és a lakosság egészen másként látja a technológia jövőjét, az előbbiek 73 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia pozitív hatással lesz a munkavégzésre, míg a lakosság körében mindössze 23 százalék gondolja ugyanezt. Hasonló különbségek figyelhetők meg a gazdaságra és az egészségügyre gyakorolt várható hatások megítélésében is.
Így fontos azoknak a véleménye is, akik tudatosan távol tartják magukat a mesterséges intelligenciától. A szakmában és különösen a művészeti területeken sokan etikai, szerzői jogi vagy alkotói meggyőződésből utasítják el, hiszen a kreativitás lényege éppen az, hogy megmutassuk: mi magunk mire vagyunk képesek. A felmérésnek nem célja cáfolni vagy igazolni álláspontokat, hanem egy hiteles kép felvázolása az alkotók gondolkodásmódjáról, így a szervezők minden szakmabelit kérnek, hogy egy anonim kérdőív kitöltésével segítsék a munkájukat, akármit is gondolnak a témáról.
A kutatás eredményeit az AI Summit 2026 konferencián mutatja be Weiler Péter képzőművész, a kreatív keynote előadását segíti a felmérés.
Olyan kulcsfontosságú kérdésekre kaphatunk választ, mint az, hogy
- pontosan miként is tekintünk az AI-ra a munkánkban, hogyan határozzuk meg a szerepét?
- mennyit költünk az előfizetésekre, és megéri-e a befektetés?
- valósággá válhat-e az emberi szintű általános mesterséges intelligencia (AGI) a következő évtizedben, és mit hozhat a kreatív iparágak számára?
Az AI, mint partner
Immár negyedik alkalommal rendezi meg az Economx Közép-Európa legnagyobb mesterséges intelligenciáról szóló konferenciáját. Az AI Summit 2026 minden eddiginél nagyobb léptékben, 15 szekcióban várja az érdeklődő üzleti, technológiai és kreatív szakembereket. Ezúttal Az AI, mint partner alcímmel több mint 300 előadó fogja bemutatni az AI valóságát szeptember 7-én és 8-án a Városligetben, arra keresve választ, hogy kik irányítják a fejlesztéseket, mely iparágak a nyertesek, és hogyan monetizálhatók az eddigi befektetések. A program az AI üzleti alkalmazásaitól és a kreatív iparágak átalakulásától kezdve a vállalati automatizáción, az oktatáson és az egészségügyön át egészen az AI szabályozásáig számos területet érint.
Ez történt a tavalyi AI Summiton.
