A Google 2026. július 9-én jelentette be, hogy jelölést vezet be a hirdetéseinél, amelyből a felhasználók megtudhatják, használtak-e mesterséges intelligenciát reklám elkészítésében vagy módosításában. A rendszer a Search-ben, a YouTube-ban és a Discover-ben megjelenő hirdetéseknél lép életbe.
Miért érdekli a Google-t ennyire a téma?
A háttérben nem pusztán az uniós szabályozásnak való megfelelés áll. A Google maga is agresszíven terjeszti az AI-t a reklámkészítésben. 2025-ben háromszorosára nőtt a hirdetők által a Gemini segítségével létrehozott kreatívok száma. 2025 utolsó negyedévére közel 70 millió kreatív készült így az AI Max és a Performance Max rendszerekben.
A mesterséges intelligencia már nem kísérlet, hanem tömegméretű reklámipari eszköz.
Itt jön a probléma. Ha a hirdetések egyre nagyobb részét az AI készíti, a felhasználó egyre kevésbé tudja, mit lát pontosan. A Google hangsúlyozza: az új „How this ad was made” funkcióval az emberek jobban megérthetik, milyen szerepet játszott az AI az általuk látott reklám elkészítésében.
A cég ezt a bizalom kérdésével köti össze.
Szerintük a felhasználóknak több információra van szükségük ahhoz, hogy megalapozottan ítéljék meg a digitális tartalmakat.
Vagyis
a Google gyorsítja az AI reklámipari terjedését, egyben láthatóbbá teszi, amikor az AI a reklámon ügyködött.
Az IAB 2026-os kutatása szerint a reklámipari vezetők 83 százalékának vállalata használ AI-t a kreatív folyamatban, szemben a 2024-es 60 százalékkal. Videós reklámok esetében a hirdetők 86 százaléka használja vagy tervezi használni a generatív AI-t.
Tudj meg mindent a mesterséges intelligenciáról!
2026. szeptember 7–8-án negyedik alkalommal rendezik meg az AI Summit Budapestet, Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciáját.
2 nap, 3 helyszín, 10 színpad 300+ előadó és több ezer látogató!
Jegyvásárlás és további információk: aisummit.hu
Többről van szó, mint az uniós szabályozás követéséről
Az EU AI Actjének 50. cikkéhez kapcsolódó átláthatósági szabályokat 2026. augusztus 2-től alkalmazzák. A szabályozás célja, hogy egyes, az AI által létrehozott vagy módosított tartalmak felismerhetők legyenek. A deepfake-eket és bizonyos közérdekű témákról szóló AI-szövegeket is meg kell jelölni.
Az AI Act tehát jogi kötelezettségeket határoz meg, nem általános „AI-val készült reklám” címkét ír elő a hirdetésekre.
A Google ezzel szemben a saját hirdetési rendszerében külön információt ad arról, hogy az adott reklámot AI segítségével készítették vagy módosították.
A különbség pontokba szedve:
- Az AI Act jogszabály, amely bizonyos AI-tartalmak jelölését írja elő.
- A Google platformszintű rendszert épít, amely a hirdetés készítésében játszott AI-szerepről ad információt.
- A Google saját AI-eszközeinek használatát automatikusan jelöli.
- Külső AI-eszközök esetében a hirdetőnek kell nyilatkoznia.
- A Google rendszere nem azonos az AI Acttel, sőt, arra adott gyakorlati platformválasz.
A fogyasztók és a szakma véleménye eltér
Az IAB kutatása szerint a 16-43 éves amerikai fogyasztók 71 százaléka gondolja úgy, hogy látott már AI-jal készített reklámot, míg 2024-ben 54 százalékuk mondta ezt. A kutatás 505 fogyasztó és 104 reklámipari vezető megkérdezésén alapult.
A reklámszakma és a fogyasztók véleménye egyre jobban eltér egymástól:
- A reklámipari vezetők 82 százaléka szerint a Z generáció és a millenniumi generáció tagjai pozitívan viszonyulnak az AI-reklámokhoz, ám a fogyasztóknak ténylegesen csak 45 százaléka gondolja így. A különbség 37 százalékpont, ez 2024-ben 32 pont volt.
- A Z generáció 39 százaléka negatívan viszonyul az AI-val készített reklámokhoz, a millenniumiaknál ez 20 százalék.
- A fogyasztók 20 százaléka manipulatívnak, 16 százaléka etikátlannak tartja az AI-t reklámkészítésre használó márkákat, itt a vezetőknél 10 és 7 százalékról beszélhetünk.
A jelölés segíthet is
A többség tudni szeretné, ha egy reklám 100 százalékban AI-val készült, AI-videót vagy AI-képeket használ. A válaszadók 35 százaléka még a digitálisan módosított képek és videók jelölését is fontosnak tartja. Az AI használatának feltüntetése mégsem rontja feltétlenül a reklám hatását.
Ha a Z generáció és a millenniumi fogyasztók 73 százaléka tudná egy reklámról, hogy AI segítségével készült, az növelné vagy nem változtatná meg a vásárlási hajlandóságukat
– derült ki.
Érdekesség, hogy 89 százaléknyi hirdető jelzi olykor az AI használatát, de kevesebb mint a felük teszi ezt minden esetben.
Nem az AI a probléma, hanem a sumákolás
Összességében úgy tűnik, az AI használata nem tesz egy reklámot hiteltelenné. Más a helyzet, ha az AI segít kreatív változatokat elkészíteni, és megint más, ha nem létező személyt, helyszínt mutatnak be valóságosnak tűnő formában. Az IAB szerint
a márkáknak nem csak az AI gyorsaságára és a költségcsökkentésre kellene építeniük a folyamatok átszervezésében, hanem a minőségre és a következetes tájékoztatásra is.
A rendszer nem az AI Act végrehajtása a Google részéről. Náluk az AI használata a reklámról szóló információvá válik. A következő kérdés az, hogy a fogyasztók a hitelesség jelének, vagy riasztó figyelmeztetésnek fogják fel az új jelzéseket.
