Az AI Summit Budapest második napján a Néprajzi Múzeum Quantum Stage-én a média- és híripar került reflektorfénybe. Ziegler Gábor, az Indamedia vezérigazgatója előadásában több problémára is rávilágított a mesterséges intelligencia és a hírfogyasztás kapcsán, valamint arra is kitért, hogy mindez hogyan hat a médiaiparra.
Ziegler Gábor példaként bemutatta, milyen hatással van a Google Overview megjelenése az amerikai médiapiacra. Látható, hogy a látogatottság lecsökkent, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem azt jelenti, hogy az emberek nem olvasnak híreket. Olvasnak - csak nem a kiadványok oldalain. Felhívta a figyelmet az úgynevezett "zero click" jelenségre is: az emberek megelégednek az AI összefoglalókkal, de a forrásoldalakra már nem kattintanak. Kiadói oldalról pedig problematikus, hogy ezek a modellek tulajdonképpen ellopják a tartalmakat, ám a források felhasználásáért nem fizetnek.
Az Indamedia vezérigazgatója kiemelte a véleménybuborékok fogyasztókra gyakorolt hatását is.
Míg korábban az emberek válaszokat kerestek, ma már visszaigazolást, a véleményük megerősítését akarják.
Ez a trend a híroldalak fogyasztásánál is megfigyelhető: a felhasználók azt olvassák, amivel egyetértenek, függetlenül az adott oldal valóságtartalmától. Ziegler Gábor felhívta a figyelmet, hogy ezeket a véleménybuborékokat az AI modellek csak tovább erősítik.
Az előadásból kiderült, hogy további kihívást jelent az információkeresés töredezettsége is. Míg korábban a Google uralta a piacot, ma már rengeteg szolgáltatón keresztül áramlanak az információk, így a kiadók számára nehéz, hogy jogaikat érvényesítsék.
Ki hogyan látja a helyzetet?
Az előadás után a színpadra lépett Bíró Pál, a Google Magyarország country managere, Csizmadia Ádám, az OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. ügyvezetője, valamint Vági Róbert, a Central Médiacsoport operatív vezérigazgató-helyettese is, hogy Ziegler Gáborral közösen egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitassák meg a felvezető előadásban felvetett problémákat.
Csizmadia Ádám megosztotta, hogy bár adataik nem publikusak, elég sok információval rendelkeznek a médiafogyasztásról. Úgy látja, hogy
a hagyományos média folyamatosan visszaszorul az online médiával szemben, és várható, hogy az AI előretörésével az online média is háttérbe kerül.
Vági Róbert megerősítette Ziegler Gábor meglátásait. Úgy véli, elkerülhetetlennek látszik az, hogy
az AI legalább akkora változást hozzon a médiafogyasztásban, mint maga a digitális média megjelenése.
Bíró Pál szintén megerősítette a keresési trendek változását. Elmondta, hogy manapság a felhasználók sokkal komplexebb dolgokra keresnek rá, a Google-nek pedig reagálnia kellett ezekre a fogyasztói igényekre. Úgy véli, hogy
a kiadóknak is ezekhez az új fogyasztói igényekhez kell az üzleti modelljeiket igazítani.
Emellett kiemelte, hogy adataik szerint a kiadványoknál tapasztalható forgalomcsökkenés nem az AI Overview indulásához köthető.
Ziegler Gábor hangsúlyozta, hogy az a zárt ökoszisztéma, amelyben a Google is működik, és amelynek keretében a kiadókkal is jó kapcsolatot ápol, a jövőben is fontos eszköz lehet. Bíró Pál is megerősítette, hogy a Google elkötelezett azért, hogy támogassa a médiacégeket abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott piaci környezethez.
Ott a forrás - de ki kattint rá?
A beszélgetés során kiderült, hogy a résztvevők kissé máshogyan látják az Overview szerepét. Bíró Pál úgy véli, hogy az összefoglalókban több link jelenik meg, így nagyobb elérést biztosíthat a forrásokhoz. Vági Róbert azonban úgy látja, hogy bár több a forráslink, a felhasználók nem kattintanak rá, az ennek következtében megfigyelhető forgalomcsökkenés pedig komoly veszélyt jelenthet a kisebb cégekre.
A netes világ valutája a forgalom, több kisebb cég erre épített, így számukra különösen nagy kihívás a kialakult helyzet.
Ziegler Gábor kiemelte, hogy fontos, hogy a Google-ön túl is vizsgálják a forgalomcsökkenési trendet. Visszautalva a tartalomfogyasztás töredezettségére, ismét hangsúlyozta, hogy több helyen, több platformon áll az olvasók rendelkezésére adott tartalom, ám ezt a tartalmat bár ugyanannyian gyártják, nem a szellemi tulajdonos profitál belőle.
Milyen feladatokat lehet átadni a tartalomgyártásban a mesterséges intelligenciának?
A kihívásokon és veszélyeken túl a kerekasztal-beszélgetés résztvevői kitértek arra is, hogy a mesterséges intelligencia miben nyújthat támogatást.
Csizmadia Ádám szerint az AI egyelőre nem tart ott, hogy helyettesíteni tudja a minőségi médiafigyelést. Hangsúlyozza, hogy minőségi - az egyszerűbb feladatokra már képes a mesterséges intelligencia is. Az Observer számára fontos, hogy a hagyományos médiával is legyen kapcsolat - ezeket az AI vagy akár a Google jellemzően nem vizsgálja, hiszen online fókuszúak.
Vági Róbert szerint sokak bár akarják használni az AI-t, egyelőre nehéz megtalálni, pontosan mire is lenne alkalmas. Úgy véli, a mesterséges intelligencia képes lehet a cikkírásra, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy az újságírói szakma eltűnik. A középszerű cikkeket és újságírókat válthatja le az AI, ám a színvonalas cikkekre, a jó szerzőkre szükség lesz. Ezt a gondolatot Bíró Pál is megerősítette, kiemelve, hogy a Google is a hiteles, minőségi és megbízható forrásokra támaszkodik.
Ziegler Gábor úgy látja, hogy nagy út áll előttünk még a hírgyártásban az AI tekintetében.
Ahhoz, hogy a hírportálok jól tudjanak teljesíteni, és jól vegyítsék a humán- és AI-tartalmakat, fontos, hogy gyorsak és hitelesek legyenek, valamint hogy élményt adjanak az olvasóknak, például a videós tartalmak révén.
