A TikTok közzétette első átfogó jelentését arról, hogy mennyi bejelentést kap gyűlöletbeszédet megjelenítő tartalmakkal kapcsolatban. A jelentést a vállalat az EU Digital Services Act értelmében adta ki, amely nagyobb átláthatóságot és gyorsabb fellépést követel a nagy platformoktól.
A TikTok adatai szerint 2025 második felében több mint 56 ezer felhasználói bejelentés érkezett 30 ezer különböző, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos illegális tartalomról, melyek közt videó, livestream, komment és hirdetés is szerepelt. A platform saját bevallása szerint általában 3,05 óra alatt reagált ezekre a bejelentésekre.
A gyorsaság hátterében a TikTok egyre több területen megjelenő, automatizált rendszere áll, amit már a problémás tartalmak kiszűrésére is alkalmaz, és amelyek a már tiltott videók és szövegek alapján még tovább taníthatóak.
A vállalat állítása szerint a szabálysértések több mint 96 százalékát már a felhasználói visszajelzések előtt eltávolítják – vagyis a körülbelül 56 ezer bejelentés a rostán túljutott szabálysértéseket jelentheti. Jól látható tehát, hogy a mesterséges intelligencia alapú moderációnak kulcsszerepe van abban, hogy minél előbb kiszűrjék a szabály- és jogsértő tartalmakat.
A TikTok az esetek túlnyomó többségében 24 órán belül felülvizsgálja a bejelentéseket. Az Európai Unió illegális online gyűlöletbeszéd elleni fellépésről szóló magatartási kódexe szintén ezt a limitet javasolja, hogy az online terjedő gyűlöletbeszédet a lehető leghamarabb visszaszorítsa a szélsőséges eszmék terjedésének megakadályozása érdekében.
Ember helyett AI
A moderációs feladatok elvégzése 2025 júliusában került az AI-hoz, amikor a TikTok 165 tartalommoderátort tervezett elbocsátani a berlini központból. Akkor a legnagyobb aggályok közé tartozott, hogy a mesterséges intelligencia nem képes arra, hogy megfelelően meghatározza, melyek a problémás tartalmak; így a jogsértő anyagok fennmaradhatnak, miközben ártatlan videókat tesznek elérhetetlenné.
A dolgozók akkor azért is felszólaltak, mert munkájukkal tanították fel a későbbi rendszereket, ám őket – elmondásuk szerint – nem kárpótolták ezért.
A hirdetői szemszög
A tartalomfogyasztók mellett fontos a tartalomgyártók és hirdetők szemszögéből is vizsgálni a témát. Mindkettő számára kívánatos, hogy a közösségi felületek a lehető legjobban szűrjék az illegális tartalmakat – legyenek azok gyűlöletkeltőek vagy más szempontból problémásak. Ugyanis egy olyan környezetben történő hirdetés, ahol jogsértő vagy gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések találhatók, közvetlen reputációs veszélyt jelent a márkák számára.
Ha egy hirdetés ilyen tartalmak mellett jelenik meg, a felhasználók tudat alatt összekapcsolhatják a márkát a negatív kontextussal, ami ronthatja a bizalmat és a márkaértéket. Bár a platformok gyorsabb moderációval próbálják csökkenteni a kockázatot, a teljes kontroll hiánya miatt a hirdetők számára továbbra is kulcsfontosságú a biztonságos, ellenőrzött médiakörnyezet választása. Ez persze nem azt jelenti, hogy kizárják a közösségi médiás megjelenéseket , melyek több millió potenciális vásárlóhoz juttathatják el üzenetüket. Sokkal inkább arról van szó, hogy a prémium környezetben történő hirdetés határozza meg egy brand valódi értékét , míg a közösségi médiában való jelenlét már inkább azért történik, mert alapvető elvárás lett minden céggel szemben az elmúlt évtized során.
A nagy port kavaró esetek után pedig még inkább felértékelődik a hirdetők szemében a prémium környezet, ahol kontrolláltak a tartalmak – ráadásul egyértelműen tudható, hogy milyen közönség van jelen.
