A csatorna mögött Bárdi László Miklós áll alapítóként és zenei szerkesztőként, aki régóta aktív szereplője a hazai koreai popkulturális közegnek. A rádióban a legfrissebb slágerek – mint a BTS-től a Take Two, JENNIE You & Me és a NewJeans Super Shy című dala – mellett klasszikus K-pop dalok, remixek, koncertfelvételek is helyet kapnak. Az adás indulásával egyértelművé vált, hogy a K-pop Magyarországon már nem csupán szubkultúraként van jelen, hanem egyre erősebb közösségi élménnyé formálódik.
tudatos stratégia
A K-pop sikere első látásra a látványos koreográfiákról, a tökéletesre csiszolt előadókról és a fülbemászó dalokról szól. Valójában azonban a műfaj sikerének hátterében egy rendkívül tudatosan felépített kulturális és marketingrendszer áll. A dél-koreai szórakoztatóipar már a kilencvenes évektől kezdve iparágként tekintett a popzenére. A K-pop globális sikerének egyik legerősebb oka, hogy az előadók nemcsak énekesek, hanem komplett karakterek és márkák.
A Harvard Business School egyik elemzése szerint a BTS sikere nagyrészt annak köszönhető, hogy folyamatosan jelen vannak a közösségi médiában, a saját platformjaikon, és végül egy erős digitális közösséget építettek maguk köré, ahol a rajongók napi kapcsolatban érezhetik magukat az együttessel. Így ők is a márka aktív építőivé váltak: videókat gyártottak, kampányokat szerveztek, sőt reklámfelületeket is vásároltak a zenekar támogatására.
A BTS alapítója és a menedzsmentcég vezetője, Bang Si-hyuk szerint a zenekar öt alapelvre építette a stratégiáját:
- Társadalmi ügyek felvállalása: a BTS már a kezdetektől olyan témákat dolgozott fel, mint az önelfogadás, a mentális egészség vagy a társadalmi egyenlőtlenségek.
- Tartalomökoszisztéma létrehozása: a zenén túl saját történetvilágot építettek fel, amely képregényekben, videókban, regényekben és online felületeken is megjelent.
- Csapat maradtak: miközben sok K-pop formáció idővel szólóprojektekre bomlik, a BTS együtt maradt.
- A túlzott kontroll elkerülése: más ügynökségekkel szemben nagyobb szabadságot kaptak a tagok, és közvetlen kapcsolatot tarthattak fenn rajongóikkal.
- Direkt kommunikáció a közönséggel: ennek eszköze lett a Weverse platform, ahol a rajongók tartalmakat fogyaszthatnak, vásárolhatnak és közvetlenül kapcsolatba léphetnek az előadókkal.
Nem elérhetetlen
Miután a K-pop a rajongói közösségek aktív részvételére épít, fontos volt, hogy a kapcsolódásra valóban szülessen igény és lehetőség.
A mai fiatal generáció már nem a tökéletes sztárokat keresi, hanem az autentikus, személyesebb tartalmakat és az érzelmi kapcsolódást. Emiatt a K-pop-ipar is változik: egyre fontosabbá válik az egyéniség, a közösségi élmény és az interaktivitás.
— írja Canran Yang a K-pop marketingje és fejlődése az új fogyasztói trendek tükrében című tanulmányában.
@moonlightsejin 데뷔합니다 #lesserafim #kpop #kpopdance ♬ SPAGHETTI (feat. j-hope of BTS) - LE SSERAFIM & j-hope
virtuális bővülés
A zenéhez kapcsolódnak saját alkalmazások, limitált termékek, karakterek és online események is. A fotókártyák, világító koncerteszközök mind erősítik a rajongók kötődését az előadókhoz és egymáshoz is.
Ezzel párhuzamosan a műfaj folyamatosan alkalmazkodik az új fogyasztói szokásokhoz. Megjelentek a virtuális idolok, az AI-alapú karakterek és az olyan koncepciók is, amelyek már szinte videojáték-szerű univerzumot építenek az előadók köré.
Itthon is egyre erősebb a K-pop jelenléte
A magyarországi K-pop rádió megjelenése annak a jele, hogy a műfaj már nem szubkultúraként van jelen, hanem önálló médiapiaci célcsoportot teremtett. A műfaj hazai közössége is egyre aktívabb és szervezettebb, a rádió így nemcsak zenét fog sugározni, hanem egy olyan platformot próbál létrehozni, ahol a magyar rajongók közös kulturális térben találkozhatnak. A K-pop sikere valószínűleg továbbra sem csak a zenén fog majd múlni, hanem azon a kapcsolaton is, amelyet a műfaj világszerte kialakított a rajongóival. A rádió működése valószínűleg akkor lesz sikeres, ha erre is épít.
