Fennmaradásáért küzd a 153 éves Népszava, Európa egyik legidősebb napilapja. Pénteken már nem jelent meg a nyomtatott lap, miután a Mediaworks tulajdonában lévő nyomda- és terjesztőcég azonnali hatállyal felmondta a szerződésüket tartozás miatt. A jelenlegi helyzetről, az okokról és a lehetőségekről a lap főszerkesztőjét kérdeztük.

Habár a nyomtatott sajtó iránti érdeklődés világszerte csökken, Németh Péter szerint Magyarországon ez a negatív tendencia sokkal erősebb, mint máshol. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy hazánkban monopolhelyzet alakult ki mind a nyomtatás, mind a terjesztés terén: az előző kormány által irányított médiaholding, a Mediaworks kezében.

Torzult hirdetési piac

Az említett tartozás az elmúlt egy évben halmozódott fel, miután tavaly márciustól decemberig nem jelent meg állami hirdetés a Népszavában, márpedig a lap függő viszonyba került ezektől.

A főszerkesztő szerint a hirdetési piac torzult, ennek köszönhetően lehetetlen megállapítani, hogy a print lap egyébként megélne-e szabadabb viszonyok között.

Az adósság mértékéről Németh Péter annyit mondott, hogy a Mediaworks nemrég bejelentett 14 milliárdos veszteségéhez képest elenyésző, de 300 millió forintos nagyságrendű, amit rövid távon biztosan nem tudnak rendezni.

A szerződés azonnali hatállyal történő felmondása azért volt meglepő, mert 50 millió forintos összeggel megkezdték volna a törlesztést a nyomda első figyelmeztetése után, illetve ezzel kapcsolatban folytak egyeztetések. A választások után azonban a Mediaworks hangnemet váltott, és a szerkesztőség közleménye szerint „teljesíthetetlen ultimátumot” adott.

Nincs túl sok opció

A lap további sorsa alapvetően a tulajdonostól függ, Németh Péter tájékoztatása szerint erről még tárgyalnak. A pozsonyi nyomdához való igazolás nem opció, ugyanis a terjesztés továbbra is a Mediaworks holdingon keresztül történhetne meg, tehát olyan megoldásra van szükség, amelynek során a vállalattal megegyezésre jutnak. Például a Magyar Hang a szlovák városban nyomtat, viszont hetilapként nem szükséges a napi szintű terjesztésbe bekapcsolódnia. A Népszavának hétezer előfizetője van, miközben 4-5 ezer példányt vásárolnak az újságárusoknál.

Németh Péter ezért hangsúlyozza, hogy az új kormánynak lépnie kellene a monopolhelyzet feloldása érdekében.

Miután a nyomtatás és a terjesztés egy cég kezében van, ezzel van feladat, hiszen felszámolhatja azokat a fórumokat, amelyek függő viszonyba kerültek tőle. A Mediaworks szüntette meg a Népszabadságot is, ez egy tarthatatlan helyzet

– nyilatkozta lapunknak Németh Péter.

Megkeresték az új kormány illetékes miniszterét, de azt a tájékoztatást kapták, hogy a sajtó kérdéskörével még nem tudtak foglalkozni, de lesznek majd állami hirdetések. Viszont ez a lap pillanatnyi helyzetét nem oldja meg.

Szükség van nyomtatott sajtóra

A lap online változata, a nepszava.hu tovább működik, a megszerkesztett print újság pedig digitális formában, a mobil Népszavában elérhető – az előfizetők száma most meg is ugrott, de itt még nincs annyi felhasználó, amennyi a fenntartásához szükséges, hiszen a havidíj itt jóval alacsonyabb. Ugyanakkor a tödelők munkájára ugyanúgy szükség van.

Tudtuk, hogy nehéz helyzet fog előállni a kormányváltás és a tartozásunk miatt, de ezzel együtt a Népszava folyamatosan a váltást képviselte és független maradt. Bízunk abban, hogy kaphatunk egy átmeneti kormányzati segítséget, hiszen az egész magyar kultúrtörténet számára értékes kiadványról van szó. A 153 éves Népszava az ország legidősebb lapja, és Európa egyik legrégebbi, nyomtatásban is megjelenő szociáldemokrata napilapja

– teszi hozzá Németh Péter.

Történelmi és társadalmi értéke is van, hiszen a szociáldemokrata eszmeiségnek mindig volt helye a magyar történelemben.

Most a szerkesztőség arra koncentrál, hogy képesek legyünk az online lábunkat megerősítve és a mobilváltozat előfizetőit gyűjtve egy támogatói kört maguk mögé állítani. De szeretnénk két-három hónapig megtapasztalni, hogy mi történik, ha kilépünk egy szabadabb hirdetési piacra. Ezenfelül felemeltük a lap árát, tehát az is kérdés, hogy az olvasóink velünk tartanak-e

– vázolja a lehetőségeket Németh Péter. Számos idősebb olvasójuk is van, akik nem feltétlen fizetnének elő egy online verzióra, ugyanakkor igénylik a nyomtatott változatot. 

Magyarországon rosszabb a helyzet

A nálunk jóval kisebb Szlovákiában jelenleg sokkal magasabb a nyomtatott lapok példányszáma. Magyarországon kifejezetten alacsony ez az arány, ami a kialakult monopolhelyzetnek is köszönhető. Ha igazak a piaci hírek, és a Magyar Nemzet is megszünteti a print változatát, akkor hazánk lesz az első Európában, ahol nem jelenik meg nyomtatott politikai napilap

– állapítja meg a főszerkesztő.

A szlovák médiapiacon több, egymással versengő tulajdonosi csoport van jelen, és több országos politikai napilap működik stabil olvasótáborral, illetve a kínálat is sokszínűbb maradt, mint Magyarországon.

Ahogy azt a Népszava sajtóközleményében is kiemelte: a Népszava a legnagyobb történelmi viharokat is túlélte, világháborúkat, forradalmakat, válságokat, cenzúrát, betiltásokat, politikai rezsimváltásokat, sőt, gyilkosságokat is. A lap története során a második világháború után volt egy időszak, illetve az '56-os forradalom idején, amikor nem jelent meg. Előfordult, hogy a cenzúra miatt üres oldalakkal jelent meg, továbbá a rendszerváltás utáni időszakban volt nehéz helyzetben, amikor nem jutott elég hirdetőhöz.

Azzal kapcsolatban, mi volt változatlan az elmúlt 153 évben a Népszava küldetésében, a főszerkesztő azt válaszolta:

Az, hogy meg kell jelenni.

Reakciók

Az Európai Újságírók Szövetsége azonnali fellépésre szólította fel az Európai Unió médihatóságát, a Médiaszolgáltatások Európai Testületét a Népszava ügyében. A szervezet közleménye szerint elítéli azokat a manővereket, amelyek a legnagyobb magyarországi politikai napilap nyomtatott kiadásának a megszüntetéséhez vezettek. A szövetség és magyarországi tagszervezetei felszólítják az összes érintett felet – a hatóságon kívül a Népszava tulajdonosát, az iparági szereplőket, a magyar kormányt és a Mediaworks vezetőit is –, hogy a munkavállalói képviselőkkel konzultálva tegyenek meg mindent a napilap nyomtatott kiadásának mielőbbi visszaállítása érdekében, segítsenek a médiumnak megoldásokat találni, és ezáltal védjék a médiapluralizmust és a polgárok tájékozódáshoz való jogát.

A Népszava mellett kiállt a Sajtószakszervezet is, amely szerint 

a kialakult helyzetért a legnagyobb felelősség az április 12-i parlamenti választás nyomán távozó Orbán-kormányt terheli, amely ahelyett, hogy törvényi kötelezettségének megfelelően megakadályozta volna, tevőlegesen hozzájárult a terjesztési és napilap-nyomtatási piac monopolizálásához. De felelősség terheli a tulajdonost is, hiszen a krízis nem előzmények nélküli, és a magyar illetve az európai munkajog szerint a tisztességes munka és a méltó bérezés biztosítása, valamint a tájékoztatás és a konzultáció elsősorban tulajdonosi feladat.

A Sajtószakszervezet felkéri az érintetteket – a médiapiac működését, a munkaügyeket és a gazdasági verseny tisztaságát felügyelő hatóságokat, valamint a Népszava tulajdonosát és a Mediaworks vezetőit –, hogy jóhiszemű, a jogszerűséget és a munkavállalói jogok szavatolását szem előtt tartó magatartásukkal, a munkavállalói érdekképviseletet is bevonva tegyenek meg mindent a súlyos válsághelyzet mielőbbi rendezéséért, mind a dolgozók, mind pedig a sokszínű tájékoztatásra vágyó állampolgárok, azaz a hazai nyilvánosság érdekében.

Nyitókép: Fortepan / FŐFOTÓ, 1969, Színészek-Újságírók Rangadó