A mesterséges intelligenciára épülő összefoglaló a nap legfontosabb magyarországi és nemzetközi híreit közli, illetve a csatorna videós tartalmait is ajánlja. Július 25-én indult az első, kísérleti adás a KlikkTV YouTube-csatornáján, és ma jelent meg a második rész.
A hírek kiválasztása, sorrendje és megfogalmazása szerkesztői döntés eredménye, de részben a szöveget is mesterséges intelligencia írja.
Nem ez az első magyar AI-műsorvezető
Magyarországon korábban volt már rá példa, hogy mesterséges intelligenciával alkottak meg egy bemondót, a Duna TV Delta című ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada nevet kapott digitális karakter azonban nem valós személy alapján készült, teljes egészében AI. Egy évvel később újra visszatért, amikor exkluzív interjúkat készített az emberiség történetének legnagyobb alakjaival. Itt elhunyt hírességekről volt szó, amelyeket szintén AI-jal jelenítettek meg, tehát a tartalom és a megvalósítás szépen illet egymáshoz. A visszajelzések között pozitív és negatív is akadt, dicsérték, mint technológia kísérletet, ami egy tudományos műsor esetében releváns próbálkozás. Ugyanakkor a megvalósítás nem volt természetes, továbbá megjelent az AI-jal kapcsolatos aggodalom, hogy az egy ember munkáját veszi el.
Adának Instagram-fiókja is lett, de a bejegyzések nem mindegyike professzionális, illetve konzisztens, sok negatív hozzászólás is érkezett a minőségükkel kapcsolatban. A karakter külsejét is többször kritizálták, és számos alkalommal bekerült a hírekbe, például annak kapcsán, hogy leváltotta a szokásos piros ruháját.
A KlikkTV AI-bemondója emberibb
A mesterséges intelligenciára épülő technológia szinte hónapról hónapra ugrásszerűen fejlődik, így nem meglepő – és valószínűleg a valós személyről mintázott avatarnak is köszönhető –, hogy a KlikkTV AI-bemondójának hanghordozása, mimikája sokkal természetesebb a köztévé alkotásánál.
Ugyanakkor túlságosan visszafogottnak érezni, a gépszerűsége inkább abban nyilvánulhat meg, hogy kevésbé hangsúlyoz, valamint a fejmozgása is merevebb a kelleténél. Olyan benyomást kelt, mint amikor egy gyerek felmondja a leckét az iskolában.
A semmihez képest sok
Egy kisebb szerkesztőség számára nyilvánvalóan jó megoldás az AI-alapú híradó, hiszen egy ilyen műsorhoz komoly stábot szükséges működtetni, ami egyértelműen drága. Jelen esetben a HírKlikk online portálhoz tartozó KlikkTV-nek korábban nem volt ilyen formátumú tartalma. Maga a kísérleti videó ezért sikert aratott a követőik körében, és
a funkcióját tökéletesen ellátta a hozzászólások alapján: ezek legnagyobb többségben a tartalomra adott reakciók, elvétve vonatkoznak az elkészítés módjára, noha az természetesen fel van tüntetve a videó leírásában, illetve el is hangzik az elején. Ez azt jelenti, hogy nem volt kifejezetten zavaró a bemondó mesterséges volta.
Az, aki úgy érezte, hogy ezzel kapcsolatban szeretne reagálni, részben idegennek érezte, többen azt írták, nem venni észre a különbséget, többen pedig pozitív véleményt fogalmaztak meg, üdvözölték a megoldást. Ugyanis kontextusban kezelték azzal, hogy végre van híradós formátuma a csatornának. Tehát a fogyasztók megértették, hogy ez az ára az új típusú tartalomnak.
Ezt talán a félig üres, félig teli pohár esetéhez lehetne hasonlítani: ha az AI lehetőséget teremt arra, amire eddig nem volt, egészen más a megítélés, mint akkor, amikor egy korábban emberekkel működtetett megoldást cserélnek le.
Milyen hátrányai lehetnek az AI-hírolvasónak?
Ugyanakkor hátrányai is lehetnek egy ilyen formációnak: a hírbemondó növeli a tartalom hitelességét a személyével és az egyébként hangsúlyosabb hanghordozásával.
Ahogy azt maga a jelző is kifejezi: egy ember súlyt tud adni egy-egy mondatnak.
A tárgyilagosság ugyanis nem közömbösséget jelent, a bemondók visszafogott mértékben, de lekövetik a hírek érzelmi töltetét.
Ezenfelül a hírek bemondója kötődést épít a nézők felé estéről estére. A nézők nemcsak az információt fogyasztják, hanem bizalmi kapcsolatot is kialakítanak a hírolvasóval. Itt ez valamivel visszafogottabb lehet, habár AI-influenszerrel is lehet bizonyos mértékig engagementet építeni .
Tehát felmerülhet a kérdés, hogy hossszabb távon a költséghatékonyság oltárán érdemes-e feláldozni a csatorna legértékesebb tőkéjét: a nézővel való valódi, személyes és érzelmi kötődést. A reakciók egyelőre nem mutatják ennek kockázatát, illetve a jelen körülmények kivédhetik ezt a problémát, miszerint
- valós karakterről mintázták az AI-t,
- szerkesztőségi videók szerepelnek a tartalomban a közönség számára ismert és követett személyekkel,
- a fogyasztók már egyébként is erősen elkötelezettek,
- racionálisan megértik, hogy ez egy virtuális megjelenés, de mögötte van egy szerkesztőség, és ez hat az érzéseikre is,
- és végül, a szerkesztőség erőteljesen jelen van: a hozzászólásokra szívesen és azonnal reagálnak.
Legutóbb a BOOM - THE AiGENCY mesélt nekünk arról, miért nem olyan egyszerű a mesterséges intelligenciával való alkotás, mint elsőre gondolnánk.
