A médiatörvénynek megfelelően folytatódik a közmédia intézményrendszerének átalakítása. A
Az integrációval megszűnt az eddig pazarló, nem átlátható, politikailag érintett cégek közpénz-kifizetőjeként működő propagandagyár. Romjain egy transzparens, jóval költséghatékonyabb, felelősségteljesen működő szervezet jön létre
– írta közleményében a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. – a jövőben Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. – Sajtó és Marketing Irodája.
Egységes felelősség és irányítás az új közmédiában
A következő 90 napban zajlik tovább az átalakulási folyamat, ezalatt
A közlemény szerint az intézményi integráció megszünteti a közmédia több mint másfél évtizede működő, széles körben bírált duális intézményszerkezetét. A korábbi modellben a közszolgálati médiaszolgáltatás és a műsorgyártás, illetve a gazdálkodás szervezetileg elkülönült egymástól, ami
elmosta a felelősségi viszonyokat, párhuzamosságokat eredményezett és rontotta a működés átláthatóságát.
Az új struktúra ismét egységes felelősségi és irányítási rendszert teremt.
Újra Önálló az MTI
A törvény rendelkezett a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. mint önálló, független szervezet létrehozásáról is. Ezzel a nemzeti hírügynökség ismét önálló intézményi és szervezeti keretek között működhet, elkülönülve a médiaszolgáltatási feladatoktól. Ennek
Biztosított marad a műsorszolgáltatás
A július 26-án elindult folyamat célja egy átlátható szerkezetű, a felelősség egységén alapuló, professzionális és pártatlan közmédiarendszer felállítása. Az átalakítást a legszigorúbb költségvetési fegyelem mellett hajtjuk végre. Az eddig elért többmilliárd forintos megtakarítás is bizonyítja, hogy elkötelezettek vagyunk a közpénzek felelős és hatékony felhasználása mellett. A munkavállalók
jogutódlással kerülnek át az új cégbe, a műsorszolgáltatás folytonossága biztosított
– fogalmazott Dr. Horváth András, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megbízott vezérigazgatója.
A felmentett munkavállalók egy része visszatért eredeti feladataihoz
A munkáltatói jogok gyakorlója 2026. július 7-től – távolléti díjuk megfizetése mellett – több mint 40 embert mentesített a munkavégzési kötelezettség alól.
E munkavállalók
egyötöde a velük szemben lefolytatott audit eredményeként mostanra visszatért eredeti feladataihoz és aktívan támogatja a megbízott vezetés munkáját.
Többekkel az egyeztetés még folyamatban van – ők jelenleg is mentesítettek –, illetve szabadságukat töltik. A már távozók döntő többsége, csaknem 90 százalékuk közös megegyezéssel lépett ki a cégtől. Velük a munkáltató a vállalat számára
Költséghatékonyság
A sportközvetítésekkel kapcsolatos kiadások jelentős csökkenése mellett 3 milliárd forint értékben születtek döntések szakmailag nem indokolható, pazarló, külső gyártásban készült tartalmak megszüntetéséről.
E műsorok előállítási költségét a nézettségi eredmények nem igazolták, gyártóik közvetlen környezetében nem egy esetben felsejlenek a korábbi politikai elit prominens szereplői is.
– szögezték le a közleményben.
Az objektív, szakmai alapokon nyugvó vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a költséghatékonyságot figyelembe véve a jövőben milyen műsorok valósíthatóak meg belső gyártásban.
Augusztus második felében térhet vissza a teljes hírszolgáltatás
Az őszi struktúrában száz műsor már biztosan visszatér a képernyőre, de további visszatérők és új tartalmak is várhatóak, amelyekről később ad ki tájékoztatást a közmédia. Az átvilágítások ideje alatt az M1 csatornán továbbra is a magyar film- és sorozatgyártás meghatározó klasszikusai láthatóak, a Kossuth Rádióban újra szól a déli harangszó, újraindult a hír- és műsorszolgáltatás, elsősorban kulturális tartalommal, köztük olyan alkotók műveivel, akik az elmúlt években kiszorultak a közmédiából.
A szakmai alapokon megújuló, pártatlan hírszolgáltatás a tervek szerint augusztus második felében tér vissza teljesen az M1 képernyőjére és a digitális platformokra
– tették hozzá az elmondottakhoz.
Az eddigi változások a közmédiánál
Az elmúlt hetekben jelentős változások történtek a hazai médiumoknál, így a közmédiánál is. A választások után a kormány úgy rendelkezett, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) működését átmenetileg költségvetési biztos felügyeli. Majd Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere bejelentette, hogy Grósz Judit lesz a közmédia miniszteri biztosa – a szakember korábban az RTL Magyarország digitális területekért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Ezután az Országgyűlés Művelődési Bizottsága kinevezte az MTVA átmeneti vezetőjét, dr. Horváth P. András jogászt, akinek a jogi és gazdasági átvilágítás a feladata. Miután megérkezett az MTVA székházába, azonnali hatállyal leállította a hírszolgáltatást a közmédia minden felületén. Ugyanakkor az új, ideiglenes vezetők is megkezdték munkájukat. Szintén kinevezték ideiglenesen Szeleczky Ádámot, aki a Duna csatornaigazgatói feladatait látja el.
Július 15-étől visszatért a Kossuth Rádió közvetítése is, miután július 7-én az M1 leállásával együtt szünetelt az adása, később kiválasztották két új főszerkesztő-helyettest, Magyari Pétert és Bogár Zsoltot. A közmédia ezután beszámolt az első tizennégy nap eredményeiről, megalakult a Független Közmédia Testület, illetve elindult az egyeztetés a közmédia jövőjéről.
