Az elmúlt hetekben jelentős változások zajlottak le a közmédia működésében. Megkezdte munkáját az új vezetés, ideiglenesen leállt az M1 és a Kossuth Rádió műsorszolgáltatása, valamint az Országgyűlés megszavazta a Független Közmédia Testület megalapítását.
Pazarló, szakmailag nem indokolható tartalmak
Az elmúlt két hét további eredményeiről és változásairól az MTVA közleményben számolt be. Eszerint az új vezetőség elindította a nagy értékű gyártási és informatikai szerződések teljes körű átvilágítását – a politikailag érintett gazdasági szereplőkkel kötött szerződések kapcsán külön vizsgálat zajlik.
Arról is beszámoltak, hogy több ügyben is felmerült a gyanú, miszerint
egyes szerződések nem a valós gazdasági tartalmuknak megfelelően jöttek létre
– amennyiben a vizsgálat ezt alátámasztja, úgy a közmédia jogi lépéseket fog tenni.
Továbbá az első 14 nap során felülvizsgálták az év hátralévő részére vonatkozó, műsorgyártást érintő szerződéseket, és
közel 3 milliárd forint értékben szüntettek meg pazarló, szakmailag nem indokolható, az adásbiztonságot nem befolyásoló tartalmakat.
A közlemény szerint a megszüntetett műsorokat egységes szempontrendszer alapján vizsgálták, fontos volt
- a nézettségi teljesítmény;
- az előállított tartalom ár-érték aránya;
- a külső gyártópartner szakmai és szerződéses megfelelősége,
- valamint a korábbi politikai elithez köthető függősége;
- és az, hogy a tartalom költséghatékonyabban megvalósítható-e belső gyártásban.
A műsorok átvizsgálása mellett a sportközvetítésekre szánt kiadások csökkentése is megtörtént. Ennek részeként a közmédia egy évre hosszabbította meg a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) az NB I. és a kapcsolódó közvetítési jogokra vonatkozó szerződését – a szerződést 4 milliárd forinttal alacsonyabb összegért kötötték meg, mint a korábbi időszakban. Így biztosítják a folyamatos sportműsor-szolgáltatást, miközben a végleges vezetőség számára marad idő a későbbi stratégiai döntések meghozatalára.
A kerékpáros közvetítési jogokkal kapcsolatban azt közölték, hogy azt még az előző vezetés kötötte meg hat évre egy nemzetközi szervezettel. A szerződés jelenleg is felülvizsgálat alatt áll, a vezetés pedig az eredmények ismeretében hoz majd döntést a sorsáról.
Archív tartalmakat sugároznak az átmeneti időszakban
Az M1-en az adásszünet óta átmeneti műsorrend mellett korlátozott formában tért vissza a hírszolgáltatás. Azóta a magyar médiakultúra korábbi, kiemelkedő alkotásai tűnnek fel a képernyőn. Szintén visszatért a Kossuth Rádió műsorszolgáltatása – amelyen átmenetileg a Bartók Rádió műsorait közvetítették.
A rádióállomáson újra szól a déli harangszó, valamint újraindult a hír- és műsorszolgáltatás – elsősorban kulturális tartalmakkal, köztük olyan alkotók műveivel, akik az elmúlt években kiszorultak a közmédiából. A Kossuth Rádió élére pedig kinevezték Bogár Zsoltot és Magyari Pétert főszerkesztő-helyettesnek. Az előbbi a 24.hu-tól, az utóbbi a Válasz Online-tól érkezett.
Emelkedő Nézettségi adatok
A közmédia történelmi adásszünete óriási figyelmet irányított az M1-re, a Nielsen mérései szerint a közel négy órán át megjelenő szövegre több mint 50 ezren kapcsoltak. Az adás újraindulását követő első műsort, a 19:56-kor kezdődő A tanú című filmet már 122 ezren nézték átlagosan – és rövid időre összesen több mint 653 ezren kapcsoltak a csatornára.
A hirtelen jött érdeklődés mellett a nézettségi adatok is jelentős növekedést mutatnak:
a közmédia csatornáinak együttes közönségaránya a teljes napra vonatkozóan 49 százalékkal magasabb idén – az utóbbi 15 nap adatai szerint –, mint az egy évvel ezelőtti, hasonló időszakban. A főműsoridőben elért eredmény még nagyobb arányban, 61 százalékkal nőtt.
Persze, ez az egész közmédiára vonatkozik, így az M4-en vetített foci világbajnokságra is. De a közlemény kiemeli, hogy a növekedés nem kizárólag ennek köszönhető. A teljes napot vizsgálva magasabb lett a Duna, a Duna World/M4 Sport+ és az M5 közönségaránya is. Az elmúlt két hétben pedig naponta átlagosan több mint 1 millió embert ért el az M1 csatorna – vagyis a nézők kíváncsiak az archív anyagokra és arra, miként alakul a közmédia műsorszolgáltatása.
A műsorok, amelyek megmaradnak
A megbízott vezetés megérkezése óta létrehozott struktúrában
csaknem száz műsor tér vissza a képernyőkre, amelyek közt szerepelnek vallási, kisebbségi és kulturális, valamint ismeretterjesztő tartalmak is.
Visszatér többek között a Magyarország, szeretlek! vetélkedő, a Család-barát és a Családi kör napi magazin, képernyőn maradnak a Lét-ige és az Agapé című vallási műsorok. Az M5 kulturális kínálata olyan meghatározó műsorokkal várja régi és új nézőit, mint a História, a Kunszt vagy a Nagyok, valamint az M2 Mesetévé saját gyártású gyermekműsorai, köztük a Hetedhét kaland és a tudományos ismeretterjesztő műsor, a Derítsük ki! is képernyőn marad.
A visszatérő műsorok mellett azonban azt is tudni, hogy az MTVA nem hosszabbította meg a 2011 óta futó Hazajáró és a Kárpát-medence című műsorok szerződését, így a két produkció lekerül a közmédia képernyőjéről. A készítők szerint a döntést indoklás nélkül hozták meg, ezért a 440 részesre tervezett Hazajáró-sorozatból már csak 11 epizód hiányzó befejezését nem tudják a közmédiában megvalósítani. Közlésük szerint ugyanakkor nem adják fel, és más formában szeretnék befejezni a sorozatot, miközben tovább folytatják a Kárpát-medence értékeit bemutató munkájukat.
Jövőbeli működés
A közmédia működésének átalakítását a 2026. június 23-án elfogadott médiatörvény szabályozza. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény 98/A. § (2) bekezdése értelmében az MTVA beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, amelynek eredményeként létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.
A jogszabály rendelkezése alapján a médiaszolgáltatásban közreműködő műsorkészítő, médiatartalom-előállító, valamint az e tevékenységeket támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók jogutódlással kerülnek át az új társasághoz. Ennek köszönhetően a közszolgálati feladatok ellátása, valamint a foglalkoztatás folytonossága változatlanul biztosított.
A törvény emellett a beolvadást követően 90 napos átmeneti időszakot határoz meg az új szervezet arculatának és működésének egységesítésére.
