A per a 2016-os amerikai elnökválasztás egyik legsúlyosabb botránya, a Cambridge Analytica-ügy után indult. Kiderült, hogy a Facebook adatait a brit politikai tanácsadó és adatbányász cég jogosulatlanul használta fel politikai kampányok céljaira. Ez világszerte megingatta a felhasználók bizalmát a platform iránt, és elindította a „megfigyelési kapitalizmus” üzleti modellje körüli vitákat – írta meg a Newsweek.
A Meta, a Facebook anyavállalata tagadta a jogsértést, de végül engedett a nyomásnak, hogy elkerülje a hosszadalmas bírósági procedúrát. A cég korábban már 5 milliárd dolláros bírságot is kapott az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottságtól, mert megszegte a 2012-es adatvédelmi előírásokat.
Azok a felhasználók jogosultak kifizetésre, akik 2007 májusa és 2022 decembere között regisztráltak a Facebookon, és 2023 augusztusáig érvényes igényt nyújtottak be. Az egy főre jutó összegek várhatóan szerények lesznek, hiszen több millió igénylő között oszlik el az összeg. A kifizetés „pontozás” alapján történik: aki például 24 hónapig használta a Facebookot az adott időszakban, 24 pontot kap, és a pénzt arányosan osztják szét.
Ez egy újabb jelzés a techóriásoknak, hogy az adatok kezelése súlyos jogi kérdés, a felhasználók pedig egyre kevésbé hajlandók eltűrni, ha ezekkel visszaélnek.
A kérdés már nem az, hogy lesznek-e további perek, hanem az, hogy a techcégek képesek lesznek-e időben átalakítani üzleti modelljeiket, mielőtt újabb botrányok rázzák meg a közönség bizalmát.
A Metának nemcsak ezzel a problémával kell szembenéznie: a techóriást jelenlegi és volt alkalmazottai vádolják azzal, hogy befolyásolta belső kutatásai eredményét, amelyek a gyerekek virtuális valóságban való biztonságát vizsgálták. A vádak szerint a vállalat jogi csapata eltussolt olyan bizonyítékokat, amelyek hátrányt jelentettek volna a Meta számára.
