Hogyan lehet életben tartani a kultúrát kevés vagy semmilyen állami támogatás mellett? Hogyan változott az elmúlt évtizedekben a célcsoport elérése, a kommunikáció? A Meet the Future kerekasztal-beszélgetésén ezúttal a hazai kulturális élet sikereit és kihívásait tárgyalták meg a MÜPA, a Strand Fesztivál és a Művészetek Völgye vezetői.

Újabb állomásához érkezett a MediaFuture beszélgetéssorozata, a Meet the Future, amire ezúttal a MoneyTalks 2026 konferencián került sor. A sorozat célja, hogy neves kommunikációs szakemberek és vezetők segítségével körbejárja az iparág legégetőbb kérdéseit: ezúttal a kulturális márkák kerültek terítékre.

A Sikersztorik a hazai kultúrában: MÜPA, Strand, Völgy című kerekasztal-beszélgetésen a szakma igazi „nagyágyúi” vettek részt, akik évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött próbálták megfejteni, hogyan maradhat talpon egy kulturális márka.

Kosztolánczy Gábor, MÜPA vezérigazgató-helyettese hosszú évek óta dolgozik kulturális intézmények stratégiai és működési fejlesztésén. Korábban a Centrál Színház gazdasági igazgatójaként is dolgozott, emellett producerként a Walk My World projektben is dolgozik.

A beszélgetés során elsősorban a komolyzenei és intézményi kultúra finanszírozási kérdéseiről, a közönségépítésről és a fiatal generációk megszólításáról beszéltRávilágított, hogy míg bizonyos színházi formációk képesek állami támogatás nélkül is jól működni, addig a nemzetközi komolyzenei elit felléptetése a MÜPA-ban szinte elképzelhetetlen szubvenció nélkül.

Lobenwein Norbert a hazai fesztiválpiac egyik legismertebb alakja1993-ban Fülöp Zoltánnal együtt megalapította a VOLT Fesztivált, majd betársult a Sziget Kft.-be. 2007-ben elindította a Balaton Soundot, 2013-ban a B.my.Lake-t, a Strand Fesztivált és a MOL Nagyon Balatont, illetve beszállt az Akvárium Klub üzemeltetésébe. Tehát több évtizede meghatározó szereplője a magyar könnyűzenei és kulturális események világának.

A panel során a piaci alapú fesztiválszervezés kihívásairól és a Covid utáni kulturális fogyasztási szokások változásáról osztotta meg tapasztalatait. Kiemelte, hogy a magánvállalkozásként működő eseményeknél a támogatás már csak „hab a tortán”, de a tervezhetőség hiánya – a sokszor utólag érkező döntések miatt – óriási kockázatot jelent a szervezőknek. 

Márta Istvánt sokaknak nem kell bemutatni, a Művészetek Völgye alapítója, zeneszerző és kulturális menedzser, aki több évtizede meghatározó alakja a magyar kulturális életnek. Az 1989-ben indult fesztivál létrehozásával egy olyan modellt teremtett, amely egyszerre épít közösségre, vidéki identitásra és művészeti sokszínűségre.

A beszélgetésben hangsúlyozta, hogy a fesztiválok értékét nem kizárólag látogatószám alapján kell mérni, hanem azok hosszú távú kulturális és turisztikai hatását is figyelembe érdemes venni. A jövőre nézve egy átláthatóbb, szakmai alapokon nyugvó elosztási rendszer kidolgozását javasolja,

amelyben a turizmus és a kultúra végre valódi szövetségre léphetne.

A beszélgetést Tamasi Szilvia moderálta, az Economx, a We Love Budapest és az Inda Press Kiadó ügyvezetője. A panelbeszélgetés során szó esett az állami támogatások szerepéről, a kulturális projektek fenntarthatóságáról és a közönségépítés új kihívásairól egy folyamatosan változó médiakörnyezetben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kultúraszervezés ma is elsősorban szenvedély, közösségépítés és folyamatos alkalmazkodás kérdése – miközben a működési környezet egyre összetettebbé válik.

A MediaFuture Meet the Future sorozatának legutóbbi állomásán egy nagyon aktuális és annál érdekesebb témát vesézett ki Nótin Tamás, az Index újságírójának kérdései mentén Petneházy Dávid politikai kommunikációs szakértő, a Promotheus Agency ügyvezetője.