Bejelentette lemondását Szántó Balázs, a Magyar Public Relations Szövetség egyik elnökségi tagja. Döntése közvetlen kiváltó oka a szervezet tegnapi posztja a Facebookon és a Linkedinen, amely egy állásfoglalás azoknak az eseményeknek a kapcsán, amelyek Balásy Gyula Kontrollnak adott interjújából fakadnak. Bár nem juttatták el a szerkesztőségek részére, az MPRSZ ezt álláspontnak tekinti. Megkerestük mind Szántó Balázst, mind a Szövetség elnökét, Sztaniszláv Andrást.
Utolsó csepp
Eddig bírtam cérnával, gyomorral, idegekkel. Az elnökséget, felügyelőbizottságot és etikai bizottságot nem lephette meg, hónapokkal ezelőtt, nagyon konkrétan jeleztem, mi a bajom, de hagytam magam lebeszélni. Sajnálom, lassan ismerem fel, fogadom el, amikor valami véget ért, akkor viszont lépek. Alább a lemondólevelem
Hozzáfűzte, hogy már februárban jelezte írásban, hogy szerinte strukturális problémákkal küzd a szervezet, és úgy gondolja, e hiányosságok következménye a szövetség posztja, amelyet tartalmában és megfogalmazásában is kifogásol.
Ez volt az utolsó csepp, előtte volt 999 apró vágás, hogy keverjem a szezont a képzavarral. És ahogy Marosi Gergő is írta tegnap, a közszféra igenis lehet versenypiaci szereplő, nagyon fontos és jó munkát lehet végezni kormányzati és önkormányzati projekteken, ha vízszintes a pálya
– tette hozzá.
Ezután közzétette az Elnökségnek, a Felügyelőbizottságnak és az Etikai Bizottságnak címzett levelét, miszerint:
Súlyos hibát követtem el, amikor jobb meggyőződésem ellenére engedtem a jószándékú érveknek, és a februári levelemhez, amiben részletesen leírtam a kritikámat az elnök, az elnökség és a szövetség működéséről, nem csatoltam a lemondásomat. Hagytam magam meggyőzni, hogy nem nekem kellene lemondanom, hogy tudunk változtatni, fejlődni, hogy van még benne lehetőség.
Kifejtette, hogy szerinte
megkésett, de legalább gyáva, megalkuvó reakció volt az aláírás nélkül a Facebookon és a LinkedInen közzétett, hangsúlyozottan és szándékosan nem-közlemény, nem-állásfoglalás a magyar kommunikációs szakma egyik, sőt, momentán legfontosabb kérdésében.
Sorait azzal zárta, hogy a héten egy kicsit belelátott, hogyan működik egy társszakmai szövetség és annak felelős elnöke. Ez alapján is úgy gondolja, nem neki kellene lemondania, maradnia viszont felesleges.
Transzparens legyen a beszélgetés
A Magyar Public Relations Szövetség említett posztja azzal a megállapítással kezdődik, hogy a kommunikációs szakmában erős visszhangja van a napokban megjelent Balásy Gyula-interjúnak.
A társszakmai szövetségek, a MAKSZ és az MRSZ által kiadott nyilatkozatban foglaltakkal a Magyar PR Szövetség egyetért: az interjúban elhangzottak olyan fényben mutatják be a Lounge Group munkáját, amely elfedi a teljes valóságot: a cégcsoport működése erős piactorzítást okozott, amely a kommunikációs iparágak közül a PR szakmát is mélyen érintette
– fogalmazták meg álláspontjukat. Hozzátették, hogy az MPRSZ a tagságon túl tágabb értelemben véve a szakma érdekeit képviseli, ezért támogatják a szakmai alapú, objektív, transzparens és tisztességes versenyhelyzet megteremtését és fenntartását, valamint fórumaikon teret adnak a konstruktív, jobbító szándékú gondolatoknak.
Mindazonáltal fontosnak tartjuk, hogy a beszélgetés transzparensen, pontos tények és részletek kibontása mentén történjen, hogy valóban a tisztességes piaci versenyt támogassa. Számos nemzetközi példa mutatja, hogy a közszféra fontos versenypiaci szereplő, és az állami-önkormányzati szektornak dolgozni kifejezetten megtisztelő, közérdekű feladat lehet. Bízunk benne, hogy a magyarországi gyakorlat is így alakul át. A Magyar PR Szövetség erős külföldi kapcsolatai révén aktívabban kívánja becsatornázni a jól működő nemzetközi tapasztalatokat, példákat és ezzel támogatni a jogszabályi, a társszakmai önszabályozást akár piaci ajánlások formájában.
Hozzátették, hogy az MPRSZ közgyűlése a tagság legfőbb szerve, és a soron következő, májusi alkalomra várják minél több tagjukat, hogy közösen beszéljenek az eddig elhangzott felvetésekről és azokról a lépésekről, amiket Magyar PR Szövetségként megtehetnek a szakma további fejlesztése érdekében.
Erősebb érdekképviseletre lenne szükség
A lemondása kapcsán megkérdeztük döntésének bővebb okairól Szántó Balázst. Az MPRSZ működését egy kapitány nélküli vitorláshoz hasonlította.
Egyrészt voltak szakmai viták az elnökségben, ami szerintem teljesen természetes és üdvözlendő, de nekem egyedüli ügynökségi tagként egészen más álláspontom volt számos kérdésben, mint az alapvetően megbízói oldalnak, és úgy éreztem, hogy nem tudom az érveimet keresztülvinni. Másrészt hiányoltam a világos stratégiát és a felelősségvállalást. Úgy gondolom, hogy minden szervezetben az első számú vezetőé a felelősség, és ezt a felelősséget vállalnia kell akkor is, hogy ha adott esetben egy nem száz százalékosan konszenzusos döntést kell hoznia
– fejtette ki lapunknak a szakember, aki a Noguchi ügyvezetője.
Úgy gondolja, hogy ugyan az MPRSZ-nek vannak valóban hiánypótló szakmai rendezvényei, többek között a Drinks&Links, viszont nem ezek szervezése kellene legyen egy szakmai szövetség fő tevékenysége, hanem a kihívások kapcsán az állásfoglalás és az iránymutatás, illetve az érdekképviseleti munka, ami egyébként az alapszabályban is szerepel. Ennek ellenére többször is vita folyt arról, hogy kell-e egyáltalán érdekképviseletet folytatnia a szövetségnek.
A vége az lett, hogy inkább ne csináljunk semmit. Ha mégis elindult valami, olyan sokáig húzódott, hogy okafogyottá vált megszólalni
– mondta el Szántó Balázs, aki az ellehetetlenítési törvényt hozta fel példának. A szövegjavaslatot nagyon sokáig javították, miközben az MPRSZ is csatlakozott a Reklámszövetség állásfoglalásához több másik szervezet mellett.
A tavalyi közgyűlésen is téma volt, kifejezetten tagsági elvárás, hogy a szövetség nyilvánuljon meg. De a törvénytervezet végül lekerült a napirendről, és mi nem adtunk ki állásfoglalást, mondván, hogy most már minek
– avatott be minket a részletekbe Szántó Balázs.
Az ilyen típusú felelősségvállalás hiányát fogalmazta meg írásban februárban a szakember, illetve a stratégiaalkotás és a célkitűzések elmaradását. A Szövetség tegnapi posztjával nem ért egyet sem szakmailag, sem egykori magyar szakosként, így döntött a lemondása mellett.
Ez egy közösségi média poszt, nem hivatalos állásfoglalás. Ezenfelül ez a szöveg minden, ami miatt a PR-nak rossz híre van. Nem derül ki belőle, hogy ki és mit gondol
– szögezte le.
Ő úgy látja, hogy komolyabb érdekképviseletet szeretett volna a tagság nagy része, ügynökségi oldalról mindenképpen, de egyéni tagoktól is ezt hallotta. 35 ügynökségi tagja van a Szövetségnek, szerinte az ő hangjukra illik és érdemes odafigyelni.
Az egész szakma tudja, mely ügynökségek vagy személyek torzították a piacot. Voltak olyan vélemények az elmúlt pár hétben, hogy a Szövetség mondja ki, kikről van szó. De nem gondolom, hogy ez egyrészt az MPRSZ feladata, másrészt épp elég listázást láttunk az elmúlt 16 vagy 100 évben
– fűzte hozzá a szakember.
Azzal kapcsolatban, hogy sokan egyfajta szembenézést sürgetnek, úgy gondolja, mindenkinek fel kell mérnie, mi volt az, amiben túlzottan is alkalmazkodott, és le kell vonnia a tanulságokat. De ez mindenkinek a saját ügye.
A jövőre nézve úgy gondolja:
ahogy azt többen is megfogalmazták az elmúlt időszakkal kapcsolatban, mindenki megtanulta, hogy jobb nem mondani semmit, mert abból nem lesz baj. De lett baj. Vegyük már észre, hogy lehet mondani, meg szabad mondani, elmondhatjuk, amit gondolunk.
Fontos a higgadtság
Az ügyben megkérdeztük Sztaniszláv Andrást, az MPRSZ elnökét is.
Elfogadom, hogy vannak olyan megélések, egyébként nemcsak nálunk, hanem mindenhol, miszerint az elmúlt 15 évben sokkal hangosabban kellett volna az embereknek a nemtetszésüket kifejezni. Az biztos, hogy sokan gyakoroltak öncenzúrát, ami egyetlen piacnak sem tesz jót. Sokan azt fogalmazták meg más szakmákban, hogy nem kellene most kapkodni. Szerintem már most benne vagyunk egy kapkodásban
– fogalmazta meg az eseményekről és azok hatásáról a véleményét az elnök.
Hozzátette, hogy az MPRSZ az elmúlt 5-6 évben óriási növekedést tudott elérni, a tagság a sokszorosára nőtt, ügynökségi és vállalati oldalról, illetve az egyéni tagok részéről egyaránt, s mivel ő sem nagy ügynökségi, sem megbízói oldalon nem állt, fontosnak tartotta, hogy mindenféle tagnak tudjanak hasznos tudást vagy kapcsolatot adni.
Ebből egy sokszínű közösség jött létre, és ezért elnökként, illetve az elmúlt három elnökség is azt a célt tűzte ki, hogy konszenzusra, kompromisszumra, párbeszédre, közös megbeszélésre törekszünk. Ennek van, amikor határozott kiállás az eredménye, például szakmai, fejlesztési kérdésekben, ajánlásokban, és van, amikor kívülről kevésbé határozottnak tűnő állásfoglalás. Most ebben a kérdésben sincs messzemenő tagsági konszenzus
– fejtette ki a szakember.
Úgy gondolja, három lényeges állítást fogalmaztak meg, egyrészt azt, hogy a társszakmai szervezetekkel egyetértenek, miszerint a közbeszerzési rendszer nagyon komoly piactorzulást okozott, és ezen változtatni kell. A másik állítás az, hogy komoly visszatekintésre, önértékelésre van szükség egyéni, céges, szakmai és szervezeti szinten is, mert úgy születhet majd egy új piaci gyakorlat, akár jogi szabályozás, akár önszabályozás vagy ajánlás, hogy ha az ügynökségek most már bátrabban lépnek előre vagy hátra bizonyos kérdésekben. A harmadik állítás pedig az, hogy a szervezet az eddigi működése során is a konszenzust, a higgadtságot és a párbeszédet kereste.
Nem szeretnénk felülni arra, hogy most hirtelen mindenki megmondóember lett és ultimátumokban fogalmaznak. Szeretnénk ennek a szakmai párbeszédnek a része lenni platformként, van véleményünk is, de ezt higgadtan tennénk
– szögezte le Sztaniszláv András.
Ő úgy gondolja, ma már sokan nem sajtóközleményeken keresztül kommunikálnak, és ez a poszt is eljutott a célcsoporthoz.
Azóta többen elmondták nekem, hogy egyetértenek a kiállással és annak tartalmával. Persze vannak olyanok is, akik azt fogalmazták meg, hogy határozottabbnak kellett volna lenni. Az biztos, hogy öntisztulásra van szüksége a szakmának és újra kell bizonyos dolgokat huzalozni saját magunkban, akár az öncenzúra területén, akár a kinyilatkoztatások vagy a szakmai gyakorlatok terén. Nyilvánvalóan a kommunikációs közbeszerzések újraszabályozása az, ami ebben sokat segíthet. De ez nem a kinyilatkoztatások, hanem a beszélgetések ideje
– magyarázta el az elnök.
Szerinte a szembenézés egészen mást jelent egyéni és szervezeti szinten. Az utóbbi esetében van egy tagság, ami megbízta a vezetést, és arra adtak felhatalmazást, ahogyan ők képzelik el a jövőt. Ősszel lesz egy tisztújítás, akkor lehet, hogy ez az irány változni fog.
Kiemelte, hogy az MPRSZ alapszabályzatában van két olyan pont, ami az elmúlt években ellentmondásban állt egymással. Az egyik szerint semmilyen formában nem politizálhat a szakmai szövetség. A másik, hogy a szakmát érintő jogalkotási kérdésekben érdekképviseleti tevékenységet kell ellátni. A szövetségen belül kérdés volt ez a helyzet, és sokan fogalmazták meg azt a tagok közül több esetben, hogy egyetértenek azzal, amit az elnökség mondani szeretne, de azzal nem, hogy ezt ki is mondja.
Nagyon szomorú helyzet, amikor politizálásnak számít, ha egy szakma a jogos érdekeiért próbál küzdeni. Remélhetőleg egy olyan időszak jön, amikor minden kérdést ki lehet nyitni, és minden kérdésről lehet beszélgetni
– fogalmazta meg véleményét az elnök. Az elszámolás igényével kapcsolatban azt fogalmazta meg:
a piac el is döntötte már most, és a jövőben is el fogja dönteni, hogyan viszonyul ahhoz a rendszerhez, ami kialakult, illetve ahhoz, ami maradt belőle. Lesz ennek a kérdéskörnek egy jogi része is, de azt mondani, hogy mindenki, aki ebben a rendszerben dolgozott, tűnjön el, szerintem szerencsétlen. Javaslatként elhangzott az is, hogy az ügynökségek jelentsék le magukról, milyen közpénzben részesültek. De itt sem mindegy, pontosan miről beszélünk, hiszen önkormányzati, állami, kormányzati megbízásokról, vagy akár közvetlen EU-s forrásokról is lehet szó, de állami cégektől érkező feladatokról is, amelyeket nem kellene összemosni. Azt gondolom, hogy a tiszta piaci verseny fog megoldást hozni, de azt indulatból nehéz lesz megteremteni
– összegezte véleményét az elnök.
Hozzáfűzte, hogy a tagsággal sokszor és többféle, informális és formális módon is egyeztetnek arról, mit tartanak érdeküknek. Annak idején az ügynökségekkel elsősorban ő tartotta a kapcsolatot, majd Balázs elnökségi tagságával ő is meghatározó szerepet képviselt. Lemondása után is biztosítani fogják a megfelelő ügynökségi képviselet.
Balásy Gyula bejelentése nagy port kavart az elmúlt napokban. Információink szerint a Media Dynamics működését azonban ez semmilyen formában nem befolyásolja.
