A cikk elején kezdjük egy kis bevezetéssel a HELLO! világába, ha esetleg valaki nem forgatta volna a magazin oldalait abban a pár turbulens évben, amíg idehaza is megjelent. A magyar kiadás 2015 májusában került először a standokra havilapként a MediaCity kiadó gondozásában Ómolnár Miklós főszerkesztése alatt és a néhai Körtvélyes Éva felelős szerkesztésével, akinek – illetve hát kiterjedt és erős kapcsolatrendszerének a hazai társasági elit köreiben – nagyban köszönhető volt, hogy a neves brand idehaza sem silányult bulvár pletykalappá, és tartalmával is ki tudott tűnni konkurensei közül.
Azonban a magyar partnerkiadó körüli, a médiában is megjelent vitás helyzet miatt a spanyolok még az év végén felfüggesztették a magyar kiadást, amely csak 2016 őszén jelent meg újra, változatlan szerkesztői csapat készítésével immár a Modern Media Group gondozásában, amelynek lapjai aztán betagozódtak a Mediaworksbe, ami 2019 nyarán a lap „felfüggesztése”, de facto megszűntetése mellett döntött. Ennyi jutott úgy látszik a magyar nyelvű mutációnak, holott egyébként a brand egy igazi sikersztori.
A spanyol nyelvű országokban HOLA! néven megjelenő, jobbára királyi családok és az arisztokrácia fényűző életét és akörüli történéseket bemutató, marginálisan életmódtippeket is adó társasági magazint 1944-ben alapították Barcelonában, de ma már Madridban van a cég központja. 1988-ban indult el szintúgy hetilapként a másik legfontosabb, a brit kiadás is, amely 2014-ben a spanyol eredetihez hasonlóan kapott egy havi divatlapot is, a HELLO! Fashiont. Ekkoriban 30 országban jelent meg külön nemzeti kiadás 20 milliós olvasótáborral világszerte.
Jelenleg 20 nemzeti kiadása van csak a márkának (a kelet-közép-európai régióban csupán szerb licensszel), de az erősödő online jelenlétnek köszönhetően jelenleg 40 millió olvasót becsülnek globálisan.
A brit weboldal 2001-ben indult, 2023-ban újult meg legutóbb, saját URL-je van a divatmagazinnak is, amelyen decembertől külön aloldalon jelentkezik tartalmakkal a HELLO! Luxe különszám, amelynek idén áprilisban print lapszáma is megjelent Diana walesi hercegné immár nemzetközi ismertségű unokahúgaival, a Spencer nővérekkel a borítón. A negyedéves periodicitású lap a luxus életmód világába vezeti be szolgáltatási és termékaspektusból az olvasót, amely nem előzmény nélküli, mert természetesen ilyen rovatok mind a HELLO!-ban, mind a HELLO! Fashionben is vannak, korábbinak kifejezetten luxusra dedikált tematikus számai is voltak korábban.
Jó élet a brit fővárosban és azon túl
A brit kiadó idén három új különszámot jelentett be. Bár korában is volt már esküvői mellékletük, most megújultan tér vissza évi kétszer a HELLO! Wedding, a bookazine formátumú kiadvány első száma szeptember 23-án kerül a polcokra. Szintúgy évi két lapszámot terveztek a HELLO! Londonból, a brit főváros nyújtotta luxusújdonságokról szóló különszám először áprilisban jelent meg. Printben és online is megjelenik továbbá az új HELLO! World almárka, amely egy utazási magazin lesz, tippekkel arra nézve, hogy mikor hova, hogyan és milyen tárgyakkal keljen útra a jómódú olvasó.
A kiadó ezeken túl elindította a Studio H nevű projektjét is, amely a márkáknak/hirdetőknek szóló tartalomgyártó és kommunikációs tanácsadó cég. Bár más nemzeti kiadások is jelentkeztek kísérőtartalomnak dedikált különszámokkal (a grúz kiadás piacra dobta például a HELLO! Deco lakberendezési magazint, de a török kiadásnak is volt anno menyasszonyokat megcélzó különszáma, ahogy a spanyol anyalapnak is az HOLA! Novias), de messze a britek ontják magukból a legtöbb ilyet.
A korábbi HELLO! Catwalk a nagy divathetek kifutóiról szemezgetett stílustippeket, de ott volt az alapvetően szépségápolás fókuszú HELLO! Beauty&Lifestyle, de dedikáltak különszámot Taylor Swiftnek is, Harry herceg és Meghan Markle esküvőjének dettó, ahogy a királyi gyermekeknek és a Windsor-ház nőtagjainak is és több bookazine-szerű különszámot kapott Diana hercegné és II. Erzsébet királynő is ilyen-olyan apropóból.
Persze, számos olyan prémium magyar glossymagazin is akad, amelyik látja az ilyesmiben a fantáziát a plusz bevétel reményében, és bevetették már korábban a különszámokat, mint eszközt, vagy akár napjainkban is alkalmazzák. Ott van erre példának a kifejezetten időtálló tartalmakat közlő GLAMOUR Book bookazine vagy a nyári különszám GLAMOUR Beach, de az ELLE-nek is több, akár évente kétszer is visszatérő különszáma jelent már meg különböző topikokban (Business, Beauty, Living, Extra, stb.), és voltak ilyenjei a Cosmopolitannek és az ÉVA magazinnak is.
Különszám vagy márkakiterjesztés?
Véleményünk szerint az egy adott márkanév égisze alatt megjelenő szatellitlapok és a különszámok közt a periodicitás a legszembetűnőbb különbség, de arra is van példa, hogy egy nem rendszeresen megjelenő különszám fizimiskájára többet rászán a kiadó,
drágább lesz így az előállítási költség, legyen szó vastagabb papírról, extra nyomdai megoldásokról, a tartalomgyártás büdzséjéről.
Idehaza is számos ismert brandnek vannak az anyalap célcsoportjának szóló, egy adott tematikára fókuszáló márkakiterjesztései, legyen szó például lakberendezésről vagy gasztronómiáról.
Ezeknek a jelenétét megszokják a standokon az olvasók, és megszeretik őket azok, akiket kifejezetten érdekel az adott témakör. Különszámot kiadni már kockázatosabb vállalkozás lehet, hiszen az adott kiadványnak nem feltétlenül képződik törzsvásárlói köre, még akkor se, ha sok éve rendre visszatér az árushelyekre az adott termék. A legtöbb különszámot kétségkívül az IQ Press dobja piacra idehaza az OTTHON, a Praktika és a licenszelt Good Food márkái alatt, ennek miértjéről kérdeztük most a kiadó home&deco&gastro portfóliójának vezetőjét, egyben az OTTHON lakberendezési magazin főszerkesztőjét, Palcsek Zsuzsannát.
A szakember hangsúlyozta, hogy a különszámok tematikáját olvasóipiaci elemzések után választják ki. Amennyiben egy tematika nagy népszerűségre tart számot, úgy önálló kiadványként, jó eladási mutató alapján akár rendszeresen megjelenő márkakiterjesztésként is helyet talál a kiadónál. Kiváló példa erre az OTTHON brand alá besorolt KISLAKÁS különszám, amely 2012-es első megjelenése után évente két alkalommal erősíti az IQ Press portfólióját. De az OTTHON HÁZAK különszám is önálló, állandó magazinná vált az évek alatt, a szakmai vonatkozású információk ebben a sajtótermékben ugyanis nagyobb hangsúlyt kapnak a lakberendezési ötleteknél, és vannak olyan olvasók, nem is kevesen, akik kifejezetten ezt a megközelítését keresik az otthonteremtésnek.
2017–2019-ben kiugró eladási eredményeket hozott a Praktika magazin neve alatt megjelenő AMIGURUMI is, amelyet azóta nemcsak különszámként, hanem bookazine-ként is megjelentettünk, így reagálva a piaci igényekre. Noha az amigurumi technika divathulláma némileg alábbhagyott, különszámként évente két-három alkalommal biztos eladási adatokkal számíthatunk rá
– nyilatkozta a MediaFuture-nek Palcsek Zsuzsanna. Az IQ Press másik sikerterméke a Good Food magazin, melynek kapcsán a brit anyalappal szoros együttműködésben választják ki a különszám formájában nagyobb fókuszt kapó tematikákat. A piaci igényekre reflektálva edukációs tartalmakkal is megjelennek a gasztronómiai szegmensben: a vega-vegán vagy a növényi alapú étrendre fókuszáló receptgyűjtemények mellett kiemelkedő piaci teljesítményt nyújtottak az Air Fryer divatra fókuszáló különszámok is az elmúlt két évben, tette hozzá a portfólióvezető.
A cikk szerzője 2015-2016-ban a HELLO! hazai kiadásának külsős munkatársa volt, mint a magyar arisztokrata rovat megbízott vezetője.
