Az országos energiahelyzet miatt a kormány rendkívüli intézkedéseket jelentett be, amelyek célja a villamosenergia-rendszer terhelésének csökkentése. Az új helyzethez a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell, az első reakciók pedig már meg is érkeztek.
A bejelentések között szerepel a kötelező home office, az irodák részleges leállítása, a digitális kijelzők kikapcsolása vagy az épületek energiafogyasztásának visszafogása. Ezek ugyan elsődlegesen működési döntések, a vállalatok nyíltan is kommunikálják – nem véletlenül.
Többféle válasz ugyanarra a helyzetre
Az eddigi bejelentések alapján kirajzolódik, hogy a vállalatok a saját működésükhöz igazítják az energiatakarékossági lépéseket, és igyekeznek a lehető legtöbbet tenni a helyzet javítása érdekében. Csak hogy néhány példát említsünk:
- A Magyar Telekom két hétre otthoni munkavégzést rendelt el az erre alkalmas munkakörökben, lekapcsolja a Telekom Campus digitális kijelzőit, valamint az üzletekben is csak a működéshez elengedhetetlen digitális felületeket tartja üzemben.
- A közmédia szintén rendkívüli takarékossági intézkedéscsomagot hirdetett meg. Minimalizálja az üzemi rendszerek energiafelvételét, leállít bizonyos hűtési és technológiai folyamatokat, megszünteti a nem létfontosságú világítást, jelentősen visszafogja a vízfelhasználást és a munkatársakat is energiahatékony működésre kéri.
- A Yettel Magyarország augusztus 3. és 10. között szintén kötelező home office-t vezet be azok számára, akiknek a munkája ezt lehetővé teszi, emellett ideiglenesen bezárja törökbálinti irodaházát is.
- A Westend csökkenti a bevásárlóközpont energiafelhasználását és több ponton optimalizálja az épület működését.
- A Samsung SDI, a CATL és a Budapest Airport is a fogyasztás csökkentését célzó intézkedéseket vezetett be.
Bár az egyes lépések eltérnek egymástól, közös bennük, hogy mindegyik vállalat láthatóvá teszi azt, hogy a saját eszközeivel igyekszik hozzájárulni az országos energiafelhasználás mérsékléséhez.
A felelősségvállalás kommunikációja
Annak ellenére, hogy például egy kötelező home office teljes mértékben belső intézkedés, a vállalatok saját felületeiken és a médián keresztül is beszámolnak ezen határozataikról. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy marketingcélból születnek, hiszen a fogyasztás csökkentése és az energiaellátás stabilitásának támogatása valós működési feladat. Egy ilyen helyzetben azonban a kommunikáció önmagában is értéket teremt.
Amikor egy vállalat nyilvánosan vállalja, hogy csökkenti energiafelhasználását, az több üzenetet is közvetít. Azt, hogy az adott piaci szereplő felelősen reagál egy országos problémára, és képes gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Emellett implicit kommunikálja, hogy a fenntarthatóságról szóló vállalásait nemcsak hosszú távú célként, hanem konkrét intézkedéseken keresztül is kézzelfoghatóvá teszi.
Újabb bizonyíték, hogy a jó kommunikáció stratégiai kérdés
Az elmúlt években a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra. Az energiahelyzet most olyan szituációt teremtett, ahol ezek az értékek a napi működés részeként jelennek meg.
A közösségi médiás reakciók alapján a fogyasztók pedig ezt figyelik is. A bejelentéseket sokan pozitívan fogadták, a hozzászólások között pedig többször megjelent az elvárás, hogy más nagy energiafogyasztó vállalatok is hasonló lépéseket tegyenek.
Az első fogyasztói reakciók alapján tehát úgy tűnik, hogy a gyors és transzparens kommunikációt a közvélemény is értékeli. Hogy a kialakult helyzet milyen kérdéseket vet fel az emberekben, azt pedig a Google keresési trendjei mutatják meg: az MVM-től a Paksi Atomerőműig néhány óra alatt ugrásszerűen nőtt az érdeklődés az energiabiztonsággal kapcsolatos témák iránt. A keresések pedig rávilágítottak arra, hogy az emberek kitől várják a kérdéseikre a választ.
