A FIFA által négyévente megrendezett futball-világbajnokság a világ legjobban követett tornája, amely minden alkalommal megannyi beszédtémát szolgáltat. Ezek közé tartozik a stadionok hőmérsékletének kérdése is, amely már 2022-ben is gyakran felmerült.
A katari világbajnokságot sok kritika érte amiatt, hogy a sivatagi környezet és a magas hőmérséklet miatt nem ideális helyszín egy ilyen rangos esemény számára. A stadionok többségét azonban korszerű klímaberendezésekkel látták el, így többnyire a játékosok számára megfelelő körülmények között, szélsőséges hőség nélkül lehetett megrendezni a mérkőzéseket.
Az idei évben azonban újra terítékre került a téma, köszönhetően egyrészt a roppant meleg nyárnak, valamint annak, hogy a FIFA most először kötelező ivószünetet rendelt el minden mérkőzésre. A rendes játékidő során félidőnként egy-egy ivószünetet kell tartani: az elsőt a 20–30. perc között, a másodikat pedig a 60–70. perc között. Ilyenkor a csapatok 3-3 perce van a hidratálásra, valamint arra, hogy taktikai egyeztetést folytassanak az edzői stábbal vagy ápolást kérjenek.
Kötelező ivószünet - ha kell, ha nem
Már a tavaly megrendezett klubvilágbajnokság idején is felmerültek aggályok azzal kapcsolatban, hogy a 2026-os esemény résztvevőinek szélsőséges hőségben kell majd pályára lépniük. A szakértők akkor úgy vélték, hogy a probléma a torna 16 rendező városa közül 14-et érinthet, ami komoly kihívást jelenthet a játékosok számára mind a teljesítmény, mind az egészség szempontjából.
A torna első meccsei során azonban látható volt, hogy nem minden esetben indokolt az ivószünet, ugyanis a körülmények adottak voltak, hogy egyben tartsák meg a 45 perces játékrészeket. Ennek ellenére mégis minden alkalommal – kötelezően – elrendelték a bírók a 3 perces megállást.
Ez több esetben megtörte a mérkőzések ritmusát, amit a nézők nem mindig fogadtak pozitívan, és elégedetlenségüket olykor hangosan is kifejezték – máskor pedig mémek tették nevetség tárgyává a kötelező szabályt.
okosan álcázott reklámidő
Az ivószünetről hamar kiderült, hogy nem csak egy jótett a FIFA részéről. Több közvetítő ugyanis plusz reklámidőként értékesítette a 3-3 perces idősávot, ráadásul a stadionokban látható kivetítőkön is reklámok jelentek meg, amikor megállt a játék.
A reklámok a bíró jelzése után 20 másodperccel indulhatnak el, ami azt jelenti, hogy meccsenként 4 perc és 20 másodperc; a teljes torna ideje alatt pedig 7 óra 30 perc és 40 másodperc plusz reklámidőhöz jutnak a közvetítők.
Ezek a reklámblokkok ráadásul különösen értékes megjelenési lehetőséget jelentenek a hirdetők számára, hiszen a rendes játékidő közepén kerülnek adásba, egy előre nem pontosan meghatározott időpontban. Emiatt a nézők figyelme jellemzően továbbra is a közvetítésre összpontosul, az elkapcsolás valószínűsége pedig alacsony, hiszen a mérkőzés rövid időn belül folytatódik.
az ivószünet aranyat ér
Egyes szakértők szerint a világbajnokság ideje alatt a Fox Sports 30 másodpercnyi reklámért legalább 200 000 dollárt (kb. 61,47 millió forint) kér el, de a torna későbbi szakaszaiban akár 750 000 dollárt (kb. 230,5 millió forint) is érhet ugyanennyi reklámidő. Csak az amerikai közvetítő számára az ivószünetek által létrejött hirdetési lehetőségek több mint negyedmilliárd dollár (kb. 76,86 milliárd forint) plusz bevételt jelentenek.
Az összeget látva azt gondolnánk, hogy minden érintett kapva kap az alkalmon, hogy plusz bevételre tegyen szert, hiszen a közvetítői jogok megszerzése sem épp olcsó. Azonban kivételek mindig akadnak, például a BBC és az ITV közvetítései során az ivószünetben nincsenek reklámok. A médiavállalatok vezetői ugyanis úgy ítélték meg, hogy a nézői igényeket tartják előrébb, így a közvetítés során végig látható, hogy mi történik a pályán, illetve a kispadok mellett – a szakértők és kommentátorok narrációja kíséretében.
A játékosoknak nem tetszik
A szurkolók és szakmabeliek mellett az újítás kritikusai az edzők és játékosok is, akik szerint a nézők nem azért fizetnek ki akár több száz dollárt, hogy 20-25 perc után megálljon a játék.
Marcelo Bielsa, az uruguayi válogatott szövetségi kapitánya szerint az ivószünetek alapvetően megváltoztatják a futball jellegét, mert a hagyományos két félidő helyett gyakorlatilag négy játékrészre tagolják a mérkőzést. Hasonlóan kritikus Emma Hayes, az amerikai női fociválogatott szövetségi kapitánya is, aki „lendületszünetnek” nevezi a megszakítást, mivel úgy véli, elsősorban a hátrányban lévő csapatnak kedvez azáltal, hogy megtöri az ellenfél ritmusát. Kijelentését azóta több mérkőzés is alátámasztotta, hiszen nem egy olyan eset fordult elő, ahol a gyengébben teljesítő csapat rövidesen az újraindítás után felülkerekedett ellenfelén.
A kritikus hangok között található a Liverpool holland védője, Virgil van Dijk is, aki szerint felesleges azokon a meccseken is megtartani az ivószünetet, ahol azt az időjárás nem indokolja.
Majdnem minden meccset megnézek, de amikor jönnek a reklámok… nos, nem igazán szeretem az ilyesmit.
– fogalmazta meg óvatos kritikáját egy újságírói kérdésre válaszolva.
Van Dijk szerint a semleges nézők számára sem jó, hiszen a szünet megakasztja a játék ritmusát – éppen ezért csak olyankor kellene alkalmazni, amikor az időjárás tényleg indokolja. A korábbi években az ivószünetek kizárólag az időjárási körülményektől függtek, az egységes alkalmazás ugyanakkor a közvetítők számára könnyebben tervezhető reklámidőket eredményez.
A védő szavait pedig talán mi sem támasztja alá jobban, mint az Egyesült Államok–Paraguay mérkőzésen történtek. A június 13-án megrendezett mérkőzés első ivószünete során ugyanis mindkét csapat gyorsan visszatért a pályára, a mérkőzés mégsem folytatódott még körülbelül egy percen át.
Ahogyan az a fenti videón is látható, az ivószünetek idejére tervezett reklámok még nem értek véget, emiatt a csapatok bár készen álltak a folytatásra, mégis várniuk kellett.
az Ivószünetek jövője
A BBC értesülései szerint – főleg a negatív visszhang miatt – egyelőre az UEFA nem tervezi szabályainak módosítását a következő nagy eseményein, ideértve a Bajnokok Ligáját és a 2028-ban, az Egyesült Királyságban megrendezendő Európa-bajnokságot.
Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a 2030-as világbajnokság esetében mi lesz a döntés. A rendező országok ugyanis Spanyolország, Portugália és Marokkó lesznek, így várhatóan ott sem lesz lényegesen hűvösebb a nyári mérkőzések során.
