A „Wuffy” néven futó robotkutya hirdetései emberek ezreit verték át. A közösségi médiában terjedő videókban a játék meglepően élethűnek tűnt; reagált a gazdája hangjára, finoman mozgott, interakcióba lépett a környezetével. A narráció sem fogta vissza magát, hiszen a termékről azt állította, hogy olyan tökéletesen kidolgozott, hogy elsőre még egy állatorvos is elhinné, hogy valódi.
A vizuális élmény kétségtelenül meggyőző volt, és sokan nem is kérdőjelezték meg a valódiságát. A vásárlás után azonban gyorsan kiderült, hogy a képernyőn látottak és a valóság között elég nagy szakadék húzódik. A kiszállított termék ugyanis egy egyszerű, olcsó játék volt, amely legfeljebb alapmozgásokra volt képes, és semmilyen intelligens funkcióval nem rendelkezett.
A brit reklámfelügyelet végül kimondva, hogy a képsorok félrevezetőek, be is tiltotta az egyik hirdetést. Ennek ellenére a mai napig számtalan verzióban elérhető ugyanez az átverés, amit szándékosan nem jelenítünk meg cikkünkben.
Építés a fogyasztó vágyaira
A robotkutya esete rávilágít egy, az utóbbi években egyre gyakrabban megfigyelhető jelenségre. A digitális térben a tartalmak megítélése sokszor kevésbé alapul tényleges ellenőrzésen; a fogyasztókat sokkal inkább a benyomások és a saját vágyaik vezérlik. Ha egy videó vizuálisan kifinomult, ha a narráció magabiztos, ráadásul a hirdetett termék egy fontos űrt töltene be – például végre lenne a gyereknek kutyája anélkül, hogy valóban el kellene köteleződni a felelős állattartás mellett – akkor a legtöbb felhasználó valóságként fogadja el a látottakat.
A felelős állattartás menő!
A robotkutya vásárlói bizonyára szerettek volna egy kutyát, de a tartásával együtt járó felelősséget már nem akarták vállalni. Pedig egy házi kedvenc örökbe fogadása lehet, hogy áldozatokkal jár, de rengeteg örömet ad. Ha még csak játszadozol a kutyásodás gondolatával, látogass el május 1-jén a DOGZ Fesztiválra, ahol mindent megtudhatsz a kutyákról. Részletes program és jegyvásárlás: dogzfesztival.hu
Ezért történhet meg, hogy bár egy videóban vagy fotón észrevehetőek a hibák, az ember egyszerűen el akarja hinni, hogy valódi a hirdetés. Az ITV News esetről készült riportja szerint az ilyen típusú, mesterséges intelligenciával generált vagy erősen manipulált hirdetések száma az elmúlt időszakban jelentősen nőtt.
