A közmédia július elején megbízott vezetése az átfogó átvilágítás során korábban másfél évtizedes kettős szervezeti struktúrát, párhuzamosan működő egységeket és túlárazott, teljesítés nélküli szerződéseket tárt fel. Ezek felszámolása eddig 20 milliárd forint működési költségmegtakarítást jelentett, és az egységessé vált szervezetnek most a valós feladatokhoz igazodó létszámra van szüksége.
Így zajlik a közmédiánál a csoportos létszámleépítés
A munkáltató a Munka Törvénykönyve szerinti sorrendet követve először a Központi Üzemi Tanácsot, a telephelyi üzemi tanácsokat és az illetékes állami foglalkoztatási szervet tájékoztatta, a tárgyalásokba pedig a Kollektív Szerződés alapján a képviselettel rendelkező szakszervezeteket is bevonta.
A törvényben előírt tárgyalási időszak várhatóan november végén zárul. Ezt követően az érintett munkavállalók egyéni, írásbeli tájékoztatást kapnak, a munkaviszonyok megszüntetésére pedig ettől számítva legalább 30 nap elteltével kerülhet sor.
Ezek alapján választják ki, kiket érint a közmédia leépítése
A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint
a döntések objektív szempontok alapján születnek: megszűnő munkakörök vagy a munkakör várható szükségessége, a munkavállaló szakmai tapasztalata, képzettsége és a munkakörre való alkalmassága alapján.
Az érintettek a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés szerint őket megillető valamennyi járandóságot megkapják.
A munkáltató nyitott a következmények enyhítését szolgáló javaslatokra, és várja ezeket a munkavállalói oldaltól is.
A közmédia az egyeztetési folyamat eredményeiről annak lezárultával tájékoztatja a nyilvánosságot. Egyes munkatársak érintettségéről a személyes adatok védelme miatt nem nyilatkozik.
A közmédia átvilágítása és eredményei
A választások után a kormány úgy rendelkezett, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) működését átmenetileg költségvetési biztos felügyeli.
Ezután az Országgyűlés Művelődési Bizottsága kinevezte az MTVA átmeneti vezetőjét, dr. Horváth P. András jogászt, akinek a jogi és gazdasági átvilágítás volt a feladata. Közben az új, ideiglenes vezetők is megkezdték munkájukat. Később beszámoltak az első tizennégy nap eredményeiről, megalakult a Független Közmédia Testület, illetve elindult az egyeztetés a közmédia jövőjéről.
Július végén az audit után újra munkába állt a felmentett több mint 40 közmédiás dolgozó ötöde. Ezután nevezték ki augusztus 3-án az M1 Híradó főszerkesztőjének Hajdú Gábort, illetve műsorvezetőnek Borsa Miklóst, végül másnapra visszavonták a megbízásukat. Mivel ezzel kapcsolatban kételyek merültek fel, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Facebook-posztjában fontosnak tartotta kijelenteni: „A minisztérium nem szól bele a közmédia mindennapi működésébe″.
Az átvilágítás az MTVA vagyonnyilvántartásában és leltározásában súlyos hiányosságokat tárt fel: közel 9700 eszköz tűnt el 2025-ben. Ráadásul kiderült, hogy például a TV Maci híres pizsamáit vagy az Abigél jelmezeit 2019-ben eleve kihúzták a leltározandó területek közül, csak füzetekben vezették a kölcsönzésüket.
