Világszerte, de még Európa-szerte is eltérések vannak a reklámozási és marketing szabályozások terén. Míg az Európai Unió rendelkezik bizonyos témákban, a tagországok tovább szigoríthatnak. Ennek nyomán vesszük sorra az egyes országok szigorú szabályait, valamint a hazai törekvéseket.
Szerencsejáték
A szerencsejátékokkal kapcsolatos reklámokat a legtöbb országban szigorúan kezelik, Belgiumban pedig 2023 júliusa óta egyenesen tilosak az ilyen jellegű reklámok. Az egyik legszigorúbb korlátozást azért is szorgalmazták, mert a 2021-2022 közötti időszakban a belga lakosság 23,71 százaléka vett részt valamilyen szerencsejátékos tevékenységben. Az akkori belga igazságügyi miniszter, Vincent van Quickenborne szerint azért fontos véget vetni a jelenségnek, hogy ne legyen normalizálva ez a káros szokás.
A tiltás teljes körűnek mondható, hiszen a tévéreklámok, közösségimédia-reklámok, közterületi hirdetések, de még a sportszponzorációk esetében is rendelkeztek a tiltásról. A stadionok esetében azonban nem volt azonnali a korlátozás: egészen 2025 januárjáig kaptak haladékot, míg a szponzorációs megjelenítések esetében 2028 januárjától érvényes a szabályozás.
Magyarországon is elindult egy hasonló kezdeményezés, ugyanis Terézváros polgármestere, Soproni Tamás indítványozta, hogy hazánkban – vagy legalább a kerületben – is tilos legyen az ilyen jellegű reklámok közterületeken való megjelenítése.
Mozgásterünk jelenleg nincs abban, hogy levetessük a reklámot, kötelezni nem tudok senkit, ezért
- a következő képviselő-testületi ülésre előterjesztem, hogy a gyermekek védelmében rendeletben tiltsuk meg a szerencsejátékok hirdetési lehetőségét a kerületben;
- a Miniszterelnökséggel egyeztetést kezdeményezek, hogy a dohánytermékek reklámozásának tiltásához hasonlóan országos szinten korlátozzák a szerencsejátékok hirdetését is, mert függőséget, súlyos mentális betegséget okoz;
- felvilágosító kampányt indítunk a szerencsejátékok káros hatásáról Terézvárosban;
- az addiktológiai ellátásban jártas, kerületünkben működő Ébredések Alapítványnak külön forrást biztosítunk a terézvárosi szenvedélybetegek kezeléséhez.
– írta a politikus a Facebook oldalán.
Dohánytermékek
A dohánytermékek megjelenítése, majd annak tiltása az egyik legnagyobb fejlemény volt az utóbbi évtizedek szponzorációs történetének. A 2000-es évek elején egyre több kezdeményezés és szervezet hangsúlyozta, hogy fontos lenne e téren a szabályozás, melyről először 2001-ben rendelkeztek a motorsportok legismertebbje, a Forma-1 esetében. Végül – ahogyan a belga példa esetében is – haladékot kaptak a szponzorok, így egészen 2006-ig reklámozhatták termékeiket.
A füstös 1980-as és 1990-es években rengeteg nagy szponzoregyüttműködés volt Formula-1 csapatok és dohánytermékeket árusító cégek között, melyek ikonikus autófestésekhez is vezettek. Ilyenek voltak a Lucky Strike, Camel és Rothmans szponzorációk. Nem véletlen nem került a felsorolásba a Marlboro, hiszen a márka a Philip Morris vállalathoz tartozott, ami egészen 2021-ig jelen volt a Ferrari versenyautóin, Mission Winnow néven.
A cég ráadásul 2007 és 2010 között igen ötletes vonalkódos megoldást is kitalált, ami nagy sebességnél adta ki a Marlboróra hajazó mintát, ezzel megkerülve az érvényes szabályozást.
A 2003-ban bevezetett Európai Uniós szabályozásokkal összhangban Magyarországon is rendkívül szigorúan tiltottak a dohánytermékek reklámjai. Ennek értelmében nem lehet tévében, rádióban vagy újságban reklámozni ilyen termékeket, sőt rendezvények szponzora sem lehet olyan cég, aminek fő tevékenysége a dohánytermékek árusítása.
Alkoholos italok
Az alkoholos ital reklámok terén az egyik legszigorúbb Európában a francia, ugyanis az 1991-es Évin-törvény betiltotta ezeket a médiában és közterületen. A törvény a korábban már bevezetett Veil-törvényt egészítette ki, ami a dohánytermékek reklámozási szabályzásáról szólt. Kimondható tehát, hogy a két törvény értelmében a francia szabályok a legszigorúbbak közé tartoznak, hiszen:
- tilos az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek reklámozása televízióban, moziban és a fiatalokat célzó médiában,
- a reklám csak tényszerű dolgokra hivatkozhat, mint az alkoholfok, származás, összetétel,
- kötelező feltüntetni, hogy az egészségre káros termék.
Azonban a '90-es években megalkotott törvény mára elavultnak számít, sok esetben nem fedi le az internetes és a közösségi médiában megjelenített reklámokat, így akár meg is kerülhető.
A fent látható képen egy Reims városában lévő villamos látható, ami Budweiser hirdetésbe van csomagolva. Az Évin-törvények szerint ez egy tiltott reklám, így 2022-ben amikor történt az eset, a Franciaországi Függőségügyi Egyesület beperelte az AB InBev-et, a Budweiser márka tulajdonosát. Végül a bíróság is kimondta, hogy a hirdetés illegálisnak számít, ezért le kell vegyék minden közterületi reklámjukat.
Magyarországon a legutóbbi szabályok 2024 végén léptek életbe, akkor a közterületekről látható kirakatokat szabályozták. A szigorítás előtt is több, az alkoholos italok megjelenítésével kapcsolatos szabály volt érvényben:
- sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, illetve − honlap esetén − a nyitó oldalon,
- színházban vagy moziban 20 óra előtt,
- gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,
- egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, vagy
- köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bármely bejáratától számított kétszáz méteres közúti, illetve közterületi távolságon belül szabadtéri reklámhordozón, kirakatban vagy közterületről egyébként látható helyen.
Tévéreklámok hangereje
A tévéreklámok hangerejét illetően már régóta zajlik a párbeszéd arról, hogy egyes reklámok hangosabbak, mint a tévében adott műsorok, azonban sokan nem tudják, hogy még 2010-ben a következő módon szabályozták a jelenséget:
A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás és a műsorelőzetes, valamint a reklám és a televíziós vásárlás és a műsorelőzetes közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
Tehát a magyar szabályozás szerint egy adott átlagszintet nem léphet túl a reklámok hangja; ezzel elejét veszik annak, hogy a reklámok kiemelkedően magas hangereje felkeltse a nézők figyelmét.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ráadásul a bevezetés óta rendszeresen monitorozza a műsorokat és a reklámokat, az általuk működtetett rendszer pedig képes meghatározni, hogy mely reklámok lépik túl a szabályozás szerinti átlaghangerőt.
A kontroll és a szankciók meghozták a kívánt eredményt, napjainkban a magyar joghatóság alá tartozó televíziók csak elvétve, többnyire műszaki hibának betudhatóan vétenek a rendelkezés ellen. A magyar nyelven sugárzó, de külföldi joghatóság alá tartozó televíziók között azonban mindmáig fellelhető a figyelemkeltést célzó rossz gyakorlat
– olvasható az NMHH oldalán.
Az áprilisban közzétett adatok szerint az NMHH több alkalommal is találkozott idén olyan esetekkel, ahol a műsorajánló, illetve a reklámok hangosabbak voltak az átlaghangerőnél, a négy legkirívóbb eset közül kettő a Viasat Film, kettő pedig a Spíler 1 közvetítése során volt.
Az látható tehát, hogy egyes erős szabályozások jól működnek a modern platformok terén is, mint a közösségi média, azonban sok esetben a még nem teljesen meghatározott termékek felbukkanhatnak reklámokban. Különösen a régebben bevezetett szigorítások esetében pedig problémát okoz, hogy a modern platformokra nem terjed ki a rendelkezés.
