Ennyire átfogó, nagymintás kutatás még nem készült a mesterséges intelligencia hazai használatáról. A digitális marketing tanácsadással foglalkozó Török Balázst az érdekelte, milyen lehetőségek és kockázatok merülnek fel az AI-jal kapcsolatban, ki milyen gyakran használja, mennyi időt spórol vele, illetve milyen különbségek lehetnek a kisebb és nagyobb cégek, valamint a nők és férfiak szempontjából.
A kutatás résztvevőiről
1082 fő válaszolt a felmérésre, köztük 44 százalék cégvezető vagy felsővezető, 27 százalék alkalmazott, illetve kisebb arányban középvezetők. A többség életkora a 35-44 és 45-54 éves korcsoportokba esik (ezek harmadát-harmadát adják az összes válaszolónak). Többségében felsőfokú alapszakon végeztek (43,4 százalék), vagy mesterfokozatú (31,8 százalék) és középfokú végzettségűek (16,8 százalék). A munkahelyek méretét tekintve mikrovállalkozásnál (2-9 fő) dolgozik 24,2 százalékuk, nagyvállalatnál (250+ fő) 20 százalékuk, kisvállalatnál (10-49 fő) 17,5 százalékuk, szabadúszóként vagy egyéni vállalkozóként 15,9 százalékuk.
A szektorokat tekintve IT és technológia területen dolgozik 23,90 százalék, marketing és média területen 22,37 százalék, oktatás és kutatás területén 9,65 százalék, kisebb mértékben szerepelnek továbbá a listán a kereskedelem és e-kereskedelem, gyártás és ipar, pénzügy és bank, illetve egyéb területek is.
Használhatod, de képzést nem kapsz
A felmérésből kiderül, hogy a ChatGPT az első számú AI-eszköz, 815-en ezt jelölték meg fő eszközként (81 százalék).
Ez számomra kellemes meglepetést jelentett, ugyanis sokan foglalkoznak a különböző AI-eszközök összehasonlításával, a különböző modellek közötti eltérésekkel, miközben ezek havonta változnak. Lehetetlenség lekövetni egy cégnél, és értelmetlen is ennyiszer változtatni aszerint, éppen melyik számít jobbnak. Sokkal több múlik azon, hogyan használunk egy eszközt, és örültem, hogy az adatok ezt igazolták vissza. Például a Perplexity nagyon jó kutatásokban, jobb, mint a ChatGPT Deep Research megoldása, de ez a különbség elhalványul, ha jól kérdezünk, jól promptolunk
– fejtette ki Török Balázs.
A válaszadók 73 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, amely támogatja az AI-eszközök használatát, de ez kevés esetben jelenti az előfizetés finanszírozását is, ami pedig a hatékony használat előfeltétele. Ezenfelül a résztvevőknek csak 26 százaléka részesült bármilyen AI-képzésben, ami szintén fokozná a hatékonyságot. A tudatos használatot tekintve is szükség lenne oktatásra, a válaszadók 23 százaléka személyes, érzékeny információkat, 11 százaléka céges érzékeny adatokat is megoszt az AI eszközökkel.
Kicsik kontra nagyok
Érdekes eredmény, hogy a kisebb vállalkozások dinamikusabban és gyakrabban használják az AI-megoldásokat. Feltételezhetően azért, mert gyorsabban tudnak reagálni az ilyen jellegű változásokra, kevésbé ütköznek céges policy-kbe, mint a nagyobb vállalatoknál dolgozók.
Viszont a kisebb vállalkozások munkatársai nagyobb eséllyel osztanak meg bizalmas adatokat is a felmérés szerint, és jellemző az ellentmondás, hogy az 50 fő alatti cégeknél a legmagasabb a céges és a magán előfizetések aránya, ezek a cégek támogatják leginkább az AI használatát a munkavállalóik számára, viszont képzést legmagasabb arányban a 250+ fős nagyvállalatoknál kaptak a munkavállalók. Az 50 főnél kisebb cégeknél 69 százalék semmilyen képzést nem kapott.
Ugyanakkor a képzés hiánya ellenére tapasztalati úton hatékonyabbá válhattak a kisebb cégek munkatársai, ugyanis önbevallás alapján az 50 fő alatti cégeknél a legmagasabb azoknak az aránya, akik legalább 6 órát spórolnak meg hetente az AI-használatnak köszönhetően.
Azt feltételezem, hogy a kis cégek jobban rákényszerültek az AI minél hatékonyabb használatára, illetve egy-egy döntést ezzel kapcsolatban sokkal könnyebben meghoznak. A retorziók is kisebbek, és a munkavállalók is érdekeltek abban, hogy könnyítsenek a saját munkaterhelésükön. A nagy cégeknél erősebb a szabályozás, fontosabbak a biztonsági kérdések, lassabbak döntések és a retorzió is komolyabb lehet
– magyarázza a szakember.
Nemek közötti különbség
Az adatok alapján több fontosabb területen is különbségek vannak a férfiak és nők között a használatot tekintve, ezért Török Balázs szerint mindenképpen érdemes lehet figyelni, hogy az új technológia megjelenése ne hasson negatívan a nemi esélyegyenlőség alakulására. Tovább árnyalja a képet, hogy előfizetéses verziója a férfiak 41 százalékának van, míg a nőknél ez az arány csak 28 százalék. Magán előfizetése a férfiak 35 százalékának, a nők 28 százalékának van. Az előfizetés pedig egyértelmű összefüggésben van a hatékonyabb használattal, hiszen azzal kevésbé korlátozott felhasználás és több funkció érhető el a legtöbb AI-eszköznél.
Ha megvizsgáljuk, hogy adott pozícióban mekkora a céges előfizetések aránya nemi bontásban, akkor hasonló különbségeket kapunk. A legnagyobb, 11 százalékpontos eltérés a férfi és női vezetők között van, tehát ez nemcsak pozíciótól függ, és hasonlóak az arányok a szabadúszók esetében is. Emellett a férfiak nagyobb mértékben kaptak vagy vettek igénybe valamilyen oktatást is, így nem meglepő, hogy az adatok alapján ők spórolnak több időt a munkában is az AI-használatnak köszönhetően
– állapítja meg Török Balázs.
Ennek okára a kutatás direkt választ nem tud adni, de valószínűleg a nők és férfiak között egyébként is meglévő különbségek is indokolhatják. A férfiaknak magasabb a fizetése, így jobban megengedhetik maguknak a magánelőfizetést vagy hatékonyabban képviselik az érdekeiket a vezetőségnél, ezért is lehet nagyobb arányban céges előfizetésük. De indokolhatják a különbséget az eltérő munkakörök is, és az is, hogy máshogy viszonyulnak az AI-hoz. Egy férfi esetleg előbb bízik meg egy AI generált válaszban, vagy használja azt, mint egy nő. Lehet, a férfiak előbb elkezdték használni az új technológiát pusztán az érdeklődésük mentén, ezért mostanra hatékonyabbak, több tapasztalatuk van benne. De mindenképpen érdemes önvizsgálatot tartania a cégeknek, hogy egyenlő mértékben támogatják-e a férfi és női munkavállalókat
– mondja Török Balázs.
Segít, de azért aggódunk
A válaszadók 66 százaléka úgy gondolja, a munkájára pozitív hatást gyakorol az AI megjelenése, de az általános megítélés már jelentősen árnyaltabb, itt csak 40 százalék pozitív.
Az emberek közvetlenül azt tapasztalják meg, hogy az AI segíti a munkájukat, de az bizonytalan, hogy 3 év múlva milyen hatással lesz az életükre. Emiatt nagyobb az aggodalom, és szerintem is nagy átalakulások lesznek a mi szakmánkban, a média, a kommunikáció, a marketing egész területén is
– véli Török Balázs.
A kitöltők többsége az adatbiztonság, az etikai kérdések és az AI döntések átláthatósága miatt aggódik, de több mint 20 százalékuk a munkahelyek elvesztését is megjelölte a több lehetséges opció közül.
A képzés és a tudatos használat terjedését segítheti a nemrég megjelent, első magyar AI kézikönyv, ami tizenkét szakmai szervezet összefogásával született meg, és az érintett területek minden szereplője számára ingyenesen elérhetővé teszik, illetve tartalmát döntéshozói szintekre is eljuttatják.
