A 28 ország több mint 21 000 fogyasztójának véleményét összegző kutatás rávilágít arra, hogy a vásárlók elősorban olyan élelmiszereket vennének, amelyek összhangban állnak az egészséggel, a kényelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletükkel. A növekvő élelmiszerárak és megélhetési költségek azonban egyre inkább korlátozzák ezeknek a felételeknek a teljesülését. A válaszadók körülbelül 50 százaléka tervezi, hogy a következő hónapokban növeli a friss termékek fogyasztását, 60 százalékuk pedig egyre nagyobb aggodalommal tekint az ultrafeldolgozott élelmiszerekre és a növényvédő szerek használatára.
Nehéz körülmények
A megélhetési költségek okozta nyomás továbbra is hatással van a fogyasztói bizalomra.
Míg globálisan 46 százalék érzi magát anyagi biztonságban, addig ez Magyarországon nem éri el a 25 százalékot. A globális válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy „épp csak kijön a pénzéből”, Magyarországon ez 61 százalék. Pénzügyi nehézségekkel 12 százalék küzd, ez azt jelenti, hogy például nem tudja teljes mértékben kifizetni havi számláit.
Így aztán nem meglepő, hogy a megkérdezettek több mint fele a „jobb ár-érték arányt” keresi élelmiszermárkák választásakor, és hasonló arányban alkalmaznak költségcsökkentő módszereket, mint amilyen például az ételmaradékok újrahasznosítása (49 százalék) vagy az akciók folyamatos figyelése (48 százalék). A fogyasztók kétharmada (66 százalék) emellett elkötelezett abban, hogy csak a szükséges mennyiséget vásárolja meg az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében.
Magyarországon az áringadozások egyre inkább befolyásolják a vásárlóerőt, amely nem csak a fogyasztói költéseket, hanem a kiskereskedelmi szektor stratégiáit is érinti. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyar vásárlók egyre árérzékenyebbek, miközben elvárásaik a termékek minősége, egészsége és kényelme terén folyamatosan növekednek. Az ellátási lánc zavarai tovább fokozzák a bizonytalanságot. A geopolitikai feszültségek, szállítási problémák és nyersanyaghiány mind nehezítik a készletszintek fenntartását és az árstabilitás biztosítását. Ami pedig a szabályozási környezetet illeti, ott olyan tényezők, mint a kiskereskedelmi adó és az árrésplafon, tovább nehezítik az iparági szereplők helyzetét
– hangsúlyozza Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.
Zöld szándék, vegyes gyakorlat
Bár a környezettudatosság továbbra is fontos törekvés a fogyasztók körében, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak nem mindig tükröződnek a vásárlási szokásokban. A válaszadók több mint 80 százalékát nyomasztja az éghajlatváltozás, és közel egynegyedük naponta aggódik annak hatásai miatt. Mindezek ellenére csak 44 százalékuk nyilatkozta azt, hogy hajlandó többet fizetni olyan élelmiszerekért, amelyek támogatják a környezetvédelmet – például javítják a talajminőséget, vagy hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez –, de további 43 százalék nyitott lenne erre, ha meggyőző érveket kapna.
A Voice of the Consumer kutatás régiós összehasonlításban is rámutatott a hazai fogyasztók környezettudatossággal kapcsolatos ellentmondásos viselkedésére
– mondta el Madar Norbert, a kutatássorozat magyarországi megvalósításáért felelős vezető menedzser.
AI az étkezőasztalon
A felmérés arra is rámutatott, hogy egyre növekszik a fogyasztói nyitottság az új technológiák és a nem hagyományos vásárlási csatornák használatára. A válaszadók 38 százaléka már kipróbált olyan megoldásokat, mint az előfizetéses szolgáltatások vagy a házhoz szállított menük. A technológia által vezérelt személyes egészségtudatosság is terjed: 70 százalék használ egészségügyi applikációkat vagy viselhető, egészségi állapotot monitorozó eszközöket.
A felmérésben résztvevők mintegy fele pedig már most szívesen integrálná a generatív mesterséges intelligenciát az étkezéstervezésébe, ami lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy az egészség, a kényelem és a technológia elemeit egy egységes ökoszisztémában kapcsolják össze.
Szektorok összefonódása
A PwC egy másik kutatása szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő évtizedben az iparágak oly módokon rendeződnek át a fogyasztói igények kielégítése érdekében, amely új, a hagyományos ágazati határokat átlépő területek kialakulásához vezet. A globális élelmezési rendszer esetében ez fokozottabb együttműködést, innovációt és a szektorok közötti összefonódást jelenthet. 2035-re ez a hatalmas üzleti ökoszisztéma akár 9,88 billió dolláros hozzáadott bruttó értéket termelhet, és potenciálisan a 10,35 billió dollárt is elérheti.
A hűséges fogyasztókért megy a küzdelem
A fogyasztók egészséges, kényelmes és megfizethető élelmiszerek iránti igényét az ökoszisztéma résztvevői – az élelmiszeripari szereplők, az egészségügyi és pénzügyi szolgáltatók, valamint a vásárlási platformok – csak akkor tudják kielégíteni, ha a fogyasztókat helyezik tevékenységük középpontjába.
A sikeres üzleti modellek többcsatornás megközelítéssel kínálnak költséghatékony opciókat, és különös figyelmet fordítanak a vásárlási élmény folyamatos fejlesztésére, illetve arra, hogy megoldásaikkal minél többféle élethelyzetre tudjanak gyorsan és rugalmasan reagálni. A jól felépített hűségakciók pedig nemcsak az ügyfelek megtartását, hanem az elköteleződésük erősítését is szolgálják, így hosszú távon növelhetik az ügyfélkört és az elégedettséget. Ezt jól illusztrálja, hogy a kutatásban megkérdezett magyar fogyasztók 90 százaléka kulcsfontosságúnak tartja a hűségprogramokat vásárlási döntéseinél
– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC vezető menedzsere. A globális tanácsadó és könyvvizsgáló cég Közép-Kelet-európai régióról készült tanulmánya itt érhető el.
Miközben három nagy válsághelyzetet éltünk át az utóbbi 35 évben, Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Marketing és Turizmus Intézetének professzora szerint egyre tudatosabbak lettünk.
