Sokszor lehet arról olvasni, hogy globálisan ismert márkák más brandeket perelnek, mert a logójuk vagy más dizájnelemeik túlzottan hasonlítanak egymásra. Ilyen volt például az Adidas és a LIV Golf esete, amelynél a csíkok hasonlósága miatt mentek perre. De vajon mennyire hasonlíthat egymásra két logó? Többek között erről is megkérdeztük a jogászt.
Mi számít védjegynek?
A védjegy az a megjelölés, amelyre védjegyoltalmat adtak. A védjegy lehet egy betű, egy szó, valamilyen ábra, jelmondat (szlogen), de lehet forma, szín vagy hang is, továbbá ezek összetétele.
Pontosan mi kell ahhoz, hogy be lehessen jegyeztetni egy védjegyet?
A védjegy egy adott megjelölést véd adott árukra, illetve szolgáltatásokra egy adott területen. A megjelölés lehet szó, ábra, szlogen, illetve ezek variációja, de lehet egy forma vagy akár egy szín is. A megjelölésnek számtalan előfeltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy arra védjegyoltalom formájában monopóliumot lehessen szerezni, így például nem lehet leíró, megtévesztő, nem ütközhet közerkölcsbe, és persze nem lehet összetéveszthető korábban bejegyzett védjegyekkel.
Mennyire hasonlíthat két védjegy egymáshoz?
Az, hogy két védjegy mennyire hasonlíthat egymáshoz, sok tényezőtől függ, de a lényeg az, hogy az átlagfogyasztó számára nem lehetnek egymással összetéveszthetők.
Minél inkább hasonlítanak egymáshoz az érintett áruk, annál kevésbé hasonlíthatnak a megjelölések, és minél ismertebb a korábbi védjegy, annál kevésbé hasonlíthat hozzá a későbbi védjegy.
Mit tehet egy kisebb cég, ha egy jól ismert márka megjelenik a piacán, azonban logójuk, nevük nagyon hasonló?
Ilyen esetekben először általában felszólító levelet küldünk a később piacra lépő cégnek. Ha nincs egyezség, bíróság elé lehet vinni az ügyet, az ilyen pereket hívjuk védjegybitorlási pernek.
Kivételeznek a nagy cégekkel a bíróságok a perekben amiatt, hogy az adott márkát többen ismerik? Egyáltalán mi lehet perdöntő, az ismertség, vagy az, hogy a cég mikor jegyeztette be az adott piacon a márkát és a logót?
Minél ismertebb egy védjegy, annál hajlamosabbak a fogyasztók összetéveszteni mások megjelöléseit.
Ezért a nagy cégek általában előnnyel indulnak a védjegyperekben, de nem azért, mert nagyok, hanem azért, mert a védjegyeik általában ismertebbek. Azzal együtt, hogy természetesen léteznek kisebb cégek is, amelyek védjegye jól ismert.
Az is igaz, hogy minél régebbi egy védjegy, annál valószínűbb, hogy egyben ismert is, ezért általában a régi védjegyek is előnnyel indulnak a bírósági perekben. A legrégebbi magyar védjegy az Apentáé, amelyet 1899. április 19-én jelentettek be, és jelenleg is védjegyoltalom alatt áll.
Meddig érdemes elmennie egy ismert cégnek? Hiszen sok esetben olyan perekről hallani, amelyeknél alig vehető észre hasonlóság, ám a költségek nem elhanyagolhatóak. Ilyenkor inkább arról lehet szó, hogy próbálják erősnek bemutatni a márkát azzal, hogy beleállnak ilyen ügyekbe?
Ha egy adott védjeggyel ellátott árut sokkal drágábban lehet eladni, mint a védjeggyel el nem látott, vagy más védjeggyel ellátott, de egyébként hasonló minőségű árut, akkor a védjegy hozzáadott értéke nagy, ezért megéri megvédeni. Luxuscikkek, energiaitalok, divatmárkák esetén a védjegy hozzáadott értéke magas, óriási marzzsal értékesíthetők a termékek, ezért a védjegyjogosultak megpróbálják minél távolabb tartani a versenytársakat a védjegyük által oltalmazott megjelöléstől.
Az ilyen védjegyek jogosultjai ezért minden olyan megjelölés használatát támadni fogják, amely csak egy kicsit is hasonlít az ő védjegyükre. Az Adidas, a Red Bull vagy a Gucci óriási összegeket áldoz arra, hogy ne legyen a piacon a védjegyeikhez akár csak kicsit is hasonló megjelölés.
Szerinted mi lehet az Apple és Apple Cinemas közti vitának a vége?
Az úgynevezett jóhírű, – tehát a fogyasztók jelentős része által ismert – védjegyek jogosultjai nemcsak azokkal a megjelölésekkel szemben léphetnek fel, amelyek a jó hírű védjeggyel összetéveszthetők, hanem bizonyos feltételek esetén azokkal szemben is, amelyeket az átlagos fogyasztók összetévesztés hiányában is rokonítanak, összekapcsolnak a jó hírű védjeggyel.
Az idézett esetben elképzelhetőnek találom, hogy a fogyasztók egy Apple mozi alapján azt gondolhatják, hogy az valamilyen kapcsolatban áll az Apple céggel, de az még inkább elképzelhető, hogy a fogyasztók az Apple mozi láttán asszociálnak az Apple termékeire. Emiatt csökken az Apple márka exkluzivitása, elbizonytalanodhatnak a fogyasztók, ezt hívják a védjegy felhígulásának, ami csökkenti annak értékét, és a jövőbeli jogérvényesítés esélyeit is ronthatja, hiszen már nemcsak lemezkiadó és informatikai cikk gyártó van a piacon Apple néven, de mozi is. Ezt lehet például olyan posztokkal bizonyítani, ahol a fogyasztók (átlagemberek) viccelődnek az Apple mozik nevével kapcsolatban.
Megítélésem szerint egy ilyen per Magyarországon a védjegyjogosult győzelmével zárulna.
Hogy úszhatja meg a GTA-franchise, hogy ismert márkákat koppint?
A kitalált CJD márka nem hasonlít a GMC-re, bár mindkettő hárombetűs rövidítés, és a Grotti sem hasonlít a Ferrarira, bár mindkettő olaszos hangzású, ezért tehát nem áll fenn az összetéveszthetőség veszélye. Másrészt lehet, hogy nem mindegyik márkának terjed ki a védjegye a online játékokra. Márpedig itt online játékokról van szó, nem valóságos autókról. Ezért az ilyen megjelölések használata ellen nem könnyű sikerrel fellépni.
Kéretlenül felhasználni más cégek nevét tehát igen rizikós lehet. Max Kolo brooklyni művész például rendre ezt csinálja, azonban ő nem a saját javára, hanem az eredeti cégek hirdetéseit próbálja így feldobni.
