A rendelkezésre álló belső levelezések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok alapján számos részlet kiderült a közmédia átvilágítása során arról, hogyan valósult meg a politikai felügyelet a mindennapokban. Az intézményt gyakorlatilag Várhegyi Attila Fideszhez köthető politikus és üzletember irányította, de informális módon. A közmédia vezetése feljelentést tesz, illetve megbízta dr. Papp Gábor ügyvédet a megfelelő jogi lépések megtételével. Mutatjuk a részleteket.

A hivatalosan a Duna Médiaszolgáltató külsős kommunikációs tanácsadójaként szerződtetett Várhegyi Attila nem hivatalosan gyakorolta a közmédia vezetőinek jogköreit, helyettük döntött tartalmi, személyzeti, gazdasági ügyekben is, és

jóváhagyása nélkül számos esetben nem is mertek döntést hozni azok, akik hivatalosan felelősek voltak az intézmény vezetéséért.

Közmédia átvilágítás: Várhegyi Attila informálisan irányította az MTVA-t

Így Várhegyi megfelelő törvényi felhatalmazás és elszámoltatható felelősség nélkül irányította a közmédiát, illetve ő volt a kapcsolat az ország politikai vezetése és a közmédia között: közvetítette a kormány tagjainak és más fideszes politikusoknak az akaratát, illetve képviselte a közmédiát a kormányzati szereplők irányában.

Működése világosan bizonyítja, hogy a törvény szerint politikai befolyástól független közmédia a valóságban szoros politikai felügyelet alatt állt.

A fideszes politikus nem szerepelt az MTVA szervezeti hierarchiájában sem, de szerepét az általa elfogadott juttatásokkal is elfedték, többek között éveken át úgy biztosított sofőrt számára a közmédia, hogy az illetőt rendezvényszervező munkakörben alkalmazták

A közmédia vezetése azért tett feljelentést, mert ez a fajta működési modell nem törvényes.

Hogyan valósult meg a politikai befolyásolás és a cenzúra?

ADuna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. közleménye szerint az ott dolgozók „ötödik emeletként” emlegették azt a láthatatlan döntési szintet, ahonnan meghatározták a közmédia mindennapi működését, és amit maga Várhegyi Attila testesített meg – az MTVA székháza négyemeletes.Tartalmi kérdésekről, személyi ügyekről és intézményi erőforrások használatáról is rendelkezett.

Heti rendszerességű értekezleteket tartott, Papp Dániel vezérigazgató és más vezetők nemcsak folyamatosan beszámoltak neki a legapróbb ügyekről is, szövegeket és döntési javaslatokat küldtek hozzá, de megvárták a jóváhagyását és rendre végrehajtották az utasításait

áll a közzétett dokumentumban.

Többet keresett a vezérigazgatónál

A tanácsadói szerződést 2019-ben kötötték, de Várhegyi Attila cégei, illetve a hozzá köthető vállalkozások már korábban is számos, nagy összegű megbízást kaptak az MTVA-tól. A szerepe a már korábban kiépült gazdasági és intézményi kapcsolat folytatása volt. A megállapodásban a tevékenység részletezésénél „szóbeli kommunikációs tanácsadás” és szóbeli kommunikációs felkészítés” a menedzsment részére,valamint kríziskommunikációs helyzetek megoldásában való közreműködés szerepelt. 

A 2019-es megállapodás havi bruttó 1 503 759 forintos megbízási díjat rögzített; 2023-tól ez havi nettó 3,5 millió forintraemelkedett, ami 5 millió forint körüli bruttót jelentett. Összehasonlításképp az MTVA közzétette a Duna Médiaszolgáltatót 2022-től vezető Altorjai Anita fizetését, ami 2026-ban bruttó 2,5 millió forint körül volt, Papp Dániel MTVA vezérigazgatóé pedig 2025-től bruttó 4,2 millió forint. 

Várhegyi Attila a következő területeken tevékenykedett:

  • szerkesztési és műsorpolitikai kérdések;
  • személyi és szervezeti ügyek; 
  • gazdasági, beruházási és vagyoni döntések; 
  • jogi és szabályozási kérdések; 
  • kormányzati és állami intézményi kapcsolatok.

Kommunikációs kérdésekben nem lehetett nélküle dönteni

Az MTVA vezetői, beleértve a cég vezérigazgatóját, az ő útmutatásai alapján, és jóváhagyását megvárva döntöttek kommunikációs kérdésekben, akár érzékeny, akár hétköznapi ügyről volt szó. Például olyan kérdésekben is, hogy mi szerepeljen a közmédia közleményeiben, kinek és mit válaszoljon az MTVA a hozzá intézett kérdésekre, mi legyen az év szava, ki legyen az év embere. Emellett hírcímek, meghívások és közzétételi időpontok kérdésében is az ő szava számított.

Így amikor a 24.hu arról kérdezte a közmédiát, hogy terveznek-e választási vitaműsort rendezni április 12. előtt, Papp Dániel a kommunikációs osztály által továbbított kérdésre így reagált:

szerintem nem válaszolunk, de várjuk meg Attilát!

Papp Dániel kiterjedt levelezést folytatott a Tisza párt képviselőivel és sajtósaival, akik a párt álláspontjának elhallgatását sérelmezték. Az erről szóló levelezésben az szerepel: 

a szerkesztői szabadságot meg fogjuk tartani és védeni. És semmiféle politikai nyomásgyakorlásnak, fenyegetésnek, ne adj' Isten zsarolásnak a továbbiakban sem fogunk engedni.

Viszont 2025 novemberében, amikor Tarr Zoltán európai parlamenti képviselő az európai médiaszabadságról szóló rendelet alkalmazásáról kért tájékoztatást a közmédiától, Várhegyi kiegészítést kért az MTVA által megfogalmazott válaszhoz:

Még az kellene bele, hogy nem hajlandók nyilatkozni a Tisza képviselői, jelöltjei, elzárkóznak minden formában a nyilvánosság elől. Amúgy jó lesz.

Személyi ügyekben is döntéseket hozott, részletekbe menően igazolásokról, elbocsátásokról, valamint összeférhetetlenségi kérdésben. Értékelte a szerkesztőségek napi teljesítményét is.

Szerepe kormányzati összekötőként

Várhegyi a kormány és az intézmény között közvetlen összekötőként is működött. Jelentőségét jól mutatja a dokumentum szerint, hogy személyesen felügyelte Orbán Viktor akkori miniszterelnök szokásos péntek reggeli, Kossuth Rádiónak adott interjúit: ő fogadta hajnalban a miniszterelnököt a stúdióban, végigkövette a lebonyolítást, majd az adás után együtt távozott a kormányfővel.

A konkrét műsorok tartalmába is beleszólt, például a heti tématervezésbe is. 2026 januárjában, az országgyűlési választási kampány idején a közmédia tartalmi fókusza Ukrajnára, a háborúra és a Nemzeti Petícióra irányult, igazodva a kormánypárt épülő kampányához. Az egyik heti témalistánál Várhegyi külön jelezte:

Szerintem a háborút is be kellene hozni!

A dokumentumból az is kiderült, hogy a választási kampányra több tucat Facebook-oldalt hoztak létre.

Az átvilágítás eredménye

Az átvilágítás nem elszigetelt ügyeket, hanem egy következetesen működtetett informális irányítási rendszert tárt fel. A hivatalos vezetők ezt a rendszert nem egyszerűen elszenvedték, hanem működtették is a Duna Médiaszolgáltató közleményének megállapítása szerint, hiszen a szervezeti hierarchián kívül álló vezető döntéseit hivatalossá tették.

Augusztus elején pedig a PRO DOMO nevű munkacsoport tárta fel az MTI befolyásolásának gyakorlatát