Az influencerek egyre megkerülhetetlenebb részei az online marketing világának – nemcsak Magyarországon, de világszerte is.
Manapság azonban már nem csak valódi emberek és véleményvezérek tudnak hirdetőfelületté válni az online térben. Az AI fejlődésével egyre több olyan mesterséges intelligencia alapú influenszer születik, amelyiknek milliókban mérhető a követőtábora.
Az egyik legtöbb követővel Lu do Magalu AI-influencer rendelkezik, Instagram oldalát jelenleg 8,2 milliónál is többen követik, míg a Lil Miquela nevű AI-influencer 2,4 millió követőtábort tudhat magáénak – ez pedig csak kettő a számtalan működő profil közül.
Csiszár Gergőt, a PFR Group alapítóját és vezérigazgatóját, az idei AI Summit Budapest egyik előadóját kérdeztük a jelenségről és annak hátteréről.
Egyre több AI-influencer van, akiket hatalmas tömegek követnek, sokan pedig azt se tudják, hogy a háttérben az AI áll. Szerinted mennyire fontos az, hogy kommunikálva legyen, hogy az adott illető nem valódi személy?
Ez alapvető fontosságú, sőt jogilag előírt. Az EU AI Act megköveteli, hogy a generált tartalmat egyértelműen jelöljék, és a felhasználókat tájékoztassák, ha AI-jal lépnek kapcsolatba. A nagy platformok – például a YouTube, a TikTok és a Meta – szintén kötelezővé tették a manipulált vagy mesterséges tartalom címkézését.
Etikai és üzleti szempontból is elengedhetetlen a transzparencia: a bizalom és a márka hosszú távú biztonsága jóval többet ér, mint a rövid távú haszon, amit egy „sunyi” megoldás hozhatna.
Magyarországon a GVH külön útmutatóban hangsúlyozza az egyértelmű és jól látható jelölést, ami AI-tartalmaknál különösen lényeges. Gyakorlati megoldásként érdemes a platformok saját címkéi mellett a Content Credentials/C2PA jelölést is használni.
Mi lehet a következménye annak, hogy egyre több AI-influencer jelenik meg?
A piac könnyen túlzsúfolttá válik, ami zajt és minőségi elmosódást okoz. A generatív eszközökkel tömegével indulhatnak hiperrealisztikus avatárok, akiket sokan valós embernek hisznek, így az influencer-ökoszisztéma átláthatatlanabb lesz. A sablonos, tömeggyártott tartalom csökkenti a márkák kitűnési lehetőségét és a fogyasztók elköteleződését. Emellett a bizalom is sérülhet: ha egy AI-influencer ajánl rossz terméket, a negatív hatás akár súlyosabb is lehet, mert a közönség nem tudja, kit vonjon felelősségre.
Az emberi influencerek jelenleg jóval magasabb engagementet és bevételt hoznak, így az AI szereplőknek különösen kreatívnak és értékteremtőnek kell lenniük, hogy versenyben maradjanak.
A platformok várhatóan szigorítják a szabályozást és a tartalomjelölést, ami visszafogja a túlzott AI-terhelést. A piac polarizálódhat: néhány kiemelkedő AI-influencer dominálhat, miközben számos kisebb, niche közösség épül.
Miért léteznek egyáltalán ezek az AI-influencerek?
Az AI-influencerek megjelenése a technológiai fejlődés, az üzleti logika és a kulturális változások természetes következménye. A generatív AI-eszközök lehetővé teszik, hogy bárki fotó- vagy videórealisztikus karaktert hozzon létre, amely saját hanggal, személyiséggel és interaktív képességekkel rendelkezik. Üzleti szempontból vonzó, mert teljes brand-kontrollt biztosít, nem okoz botrányokat, 0-24 órában működik, több nyelven kommunikál, és hosszú távon kiszámíthatóbb és olcsóbb, mint az emberi influencerek. A fiatalabb generációk számára pedig a digitális és valódi közötti határ eleve elmosódott: számukra egy AI karakter ugyanolyan izgalmas lehet, mint egy gamer streamer vagy egy K-pop idol.
Miért hirdetne valaki egy AI-influencerrel?
Elsősorban a skálázhatóság és a teljes kreatív kontroll miatt. Egy AI-influencer egyszerre több piacon, több nyelven képes kampányt futtatni, és villámgyorsan lehet vele A/B teszteket végezni. PR-szempontból is újdonságot jelent, ami önmagában médiavisszhangot generálhat.
Hosszú távon az üzemeltetés költséghatékonyabb lehet, bár a kezdeti fejlesztés és jogi megfelelés komoly befektetést igényel.
Fontos azonban a megfelelő történet és a közösség érzékenységének figyelembevétele, különben könnyen visszaüthet a kampány.
Az AI-influencerek milyen anyagokból táplálkoznak, nincs annak jogi veszélye, hogy egy generált arc esetleg hasonlíthat egy valódi személyre? Mennyivel támadhatóbb, mint az, ha két ember hasonlít egymásra?
Van jogi kockázat. Ha egy AI által létrehozott arc megtévesztően hasonlít egy valós személyre, sértheti a személyiségi jogokat vagy az úgynevezett „right of publicity” szabályokat. Az EU AI Act is előírja a transzparenciát. Érdemes a bevezetés előtt likeness-szűrést végezni, a tervezési döntéseket dokumentálni, és minden felhasznált emberi forráshoz írásos hozzájárulást beszerezni. A nemzetközi iparági trendek is az egyértelmű beleegyezés és a megfelelő kompenzáció felé mutatnak.
Több divatmagazin és divatmárka is kísérletezett AI-modellekkel. Milyen veszélyt rejt egy márka számára, ha valódi nők helyett egy géppel generált arc vagy test adja a hirdetés alapját?
A legnagyobb kockázat az autentikusság elvesztése. A közönség könnyen hamisnak érezheti a kampányt, különösen ha nem egyértelmű, hogy AI-ról van szó. A Calvin Klein és Lil Miquela esete jól mutatja, hogy disclosure nélkül gyorsan jön a visszaütés. Emellett jogi és etikai problémák is felmerülhetnek, ha a márka nem kezeli megfelelően a tartalom eredetét.
A biztonságos megoldás a hibrid modell, a kötelező jelölés, valamint a sokféleséget és valóságosságot hangsúlyozó megközelítés.
Jelenleg Magyarországon milyen az influencerek megítélése, és mennyire bíznak bennük a követők, ha más európai országokhoz vagy az USA-hoz viszonyítunk?
Magyarországon vegyes a kép. A Z és Y generáció körében az influencerek továbbra is jelentős vásárlásösztönző erőt képviselnek, ugyanakkor a GVH szerint a megfelelő jelölés aránya mindössze körülbelül 20 százalék, ami komoly lemaradást jelent Nyugat-Európához képest. Ez azt is jelenti, hogy az AI-tartalmaknál nálunk könnyebb hibázni, és nagyobb a bizalomvesztés kockázata. Az EU szintjén elindított Influencer Legal Hub projekt jó alapot ad a jogkövető működéshez, beleértve az AI-jal kapcsolatos kérdéseket is.
