Rónai Egon moderálásával Erdélyi Eszter, az Atmedia digitális vezetője, Csikesz Erika, a DN Network Zrt. vezérigazgatója, Vándor Attila, az RTL Magyarország online sales vezetője és Kovács Péter András, az Indamedia Sales ügyvezetője osztotta meg gondolatait a szakma jövőjéről.
A beszélgetés személyes példákkal indult. Erdélyi Eszter elárulta, hogy korábban szkeptikus volt, és úgy érezte, az AI térhódítása fejjel a falba rohanás, de mára sokféle területen használja a mesterséges intelligenciát.
Nagyon sokféle módon tudom használni, kezdve a pszichológiától a kreatív hobbiig. Utazásoknál útvonalak összerakásában, de még gyereknevelésben is segített – például kamaszproblémák kezelésében.
Az Atmedia digitális vezetője munkahelyén is hamar, az elsők között kapott hozzáférést AI-eszközökhöz. Kovács Péter viszont bevallotta, nem használja napi szinten a mesterséges intelligenciát.
Vándor Attila saját tapasztalatairól szólva kiemelte, hogy bár sok helyzetben segíthet a mesterséges intelligencia, ő mindig tudatosan ellenőrzi az eredményeket.
Próbálom úgy használni, mint egy kollégát: ad egy ötletet, de nekem kell eldönteni, hogy valóban hasznos-e. Ha vakon követem, abból baj lehet.
Az emberi kapcsolat pótolhatatlan?
A beszélgetés központi témája volt, mennyire helyettesíthetők az értékesítők mesterséges intelligenciával. Csikesz Erika hangsúlyozta:
Szentül hiszem, hogy azok a fajta emberi kapcsolatok, párbeszédek és hozzáadott értékek, amikből egy igazán jó sales lesz, nem pótolhatók.
Erdélyi Eszter saját tapasztalatból tette hozzá, hogy a fiatal generációk kevésbé szeretnek telefonálni vagy személyesen találkozni, pedig szerinte pont ezekből a közvetlen helyzetekből születnek a hosszú távú ügyfélkapcsolatok.
Vándor Attila szerint viszont a változás természetes:
Nekünk kell alkalmazkodni. A mostani huszonévesek lehet, hogy nem akarnak személyesen tárgyalni, de más csatornákon elérhetjük őket. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e mi is váltani.
A résztvevők abban is egyetértettek, hogy az AI sok adminisztratív feladatot képes átvenni. A különböző eszközökkel időt szabadíthatnak fel, így több idő marad a partnerrel való találkozásra, a személyes kapcsolatokra és a kreatív gondolatokra.
Új lehetőségek és dilemmák
Csikesz Erika a reklám- és rendezvénypiac példáján keresztül mutatta be, mekkora kihívást jelent rengeteg terméket rövid idő alatt eljuttatni a megfelelő célcsoporthoz. Szerinte az AI ebben óriási értéket adhat, hiszen a fogyasztó figyelme véges, és pontos célzás nélkül elveszhet a hatás.
A résztvevők ugyanakkor felhívták a figyelmet az adatellenőrzés fontosságára.
A validálás a kulcskérdés. Amit a rendszer megtalál, az mennyire valós? Ezt sokan nem ellenőrzik.
Kovács Péter egy konkrét esetet is megosztott: egy ügyfél az AI tanácsára rossz gumiméretet választott autójához, ami aztán komoly problémát okozott.
A szakmánkban nagy veszély, ha elhisszük, hogy amit az AI mond, az biztosan igaz.
A beszélgetés végén felmerült az is, hogy a mesterséges intelligencia tartalomgyártása és a dezinformáció terjedése milyen kockázatot jelent. Ahogy Kovács Péter rámutatott:
Önmaga által generált tartalmakból ad vissza információt, és ez veszélyes helyzetet teremt. Egy ponton már nem tudjuk, mi az eredeti forrás.
Vándor Attila szerint éppen emiatt van szükség a szakemberek felelősségvállalására:
A hitelesség kulcsfontosságú. Ha a sales elveszíti a bizalmat, akkor hiába van mögötte a legjobb technológia.
Erdélyi Eszter ugyanakkor kiemelte, hogy szakmai szervezetek összefogásával is lenne lehetőség minőségbiztosításra.
