A social média csak a valós események visszhangja legyen, építs a rajongói üzemanyagra, tankold fel vele a contentet és fűszerezd néhány erős kommenttel, végül pedig gyújtsd be a törzsi identitás lángját! A The Drum, a globális reklám- és marketingipar egyik vezető platformja az Ügynökségi Tanácsok című rovatában járt utána, hol tart a közösségi média 2025-ben és hogyan lehet áttörni a reklámzajon. A leginspirálóbb válaszokat szedtük össze.
Egy brutálisan őszinte gyakornok
Próbálkozz szándékosan rossz tartalommal. Minél kifinomultabb és túlzottan megkomponált valami, annál kevésbé bíznak benne az emberek. Ami most tarol, az a lo-fi (alacsony minőségű), kaotikus, „csúnya, de őszinte” tartalom. Gondolj screenshotokra, rendetlen mémekre, brutálisan őszinte szövegekre és olyan videókra, amelyek úgy néznek ki, mintha valaki öt perccel ezelőtt rakta volna őket össze jegyzetnek szánva
– vallja Tiah Slattery, a Dept influenszer-vezetője.
Szerinte egy AI-szeméttel teli világban a közönség az emberi tökéletlenség után vágyik, mert az bizonyítja, hogy valódi emberek állnak a tartalom mögött. Ahogy írja, ez nem „off-brand”, hanem „off-perfection”. De nem jelenti azt, hogy akármit össze lehet írkálni: légy okosan kidolgozatlan! Az a jó tartalom, ami úgy néz ki, mintha egy gyakornok készítette volna, aki pontosan kimondja azt, amit mindenki gondol.
Ha meg tudsz békélni a káosszal (és kulturálisan naprakész maradsz), nyerni fogsz. Nem mindennek kell reklámnak látszania. Néha elég, ha csak egy megosztásra érdemes gondolatnak érezzük
– teszi hozzá Tiah Slattery.
Verd át az algoritmust!
Futtass konverziós típusú hirdetéseket elérésre optimalizált felületeken – még akkor is, ha úgy tűnik, nem oda valók. Ez megtöri a platform logikáját, de pont ezért működik. Egy direkt válaszadásra épülő szemléletet erőltetsz olyan helyekre, amelyeket a skálázásra építettek – így elérheted a teljes közönséget, nem csak azt a 10 százalékot, amelyik valószínűleg reagálna
– ezt pedig Tom Stone, a Re:act társalapítója javasolja.
Ők azt tapasztalták, hogy ez offline vásárlásokat generál, amit a legtöbb digitális formátum nehezen tud befolyásolni. A szakember felhívta arra is a figyelmet, hogy a férfi célközönséget könnyebb megtalálni a YouTube Shortson keresztül, mert itt a rövid formátum még mindig képes lekötni a férfiakat. A YouTube pedig a színfalak mögött nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a férfiak figyelmét hirdetői értékké alakítsa. Ez azon kevés helyek egyike, ahol az algoritmus, a közönség és a hirdetési formátum újra összehangolódik.
Nem kell mindenbe beleszólni
Az „autentikusság” és a „UGC” (felhasználók által generált tartalom) kifejezéseket állandóan emlegetik, de gyakran lesz erőltetett, hamis érzetű az eredmény, mert a márkák túlságosan beleavatkoznak a tartalomgyártásba
– állítja Andrea Sarhis, a Good Apple paid social igazgatója.
Ehelyett az alkotókkal való fordított együttműködésre biztatja a márkákat: ha hagyják a tartalomkészítőket irányítani, áttörhetnek a zajon. Bízzanak bennük, hogy a saját hangjukkal, storytelling stílusukkal és a számukra természetes formátumban szólalhassanak meg. Az eredmény egy autentikusabb tartalom lesz, ami rezonál: a közönség valódi emberi kapcsolatot és élményeket akar. A márkák akkor nyernek, ha felerősítik a megbízható hangokat és támogatják az autentikus tartalmat, amely kapcsolatot teremt és közösséget épít.
kérdezd az utca emberét!
Faye Martin, a GBM Group senior brand and content managere az AI-tartalmak világában a nyers, utcai közvéleménykutató videók (voxpops) hatására hívja fel a figyelmet, szerinte nem szerkesztett interjúkra és stúdiófelvételekre van szükség.
Csak egy mikrofon, egy utca és valódi emberek, akik merész, furcsán specifikus kérdésekre reagálnak. Ezek a videók zavarosak, kiszámíthatatlanok és sokkal jobban nézhetők, mint a márkák posztjainak 90 százaléka
– állapítja meg.
Példát is hoz: „Melyik mémet idézed minden nap?″ vagy „Melyik a legrosszabb akcentus az Egyesült Királyságban?″
A poszt-poszt a fontos
A tartalom már nem a tartalomról szól, hanem a reakcióról. Arról, ami a poszt után történik. Maga a poszt? Az csak az előzetes. Ízelítő
– jegyzi meg Alexandra Mathieu, az Open Influence stratégiai és kreatív alelnöke.
Az számít igazán, ahogyan az emberek reagálnak a posztra, ahogy átalakítják és visszatükrözik. Ez gazdagabb, árnyaltabb, változatosabb, interaktívabb és végtelen lehetőségeket hordoz. Hozzáteszi:
Posztolj úgy, hogy a poszt-poszt lebegjen a szemed előtt.
légy fülbemászó
Légy váratlan. Tegyél cukorkát a tonhalsalátádba, öntetet az autód pohártartójába, vagy pizzát a strandtáskádba. A szembeötlő, szokatlan helyeken megjelenő márkák nyernek nagyot. Túl vagyunk azon, hogy túlságosan komolyan vegyük magunkat. Hozz létre saját egyedi hangot. Minél bolondosabb, annál fülbemászóbb, annál jobb
– ezt már Margot Eddy, az Acadia partnere és közösségi média vezetője javasolja, aki a Dwink from da bwita (Iszom a Britából) hirdetését hozza fel példának.
Kívülről befelé
Az egyetlen, ami most működik, ha valami a közösségi médián kívülről indul. A tartalom szétesett. Senkit sem érdekel. Csak szüntelen zaj. Tehát kezdj a közösségi médián kívül, és ha végül ott kötsz ki, felerősítve, az fantasztikus. De először valódinak kell lenni valós térben, valós emberekkel. Olyan megható, örömteli vagy furcsa pillanatot létrehozni, amit valakinek muszáj lesz felvennie. Én „fan fuelnek” (rajongói üzemanyagnak) nevezem, nem tartalomnak
– fejti ki James Kirkham, az Iconic alapítója, és hozzáteszi: a közösségi média már csak a visszhang tere, soha nem a startpisztoly. 2025-ben az algoritmus túl kíméletlen, a közönség pedig túl érzéketlen ahhoz, hogy bármit is átéljen, kivéve, ha az a valós életből indult ki. Az a tartalom tudja áttörni a reklámzajt, amit nem is tartalomnak szántak, csak egy pillanat volt, ami tényleg számított.
Mutasd, mi van a színfalak mögött
A márkák a „kulisszák mögött” jellegű (BTS) tartalmat posztolják utoljára. Fordítsd meg! Tedd ki először, kontextus nélkül. A homályos ötlet-táblát. A csapat összeomlását. Az elátkozott változatot, ami valahogy átjutott a review-n. Egy rejtélyes videót, amiben valaki stresszevést folytat a konferenciateremben azzal a felirattal: „Három napja próbálunk megoldást találni.” Hagyd, hogy az emberek megszállottan rákattanjanak a tartalomra, várva a végkifejletet, amikor elárulod, min is dolgozol. A zavarodottság kíváncsiságot szül. Az emberek imádják látni, „hogyan készül a kolbász”, és ha zűrzavarral kezded, érzelmileg is bevonódnak a sikeredbe. Nem csak fogyasztják a tartalmat, hanem szurkolnak neked. A BTS maga a dráma. És mindenki szereti a drámát
– ezt pedig Kat Lee, a Kettle stratégiai tervezője teszi hozzá az eddigiekhez.
Majd a közönség eldönti
Az emberek már nem akarnak csiszolt márkaüzeneteket: részt akarnak venni a létrehozásukban. A jelenleg leginkább megragadó formátum a sorozatos, közösen készített videók, ahol a közönség nem csak néz, hanem eldönti, mi történik a következő részben. Gondolj úgy a tartalmadra, mint egy élő, csoportos chatre, ne úgy, mint egy kész termékre. A rajongók ötleteket adnak a történet csavarjaihoz, és te ebből a csodálatos káoszból építkezel valós időben. Ez zűrösebb, furcsább, de sokkal nagyobb elköteleződést hoz, mint az egyszeri posztok – a márkákat műsorszolgáltatóból cinkostársakká alakítja
– hangsúlyozza Daniel Hirsch, a Left Field Labs technológiai igazgatója
Szerinte megrendül a bizalom, amikor a tartalom tökéletesre csiszolt vagy AI-generáltnak hat (még akkor is, ha nem az). Az alkotás lehetőségének átadása a közönségnek organikusan építi újra a bizalmat. Semmilyen algoritmus vagy AI-trükk sem tudja utánozni a valódi emberi részvételt.
Nem kell populárisnak lenni
Menj a niche-ekre. Az algoritmusok sosem voltak még ennyire jók abban, hogy pontosan azt mutassák nekünk, amit látni akarunk, pontosan abban a pillanatban, amikor látni akarjuk. A legjobb tartalom ezt használja ki. Beférkőzik a mikro- és nanokultúrákba, olyan viccet mond, amit a legtöbb ember nem ért, de ők igen. Elmélyül azokban a részletekben, amiket a fanatikusok imádnak. Többet ér valamit mondani valakinek, mint semmit mindenkinek, ugye?
– teszi fel a kérdést Beth Manning, a Leo UK kreatívigazgatója.
Kelts felháborodást!
A megosztó tartalom jól működik, de nem kell toxikusnak lennie. Lehet személyes, abszurd vagy csak annyira polarizáló, hogy az emberek ne bírják megállni, hogy ne szálljanak bele a beszélgetésbe. Senki nem görget tovább olyasmit, amivel nem ért egyet
– hívja fel a figyelmet Abi Morrish York, a Miroma Founders Network ügyvezető igazgatója, és hozzáteszi:
A cél nem az, hogy igazad legyen, hanem az, hogy szítsd a törzsi identitást, és figyeld, ahogy az algoritmus felerősíti a káoszt. Hagyd, hogy a közönséged készítse a tartalmat helyetted. Bónuszként screenshotold a legvadabb válaszokat, és csinálj belőlük egy galériát. Ez instant ráadás.
építs az alkalmazottakra!
Nehéz beismerni, de senkit sem érdekel igazán a terméked. Azok a márkák, akik ezt megértik, a saját embereiket helyezik előtérbe helyette. A hírfolyamaik nincsenek tele steril termékfotókkal vagy USP-kkel (egyedi értékesítési javaslatokkal). A versenytársak közösségi médiájának megszállott figyelése és mások hirdetésárainak görgetése ugyanoda vezet: több ugyanolyan, fantáziátlan, termékfókuszú tartalomhoz. De mi az, amit nem lehet lemásolni? Az alkalmazottakat. A sikeres márkák – mint a SheerLuxe vagy a Sult – bemutatják a fura irodai karaktereiket, a kínos vízadagoló melletti csevejeket, sőt még az irodai csínyeket is. Ez olyan, mint egy márka-reality show, ahol a kollégáid a főszereplők
– ezt pedig végül Sasha Jeppesen, a Charlie Oscar tartalom- és kreatív vezetője tanácsolta.
Ha már közösségi média: kötelező-e egy kommunikációs igazgatónak, marketinges szakembernek vagy HR-vezetőnek aktívnak lennie a LinkedInen? Mennyit számít ez a vállalati kommunikációban és egy állásinterjún? A 2025-ös Connect konferencia kerekasztal-beszélgetésén többek között arról is szó esett, hogy egy üres profil éppúgy lehet hátrány, mint egy rosszul kezelt online megjelenés.
