Alig 18 óra alatt több mint 20 ezer keresés érkezett az MVM Zrt.-re a Google Trends 2026.07.31-i adatai szerint, amivel péntek délelőtt a legkeresettebb témává vált Magyarországon. A volumen több mint 1000 százalékkal nőtt, a kapcsolódók között pedig olyan kifejezések szerepeltek, mint a „paksi atomerőmű", „Paks" vagy „paksi atomerőmű leállítása".
A jelenség nem véletlen. Csütörtökön derült ki, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt a következő 24–72 órában a Paksi Atomerőmű teljesen leállhat. Bár a kormány hangsúlyozta, hogy az ország villamosenergia-ellátása biztosított marad, a hír természetes módon sok kérdést vetett fel a lakosságban, amelynek hatása szinte azonnal megjelent a Google kereséseiben is.
Többet mutat egy felkapott témánál
A Google Trendsre a legtöbben továbbra is SEO- vagy tartalomtervezési eszközként tekintenek, hiszen segít azonosítani a felkapott témákat vagy keresési érdeklődéseket. Egy váratlan eseménynél azonban egészen más szerepet is betölthet, ugyanis
a keresési trendek valós időben mutatják meg, mikor válik egy hír a szélesebb nyilvánosság számára is fontossá, vagyis mikor kezd el tömeges információigény kialakulni egy adott téma körül.
A mostani adatokból ráadásul nemcsak az látszik, hogy a Paksi Atomerőmű ügye került a figyelem középpontjába, hanem az is, hogy a felhasználók az MVM-et tekintették a legfontosabb információforrásnak. Bár a kapcsolódók egyértelműen a paksi leállásra utaltak, a legtöbben mégis a vállalat nevére kerestek rá.
Kommunikációs szempontból ez érdekes jelenség. Egy rendkívüli helyzetben a közönség gyakran nem arra a kulcsszóra keres rá, amely a hírek címében szerepel, hanem arra a szervezetre, amelytől a választ várja.
A Google Trends másra ad választ, mint a social listening
A kommunikációs szakemberek többsége használ valamilyen social listening platformot, például Brandwatch-ot vagy Meltwatert. Ezek megmutatják, hogy az emberek hogyan vélekednek egy márkáról, milyen a hangulat egy téma körül, vagy hogyan terjed egy történet a közösségi médiában.
A Google Trends viszont egy másik kérdésre ad választ: mit szeretnének megtudni az emberek, amiről egyelőre nincs elegendő információjuk?
Ez elsőre apró különbségnek tűnhet, valójában azonban két eltérő kommunikációs nézőpontról van szó. Míg a közösségi média elsősorban a reakciókat tükrözi, a keresési adatok azt jelzik, hogy az információigény mikor jelenik meg tömegesen.
Nem egyedi jelenség
Hasonló hullám figyelhető meg akkor is, amikor például egy nagybank digitális szolgáltatása hosszabb időre elérhetetlenné válik. Egy ilyen leállás során percek alatt megugrik az adott bank nevére érkező keresések száma, hiszen a felhasználókat érdekli, mikor állhat helyre a szolgáltatás.
Ugyanez figyelhető meg a mobilszolgáltatóknál is. Egy nagyobb hálózati kiesés esetén az érintett vállalat márkája rendszeresen a legkeresettebb kifejezések közé kerül, ahogyan a MÁV neve is megugrik jelentősebb vasúti fennakadások idején.
Nemzetközi szinten talán a 2024-es CrowdStrike-incidens volt az egyik legismertebb példa. A hibás szoftverfrissítés miatt világszerte repülőterek, bankok, kórházak és vállalatok működése akadozott, a CrowdStrike neve pedig néhány óra alatt a Google legkeresettebb kifejezései közé került.
A kereső a kommunikáció része
Egy váratlan helyzetben sok felhasználó tehát nem a vállalat website-ját vagy közösségi oldalát nyitja meg elsőként, hanem egyszerűen beírja a cég nevét a keresőbe.
A Google Trends természetesen nem minősíti egy vállalat kommunikációját, és önmagában nem mondja meg, hogy egy szervezet jól vagy rosszul kezelte-e az adott helyzetet. Arra azonban nagyon gyorsan rávilágít, hogy a közönség mikor kezd el tömegesen válaszokat keresni.
Éppen ezért érdemes a keresési trendeket a kommunikációs monitoring részeként figyelni. Nem helyettesítik a sajtófigyelést vagy a social listeninget, de valós idejű képet adnak a közönség információigényéről, és előre jelezhetik, ha egy vállalatnak krízishelyzet kezelésére kell felkészülnie.
