A Mandiner Novum Nonprofit Zrt. függesztette fel a Mandiner print változatának kiadását, vagyis az állami tulajdonba került cég maga döntött így. Az ügy előzménye, hogy a parlament június 15-én megzavazta azt az Alaptörvény-módosítást, amelynek egyik pontja előkészítette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) felszámolását.
Ezután Orbán Balázs, a Fidesz volt kampányfőnöke, az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke lemondott, illetve Magyar Péter miniszterelnök kijelölte azokat a minisztereket, akik átvették a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogait. Ennek értelmében a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Ruff Bálinthoz került az MCC. A jogszabály szerint az alapítói jogok gyakorlója legkésőbb július 31-ig köteles volt intézkedni a KEKVA-forma megszüntetéséről. Ez meg is történt.
A lap sorsa kapcsán megírtuk korábban, hogy hatvan munkavállalót bocsátottak el az Alaptörvény módosítása után. Ezt megelőzően pedig arról számoltunk be, hogy drasztikusan lecsökkent a Mediaworks-oldalak és a Mandiner olvasottsága.
A Mandiner búcsúja
Az első szavunk a köszöneté az olvasóink, több ezer vásárlónk és előfizetőnk felé, akik az elmúlt hét évben minket választottak, megvették lapunkat vagy előfizettek rá
– írták a közleményben.
Hozzátették, hogy az első lapszámmal a Mandiner 2019 szeptemberében a trendekkel is szembe menve missziót vállalt, így a szerkesztőség büszke arra, hogy a növekedő időszakokban – amelyek párhuzamosan érvényesültek a hírportál folyamatos, gyors növekedésével – a zsugorodó nyomtatott közéleti lappiacon is meg tudták vetni a lábukat.
Célunk a kezdetek óta az volt, hogy – a nyomtatott sajtó örökségével, hivatásával és felelősségével tisztában lévén – hiteles, mértéktartó, tisztességes, olvasóinkat szolgáló újságot készítsünk hétről hétre, több mint hatvan oldalon. A legjobb tudásunk szerint kívántuk olvasóink elé tárni hazánk, a külhoni magyarság, a kultúra, a gazdaság, a sport és a nagyvilág aktualitásait és háttérfolyamatait
– állítja a szerkesztőség.
Különösen büszkék arra, hogy hét éven át lapszámról lapszámra több oldalon foglalkoztak a külhoni magyarság ügyeivel, problémáival és sikertörténeteivel; hogy a hazai és a nemzetközi közéletet alakító vezető döntéshozók egész sorával készíthettek nagyinterjúkat; hogy különböző rovataikban a magyar vidéktől a külhonon keresztül a nagyvilágig számos helyi riportot és útirajzot közölhettek szerzőiktől; s hogy az Élet című rovatukban ismert és kevéssé ismert, az élet megannyi területén értéket teremtő, példaértékű személyiségeket mutathattak be.
A közleményben továbbá köszönetüket fejezik ki a tárcaíróiknak, vendégszerzőiknek és publicistáiknak is, akik lapszámról lapszámra kifejtették nézeteiket.
Hetilapunk a mögöttünk hagyott, turbulens hazai és nemzetközi évek krónikája volt – megtiszteltetésnek tartjuk, hogy a 2020-as évek rendkívül gyorsan és végletesen megváltozó hazai nyilvánosságában, a közbeszéd mostani állapotai közepette egy másféle hangvételt képviselő print lapot készíthettünk, amit számosan hétről hétre olvasásra, megvásárlásra és előfizetésre méltónak találtak
– zárta búcsúját a szerkesztőség.
A lap háttere
2009-ben jött létre az online portál, eredetileg a Fidelitas – a Fidesz ifjúsági társszervezete – Hírlevél című kiadványát követő, 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés (UFI) nevű nyomtatott lap utódjaként. Főszerkesztője 2009 és 2016 között Balogh Ákos Gergely volt, akinek helyét 2016. szeptember 1-jétől Rajcsányi Gellért addigi főszerkesztő-helyettes vette át.
2017-ben Tombor András cége, a Mandiner Press Kft. megvette az üzemeltetési jogait – a vállalkozó az első Orbán-kormányban a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, egyben a Mathias Corvinus Collegium alapítója családjával együtt. A médium 2019. szeptember 12-től jelent meg hetilap formátumban is. A Heti Válasz egykori olvasótáborának szánták, a lap főszerkesztője Szalai Zoltán lett, míg az online kiadás főszerkesztője Kereki Gergő.
A kormányváltás hatása a médiapiacra
A választások óta jelentős változások zajlottak le a hazai médiapiacon. Májusban a Mediaworks leépítésbe kezdett, amelynek során elsőként a nyomtatott Metropol szűnt meg, majd 180 dolgozó elbocsátásáról szóltak a hírek, ekkor derült ki, hogy a nyomtatott mellett az online Metropol és Ripost is megszűnik, valamint a Bors print napilap is. Szintén komoly változás érte a Magyar Nemzetet, ami hetilappá alakult át. A következő elbocsátási hullám során a Mediaworks a Világgazdasághoz tartozó munkatársak egy részének mondott fel, továbbá elküldték a Pesti Srácok összes, húsz munkavállalóját is.
