A Polymarket fizetett influenszerekkel népszerűsítette platformját, akik sok esetben nem valódi fogadásokat és nyereményeket mutattak be a közösségi médiában. A The Wall Street Journal oknyomozása szerint a kampány során több mint ezer hamis videó készült.

A The Wall Street Journal június 20-án tett közzé egy oknyomozó anyagot, amelyből az derül ki, hogy a kriptovaluta-alapú fogadóoldal, a Polymarket megtévesztő reklámokkal hirdette felületét.

A riport szerint a vállalat tartalomgyártókat fizetett, hogy videókat készítsenek és osszanak meg a közösségi médiában. Ezeken a felvételeken az influenszerek látványosan nagy nyereményeket mutattak be, ám a fogadások jelentős része nem volt valódi.

A WSJ szerint több mint 1100 olyan videót tettek közzé különböző platformokon, melyek azt a látszatot keltették, hogy nagy összegeket nyertek a Polymarket felületén. Sok esetben a tartalomgyártók ráadásul nem is a valódi oldalt használták, hanem annak szinte tökéletes mását. Egyes videókban például olyan webcímek voltak kivehetők, melyek bár hasonlítottak az eredetire, nem a hivatalos oldalhoz tartoztak.

Magyarországról már kitiltották

A Szabályozott Tevékenységek Ellenőrzési Hatósága (SZTEH) ideiglenesen kitiltotta Magyarországról a Polymarketet tiltott szerencsejáték szervezésének gyanúja miatt. A platform Magyarországon akkor vált ismertté, amikor tavaly év végén jelentős összegben kezdtek fogadni arra, ki lesz az ország következő miniszterelnöke; összesen mintegy 2,5 millió dollár értékben kötöttek fogadásokat erre a kérdésre. A kitiltás addig marad érvényben, amíg az ügyben születő hatósági döntés jogerőssé nem válik.

Titkolt együttműködések, magas díjazások

Az újságírók által feltárt információk alapján a kampányban résztvevő influenszerek havi 2-3000 dolláros (kb. 625 000-937 000 forint) díjazást kaphattak, ugyanakkor a vállalat azt mondta a tartalomgyártóknak, hogy

a videókat saját tartalomként tegyék közzé és ne hangsúlyozzák, hogy fizetett együttműködésről van szó.

A szabályozások azonban előírják, hogy a szponzorált tartalmakat minden esetben kötelező egyértelműen feltüntetni.

A vizsgált videók alapján 118 olyan megjelenés volt, amelyben a készítők összesen közel 900 000 dollárnyi nyereményt mutattak be. Ám

a valóságban a bemutatott fogadások nagyjából 166 000 dolláros veszteséget eredményeztek volna.

A látványos sikertörténetekkel tehát valójában teljesen félrevezették a nézőket.

A Polymarket visszavonulót fújt

A videók nézettsége hatalmas volt, több tízmillió megtekintést értek el a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és az X-en. Az ilyen típusú tartalmak különösen a fiatalok felhasználók számára lehet veszélyes, akik azt érezhetik a videók láttán, hogy az online fogadások gyors és könnyű meggazdagodási lehetőséget nyújtanak.

A WSJ publikációja után számos tartalomgyártó cselekedni kezdett. Egyesek eltávolították a videókat, míg más esetekben a profilleírásban tüntették fel, hogy a Polymarket partnerei. A nagy felháborodást keltő cikk után a vállalat eltávolíttatta a kampány során használt hamis weboldalakat is, majd közölte, hogy „felülvizsgálja a promóciós tevékenységét”.

Az influenszeripar is sérült

Az eset könnyen alááshatja azon influenszerek hitelességét is, akik egyébként transzparensen és szabályszerűen működnek együtt a márkákkal, és valóban csak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat ajánlanak, amelyekben ők maguk is hisznek. A creator economy az elmúlt években lényegében erre a bizalmi kapcsolatra épült, a tartalomgyártók legfontosabb eszköze pedig a hitelesség. A követők azért fogadják el könnyebben a márkaüzeneteket, mert úgy érzik, hogy egy személyes ajánlást kapnak.

A Polymarket esetében azonban tudatos megtévesztés történt. A tartalomgyártók valótlan eredményeket mutattak be, bár azt a látszatot keltették, hogy saját élményeiket osztják meg. Ha viszont a közönség már abban sem lehet biztos, hogy egy képernyőfelvétel valódi, akkor az egész influenszeripar legfontosabb értékajánlata sérülhet .

Ez különösen problémás egy olyan időszakban, amikor egyre több online csalás terjed a közösségi médiában, sokszor éppen ismert tartalomgyártók nevével vagy arcával visszaélve.