A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még év elején tette közzé az idei ellenőrzési tervét, amelyből kiderült, hogy kiemelten ellenőrzi a bevételüket eltitkoló influenszereket.
Erről azonban valószínűleg nem lehetett tudomása két Youtube- és TikTok videókat készítő tartalomgyártónak; ők ugyanis adószám nélkül, összesen 25 millió forintot kerestek úgy, hogy a NAV felé nem jelezték jövedelmüket – derül ki az Index cikkéből.
A NAV szerint a két népszerű videós a kockázatelemző szűrőn akadt fenn. Az esetek kivizsgálása során pedig kiderült, hogy nem csak, hogy a két vizsgált személy nem fizetett adót, de a platformok üzemeltetőitől érkező összegeket esetenként kiskorú gyermekeik bankszámlájára utaltatták – vélhetően azért, hogy eltitkolják a bevételeket.
A nézettségek után egész magas bevételre tett szert a két tartalomgyártó: egyikük 8, míg másikuk összesen 17 millió forinthoz jutott a NAV kikerülésével.
Bár az influenszerek eleinte nem akartak együttműködni, végül elismerték a tartalomgyártásból származó bevételeket.
A NAV kiemelte, hogy a tartalomgyártásból, közösségimédia-platformokról vagy egyéb online szolgáltatásokból származó bevételek épp úgy adókötelesek, mint bármely más jövedelem. Továbbá megjegyezték, hogy nem kifizetődő az ilyen bevételeket eltitkolni, hiszen a rendelkezésre álló adatok, valamint az informatikai eszközök és a szakemberek összehangolt munkája lehetővé teszi az adóelkerülők feltérképezését.
A be nem vallott jövedelmek után pedig nem csak, hogy be kell fizetni az személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulást, de további, akár 200 százalékos mértékű adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhatnak. Ráadásul aki adószámot sem igényelt – mint a fenti eset érintettjei –, azok terhére a NAV további egymillió forintos bírságot szabhat ki. Vagyis közel sem kifizetődő a nehezen megkeresett jövedelmet eltitkolni.
Külföldön nagyban játszanak
Nem csak hazánkban találkozni olyan esetekkel, amikor a tartalomgyártók a bevételük minél nagyobb részét szeretnék zsebre tenni. Az egyik legnagyobb bírság például egy spanyol YouTuberhez, Rubén „El Rubius” Doblas Gundersenhez köthető.
A spanyol videóst már 2013-ban is több millióan követték, ennek megfelelően a megtekintések után származó bevételei is magasak voltak. Ám El Rubius úgy gondolta, hogy minél több bevételt szeretne megtartani, ezért a magasabb személyi jövedelemadó megfizetése helyett az alacsonyabb, társasági adózást szemelte ki lehetséges megoldásul Létrehozta az El Rubius OMG nevű céget – ami később már más néven futott tovább – ennek volt a videós 98,7 százalékban többségi tulajdonosa és egyben vagyonkezelője.
El Rubius ettől a megoldástól remélte tehát azt, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie, ám végül a Madridi Legfelsőbb Bíróság (TSJM) kimondta az ítéletet: 49 629,72 euró adóhátralékot kellett fizetnie, amiért jogosulatlanul használta a kisebb adóterheket jelentő megoldást, továbbá 23 140,92 eurós bírság megfizetésére is kötelezték. Ez összesen több mint 72 000 eurót, vagyis az akkori árfolyamon körülbelül 21,6 millió forintot jelent.
Spanyolországban egy évvel később szintén történt egy hasonló eset, akkor 63 841 euró megfizetését rendelték el a hatóságok.
Hollandiában egy meg nem nevezett influenszert azért ítéltek el, mert 2016 és 2022 egy többször is valótlan bevallásokat adott be. A hamis dokumentumokkal pedig jelzáloghiteleket vett fel. A fiatal érintett elismerte tettét, és 240 óra közmunkára és 9 hónap felfüggesztett börtönre ítélték mindamellett, hogy 3 évre eltiltották a cégvezetéstől.
Az igazi nagypályás
Történtek tartalomgyártókhoz kapcsolódó egyéb esetek az Egyesült Államokban is; Tyler Bossetti például Facebookon és YouTube-on a „Boss Lifestyle” márkát építette fel évek alatt. Idővel azonban a hatóságok vizsgálódni kezdtek és feltárták, hogy Bossetti több mint 23 millió dollárhoz (6,93 milliárd forint) jutott átverések és hamis adózási dokumentumok benyújtása révén.
Az IRS (Egyesült Államok adóhatósága) azt is kiderítette, hogy a tartalomgyártó tucatnyi befektetőt károsított, akiktől összesen több mint 11 millió dollárt (3,3 milliárd forint) csalt ki.
2026-ban ezért hat évnyi szövetségi börtönbüntetésre ítélték.
A MediaFuture is beszámolt arról, hogy egyes adócsalási eseteknél az influenszerek könnyű pénzszerzésre hivatkozva arra kérnek más felhasználókat, hogy küldjék el nekik adataikat. Az adatokkal később jogosulatlan adó-visszatérítési igényeket adnak be, így pedig egyszerre károsítják meg az államot és a hiszékeny felhasználókat.
