Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Koppenhágában arról beszélt, hogy az EU új szabályozásokkal lépne fel a közösségi oldalak „addiktív kialakítása” ellen – írta meg a Reuters.
A cél az, hogy a TikTokhoz, az Instagramhoz, a Facebookhoz vagy az X-hez hasonló platformok ne tudják manipulálni a fiatal felhasználók figyelmét.
Nem az a kérdés, hogy a fiataloknak legyen-e hozzáférésük a közösségi médiához, hanem az, hogy a közösségi média hozzáférhessen-e a fiatalokhoz
– fejtette ki Ursula von der Leyen Koppenhágában.
Alváshiány, depresszió, szorongás, önkárosítás, függőség, online zaklatás, szexuális visszaélés, kizsákmányolás, öngyilkosság. A kockázatok gyorsan szaporodnak.
– tette hozzá, szerinte ezek a hatások már nem tekinthetők mellékes következménynek. A végtelen görgetésnek, az automatikusan induló videóknak és az állandó értesítéseknek mind az a célja, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsák a felhasználókat – különösen a gyerekeket és a tinédzsereket.
Említette azt is, hogy
meg kell fontolnunk a közösségi médiában való megjelenés késleltetését.
még idén elkészülhet
Az Európai Bizottság a készülő Digital Fairness Act nevű jogszabályban korlátozná az úgynevezett „káros és addiktív dizájnelemeket”. A tervek szerint a DFA valamikor 2026 második felében készülhet el: a fent leírt funkciók mellett pedig szigorúbb szabályok jöhetnek az influenszermarketing és a mesterséges intelligencia területén is. Az EU különösen aggódik amiatt, hogy az AI-alapú algoritmusok egyre személyre szabottabban alakítják a fiatalok internetezési szokásait – aminek következtében erősödhetnek a véleménybuborékok.
Az egyik legnagyobb vitát az a felvetés váltotta ki, hogy az EU minimális életkort vezethetne be a közösségi média használatához. Az unió több tagországa jelenleg aktív vitát folytat arról is, hogy érdemes-e követni Ausztrália mintáját.
Megváltozhatnak a közösségi oldalak
Az elmúlt években a közösségi platformok fejlesztése egyértelműen a vizuális tartalmak felé tolódott el: a képek és rövid videók kerültek előtérbe. Ezek a formátumok ugyanis sokkal hosszabb időre képesek a képernyő elé szegezni a felhasználókat, az automatikusan induló videók és a folyamatos görgetés pedig órákra is lekötheti a figyelmüket. Ezért több streamingplatformok is bevezetett a TikTok mintájára működő, végtelenül görgethető videós felületeket.
A 2020-as Társadalmi dilemma című Netflix-dokumentumfilm már részletesen foglalkozott az addiktív tartalomfogyasztás mechanizmusaival, illetve azzal, hogy a felhasználók figyelmét minél hosszabb ideig lekötő platformfunkciók tudatos tervezési döntések eredményei. Az EU pedig most épp ezeket a megoldásokat kívánja korlátozni, hogy a felhasználók ne egy kényelmes funkció miatt, hanem tudatosan döntsenek arról, szeretnének-e további tartalmakat látni.
Az évek során szinte minden platform beépítette saját felületére az automatikusan elinduló videókat és a végtelen görgetést:
- a Facebook hírfolyamában sok felhasználónál automatikusan elindulnak a videók,
- az Instagram és a Facebook Reels-videói esetében pedig hasonló végtelen görgetés működik, mint a TikTok felületén,
- a YouTube külön Shorts-felületet tart fent, ahol szintén a ByteDance platformjához hasonlóan működik a görgetés.
Éppen ezért több közösségi oldalt is jelentősen át kell alakítani, amennyiben a végleges DFA-ban is tiltani fogják ezeket a funkciókat. Ez pedig azért is fontos, mert jelenleg milliók töltenek órákat az olyan görgethető felületeken, mint a YouTube Shorts vagy a TikTok.
