Ken Paxton texasi főügyész május 11-én jelentette be, hogy az állam beperelte a Netflixet. Paxton szerint a streamingvállalat éveken át félrevezette a fogyasztókat az adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban. Korábban ugyanis rendszeresen azt kommunikálták, hogy nem építenek üzleti modellt a felhasználói adatokra, szemben a nagy közösségi platformokkal. A texasi kereset szerint valójában részletesen követték a nézői szokásokat, az eszközhasználatot és a fogyasztási mintákat, majd ezeket az információkat reklámtechnológiai cégeknek és adatbrókereknek továbbították. A vállalat ebből több milliárdos bevételre tett szert.
A per egyik érdekes eleme, hogy a kereset idézi Reed Hastings, a Netflix korábbi vezérigazgatója 2020-as nyilatkozatát is, amelyben azt mondta: a vállalat „nem gyűjt semmilyen adatot”. A kereset szerint a cég ezzel tudatosan olyan képet alakított ki magáról, mintha biztonságos alternatívát jelentene a „nagy adatéhes” technológiai platformokkal szemben, mint az Amazon vagy a Google – miközben a Netflix is hasonlóan működött.
Miután a Netflix kellő adatot gyűjtött össze, megalkotta saját reklámos bevételi forrását, amely évente több milliárd dolláros bevételt jelent a vállalat számára.
A kereset külön hangsúlyt helyez a gyerekek védelmére, ugyanis a Netflix gyermekprofilok esetében is gyűjtött viselkedési adatokat, miközben olyan funkciókat alkalmazott, amelyek célja a minél hosszabb képernyőidő elérése volt. A hatóság példaként az automatikus lejátszást említi, amely új epizódokat indít el a felhasználó megkérdezése nélkül. A texasi főügyész ezt úgynevezett dark pattern, vagyis manipulatív dizájnelemként értékeli, ami addiktív lehet. Ebben a konkrét esetben az is problémát okozhat, hogy a funkció nem kapcsolható ki könnyen és egyértelműen, mint a YouTube felületén, ahol egyetlen kattintással beállítható, legyen-e automatikus lejátszás.
A Netflix visszautasította a vádakat, a vállalat szóvivője szerint a kereset „pontatlan és torzított információkra” épül, és a cég bíróságon kívánja megvédeni álláspontját. Hangsúlyozta, hogy az adatkezelési gyakorlatuk megfelel a vonatkozó szabályozásoknak, emellett szülői felügyeletet és gyermekvédelmi eszközöket is biztosítanak.
Paxton célja a keresettel, hogy a cég törölje az illegálisan gyűjtött adatokat, ne használja fel azokat célzott hirdetésekhez a felhasználók beleegyezése nélkül, és szabálysértésenként akár 10 ezer dolláros bírságot fizessen.
A jelen eset nem egyedülálló, az elmúlt hónapokban ugyanis több amerikai vállalatot is bepereltek hasonló ügyekben. A Snapchatet például azzal vádolták, hogy függőséget okoz, a Meta pedig azért áll bíróság elé, mert az applikációi nem védték a felhasználóikat.
A Netflix az olaszországi áremelések miatt is jelentős bírságokra számíthat, miután az elmúlt években többször is jogtalanul növelte az előfizetési díjakat.
