Az Eurostat idei adatai szerint a 27 uniós országból 19-ben a 16–29 év közötti fiatalok több mint kilencven százaléka nyilatkozta azt 2025-ben, hogy rendszeresen használja a közösségi média felületeit. A vizsgált országok közül a legmagasabb arányt Cipruson, Csehországban, Dániában és Finnországban, a legalacsonyabbat Olaszországban, Németországban és Luxemburgban mérték.
15 éves kor alatt csak szülői engedéllyel
Nem véletlen, hogy a 18 éven aluliak ezzel összefüggő mentális védelme már régóta téma uniószerte, és az egyéni kezdeményezések mellett egyre sürgetőbb az egységes, közös megoldások keresése is. Ennek egyfajta mintája lehet az ausztrál példa: ott 2025 decembere óta tiltják a 16 éven alattiak közösségimédia-használatát.
Az Európai Bizottság Kids Act névre keresztelt javaslatának lényege az eddig kiszivárgott információk szerint az,
hogy 15 éves kor alatt szülői engedélyhez kötnék bármely közösségimédia-oldal – például a TikTok, az Instagram vagy a YouTube – használatát.
Emellett biztonsági előírásokat vezetnének be a „kockázatos online szolgáltatásokra”, például bizonyos, „társalkodásra” használt AI-chatbotokra és videójátékokra is – tudta meg az Euronews.
A techóriások felelőssége
Pontos részletekkel is szolgáltak. Eszerint a 15 évnél fiatalabbak önállóan nem hozhatnának létre fiókot egyik fent említett platformon sem, a techcégeknek pedig már a tervezéskor kötelességük lenne ügyelni a gyerekek digitális biztonságára.
Utóbbinak része lenne az olyan tervezési elemek tiltása, mint például a végtelen görgetés lehetősége, a mesterséges értesítések és bizonyos jutalmazási mechanizmusok.
A tartalmak korábbi érdeklődés alapján történő elrendezését szabályozó algoritmusokat pedig a jövőben úgy kellene kialakítani, hogy elkerülhető legyen az úgynevezett „nyúlüreg-jelenség”. Ez akkor következik be, amikor egy apró információból vagy cikkből kiindulva – az egymásba nyíló linkek, videók és ajánlások hatására – órákra elveszünk az online rengetegben.
A technológiai vállalatok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy termékeik biztonságosak legyenek. Európa gyermekeit a szülőknek kell nevelniük, nem az algoritmusoknak
– idézi a lap szó szerint a jogszabálytervezetet, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök valószínűleg az Európai Parlament hét közepi plenáris ülésén ismertet először a tagállamok képviselőivel.
Pontról pontra
Az ügy előzménye, hogy jó néhány európai ország – többek között Franciaország, Ausztria, Olaszország és Németország – egy ideje fontolgatja, vagy már elő is készítette a kiskorúak közösségimédia-használatának tiltására, illetve korlátozására vonatkozó saját szabályozását. Görögországban 16, Ausztriában 14 éves kornál tervezték eddig meghúzni a teljes tilalom korhatárát.
Az erre vonatkozó EU-szabályozás pedig a főbb pontokat tekintve így nézne ki, ha az Európai Parlament mellett az Európai Unió Tanácsa is megszavazná:
- Hároméves korig egyáltalán nem lehetne használni az ilyen felületeket.
- Három- és tizenhárom éves kor között szülői felügyelettel lehetne használni őket, de csak gyermekbarát tartalmakat mutathatnának.
- Tizenhárom és tizenöt éves kor között korlátozott hozzáférést vezetnének be szülői felügyelet mellett.
- Tizenöt és tizennyolc éves kor között szülői felügyelet nélkül is használhatók lennének a közösségimédia-platformok és a videómegosztó oldalak, de a felületeket ez esetekben is szigorú gyermekvédelmi előírások kötnék.
Mindezek betartatására a jelenleginél szigorúbb és a gyakorlati alkalmazást illetően is hatékonyabb életkor-ellenőrző rendszert vezetnének be.
A már most is a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act) hatálya alá tartozó online szolgáltatások esetében a jövőben a bizottság engedélyezhetne minden, a gyerekeket potenciálisan érintő új intézkedést.
A végrehajtást a technológiai vállalatoktól beszedett „felügyeleti díjból” finanszíroznák.
Korábban arról is írtunk, hogy a kínai fejlesztésű TikTok mára az egyik legsikeresebb közösségimédia-felületté nőtte ki magát, csaknem kétmilliárd egyedi felhasználóval.
