Az MLE benyújtotta hozzájárulását az Európai Bizottság „A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó mesterséges intelligencia stratégiáról” szóló véleményezési felhívásához (Call for Evidence). Az Egyesület a magyar sajtókiadói szektor képviselőjeként hangot adott azoknak a szakmai és gazdasági szempontoknak, amelyek megítélése szerint elengedhetetlenek egy fenntartható, valóban innovációbarát európai AI-ökoszisztéma kialakításához.
Az MLE közleménye szerint kiemeli a magas színvonalú, szerkesztőségileg felelős újságírói tartalom nélkülözhetetlen szerepét az európai kulturális életben, a közéleti vitákban, a demokratikus részvételben, valamint a nyelvi sokszínűség megőrzésében. A dokumentum egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a sajtókiadók fontos szerepet játszanak más kulturális és kreatív ágazatok tartalmainak megismertetésében és népszerűsítésében is.
Az Egyesület álláspontja szerint a mesterséges intelligencia fejlődésének támogatása és a sajtókiadói tartalom gazdasági fenntarthatósága nem egymással szemben álló, hanem egymást feltételező célok.
Ahhoz, hogy Európa biztonságos, megbízható és magas minőségű AI-ökoszisztémát tudjon felépíteni, elengedhetetlen, hogy az ehhez alapul szolgáló, szerkesztőségileg ellenőrzött tartalom előállítása is fenntartható maradjon.
Hozzájárulásában az MLE ezért a következőket kéri az Európai Bizottságtól:
- a sajtótartalom értékének elismerését a mesterséges intelligencia által vezérelt információs ökoszisztémában;
- tisztességes piaci versenyfeltételek biztosítását a kiadók és a technológiai platformok között;
- a szellemi tulajdon megfelelő monetizálásának lehetőségét;
- valódi és érdemi átláthatóságot a tartalmak AI-célú felhasználása tekintetében; és
- egy működőképes, az AI korának megfelelő licencelési piac kialakítását.
Az MLE hangsúlyozza: a magyar nyelvű sajtópiac – kis méretéből adódóan – fokozottan kitett annak a kockázatnak, hogy a mesterséges intelligencia által közvetített tartalomfogyasztás háttérbe szorítja a magyar nyelvű, hazai kontextusú forrásokat. Az Egyesület ezért kiemelt figyelmet fordított beadványában a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmére, valamint arra, hogy az európai szabályozás vegye figyelembe a kisebb nyelvi piacok sajátos helyzetét.
A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban változtatja meg, hogyan jutnak el az emberekhez a hiteles, ellenőrzött hírek és kulturális tartalmak. Ez lehetőség is, de kockázat is: ha a szerkesztőségileg felelős sajtó gazdasági alapjai meggyengülnek, azzal végső soron a magyar nyelv, a hazai közéleti diskurzus és a demokratikus nyilvánosság minősége kerül veszélybe. Célunk nem az innováció akadályozása, hanem egy olyan együttműködési keret kialakítása, amelyben a mesterséges intelligencia fejlesztői és a tartalmat előállító kiadók egyaránt nyertesei lehetnek ennek az átalakulásnak
– mondta el Lipták Tímea, az MLE elnöke.
Hozzátették, hogy az MLE a jövőben is aktívan részt kíván venni az európai szintű szakpolitikai párbeszédben annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia korában is fennmaradjon a független, minőségi és sokszínű magyar sajtó gazdasági és szakmai alapja.
Az AI-összefoglalók megjelenése, a folyamatosan változó Google-algoritmusok és az óriásplatformok erőfölénye ma már a kiadók üzleti modelljét veszélyezteti. Ziegler Gábort, az Indamedia Network Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük videós interjúnkban arról, hogyan maradhat talpon egy online kiadó ebben a gyorsan változó ökoszisztémában.
