Újabb állomásához érkezett a MediaFuture podcast-sorozata, a Meet the Future. Ezúttal rendhagyó helyszínen, az AI Summiton Varga G. Gábor, az Uniomedia tartalomigazgatója beszélgetett Bauer Tamással, az MRSZ OOH tagozatának elnökével, illetve Támba Miklós elnökségi taggal.
Mi történt eddig?
Az Országgyűlés június 23-án pedig megszavazta A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról című törvényjavaslatot. Eszerint kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön lehet elhelyezni közterületen vagy onnan látható reklámot. Továbbá a reklámfelületek nem lehetnek 15 négyzetméternél nagyobbak. A szabályozás, ellenőrzés és lebontás ügyében a döntést pedig átadták az illetékes önkormányzatoknak.
Ezután a Fővárosi Önkormányzat június 26-án megszavazta tízezer, öt négyzetméternél nagyobb plakáthely megszüntetését a 15 ezer közterületről látható reklámeszközből. A rendelet október 1-én lép hatályba, tehát a hirdetések szeptember 30-ig maradhatnak, a lebontásra az átmeneti időt pedig december 31-ig határozták meg.
Az Egyéb kategória kiskapu lehetett volna
Ugyanakkor a fent említett egyéb reklámeszköz kategóriájának tartalma még tisztázatlan maradt, amit a közeljövőben kormányrendelet fog megszabni: a szakma sokáig azt remélte, ezen keresztül enyhülni fog a drasztikus szabályozás.
Ám a Közlekedési és Beruházási Minisztérium kedden tájékoztatta az MRSZ OOH tagozatának képviselőit a kormányrendelet-tervezetről, ez alapján az MRSZ OOH közleménye szerint
a szabályozás különösen piactorzító és részrehajló, hiszen magyar kisvállalkozásokat, és az ezekben dolgozó több mint 20 ezer embert hozhat lehetetlen helyzetbe vagy tehet munkanélkülivé, miközben indokolatlan előnyhöz juttathat néhány piaci szereplőt.
Ugyanis így többek között a tömegközlekedési eszközök megállói, illetve a digitális reklámfelületek maradnak meg hirdetési eszközként, amelyek néhány szereplő gondozásában állnak.
Tehát a szabályozás nem az egyenlő elbánás elvét követi.
Ez a piaci versenyt is torzítja, és hosszú távon néhány szereplő kezébe koncentrálja a megmaradó felületeket.
– szögezte le az OOH.
Álláspontjuk szerint a döntéshozatal súlyos hiányossága, hogy a szakma tényleges bevonása nélkül, hatástanulmány és érdemi egyeztetés hiányában született meg – a jogszabályban előírt véleményezési határidő is csak formálisan teljesült.
A lakosságot nem az eszköz zavarja
A tagozat felhívja a figyelmet, hogy a Závecz Research friss kutatása alapján a magyar lakosság négyötöde szerint hasznos és nem zavaró a gazdasági- vagy társadalmi célú hirdetések jelenléte a közterületeinken.
Az MRSZ OOH Tagozat hangsúlyozza, hogy teljes mértékben egyetért a gyűlöletkeltő politikai plakátok beszüntetésével, a városkép védelmét pedig maga is támogatja.
Egy jó szabályozásnak arányosnak, átláthatónak és minden piaci szereplőre egyformán érvényesnek kell lennie, és az érintettek bevonásával kell megvalósulnia. Mindeddig hittünk abban, hogy az ilyen ultimátumszerű döntéshozatal korszaka véget ért
– nyilatkozta Bauer Tamás, a Reklámszövetség Közterületi Tagozatának elnöke.
Torzók maradhatnak
A megvalósítás módja és várható végeredménye ellen azonban kifogásokkal élnek: a Fővárosban több mint 8 ezer, országosan összesen közel 24 ezer óriásplakátot kellene helyszínenként 200–300 ezer forintos költséggel, az év végéig eltávolítani, miközben egy teljes iparág – médiatulajdonosok, kivitelezők, nyomdák, beszállítók és munkavállalók – egzisztenciája kerül veszélybe úgy, hogy a döntés gazdasági hatásait senki nem mérte fel érdemben.
Vannak olyan felületek, amelyek összesen több tízmillió forintos bontási költséget jelentenek a felülettulajdonosnak. Ha azt fogják mondani, hogy egyik napról a másikra bontsuk el az összes ilyen felületet, és a felülettulajdonosnak nincs tovább bevétele, akkor valószínűleg ez a tábla ott fog maradni. Az AI-t erre is használtuk, megmutattuk, milyen jövőképek fordulhatnak elő, mondjuk egy M1–M7 bevezetőn, ha megszűnik a szakma, nincs tovább reklámbevétel, és lényegében ott maradnak ezek a torzók. Én azt gondolom, ez az egyik legnagyobb kockázata annak, hogyha megfelelő átmenet nélkül akarnak egy drasztikus szabályozást véghezvinni
– mondta el a MediaFuture podcastjában Támba Miklós, az OOH Tagozat elnökségi tagja.
Az MRSZ Közterületi Tagozata azonban továbbra is felajánlja együttműködését a jogalkotónak és az önkormányzatoknak egy arányos, versenysemleges és hatástanulmányon alapuló szabályozás kialakításához.
A Tagozat kampánya még most is tart , ebben azt járják körbe, mit veszítenénk, ha eltűnnének a plakátok.
